| Fotográfus - |
Balla Demeter |
| Kép címe - |
Elmúlás 3 |
| |
|
| Sorozat - |
Elmúlás, 1 |
| Műfaj - |
csendélet |
| Készítés ideje - |
1991 |
| Készítés helye - |
Magyarország |
| Földrajzi hely - |
Budapest 1118 Budapest, Számadó utca 6.
|
| Eredetiség - |
eredeti negatív |
| Méret - |
6x6 cm |
| Színesség - |
ff |
| Hordozó - |
negatív |
| Állapot - |
hibátlan |
| Fájl neve - |
00016187bd.tif |
| Jogtulajdonos személy - |
Balla Demeter |
| Képleírás - |
KK: Szóval az volt a kérdés, hogy tudtál hét év távlatából ugyanolyan két képet csinálni, hogy egymás mellé rakod, és semmiből sem látszik, hogy nem egyszerre született tíz perc alatt.
BD. Ugyanolyan hangulata van egynek is, másiknak is.
KK: Igen, csak te is változtál a 80-as évek közepétől a 90-es évek elejéig, nem? Vagy az erre való fogékonyságod az maradt?
BD: Nem ugyanolyan, hanem hasonló.
KK: Tényleg, ha így belegondolsz az életedbe, akkor saját magad így föl tudnád osztani periódusokra? Hogy voltál egy ideig kisiskolás, aztán Mátyásföld, gondolom, 56 az valamilyen természetes cezúra, nem? Hogy vannak ilyen önkéntelenül adódó szakaszok az életedben?
BD: Épp ez jutott eszembe itt az elmúlt napokban, hogy egy-egy hangulat, egy-egy kép téma, nem egy folyamatnak volt része. Hol egyik jött elő, hol a másik. És függetlenül, mint az elmúlás, később újra találtam a témában valami szépséget, amit rögzítenem kellett.
KK: Igen, de ez azt jelenti, hogy te belülről folyamatosan kész voltál arra a hangulatra vagy annak a hangulatnak a megélésére.
BD: Valószínűleg.
KK: Nézzük meg, hogy tudnád-e, ez most ettől függetlenül, de azért nem baj, ha most felvesszük, hogy szerinted milyen csomópontokhoz köthető az életed, mi az a néhány dátum, amire úgy gondolod, hogy fölfűződik az életed, mint egy gyöngysor.
BD: Ezt már sokszor elmondtam, hogy fényképész leszek, hiszen Németh József könyve egyértelműen hatott rám. Ugyanolyan képeket akartam csinálni, aztán kiderült, hogy nem megy. És ennyi idő telt el, amikor megy.
KK: Tudod, hogy meghalt?
BD: Tudom. Kaptam a lányától képeket is az utolsó találkozásunk alkalmával (írtam neki a Titanic képeit?), persze, már alig látott, de lényeget egy pillanat alatt felfedezte.
KK: Okos ember volt. Kerüljük akkor ezt a néhány dátumot, vagy pedig nem akarsz róla inkább beszélni?
BD: Nem tudok. Mert amikor közelebb kerültem a Szövetségen át Vadasékhoz, és akkor Vadas Ernő többször találkoztam…
KK: De ez még a 60-as évek legelején lehetett, mert ő 62-ben meghalt.
BD: 50-es évek végén. Én 57-től lettem a Szövetség tagja. De ami ennél valamivel érdekesebb, Dulovitscsal is találkoztam többször.
KK: Hol? Mert ő nem nagyon járt már ilyen közösségi helyekre, akkor már eléggé sértett ember volt.
BD: Volt egy-két privát barátja, és így az egyik barátjához kerültem én, amikor Dulovits is ott volt.
KK: Ez Budán volt valahol? Mert ő ott lakott valahol Budán.
BD: Attila út 77.
KK: Az volt az ő lakása?
BD: Nem.
KK: Nem, a barátodé.
BD: A Romancsik Attila nevű emberé.
KK: Ő ki volt?
BD: Ő a Gammában együtt dolgozott Németh Józseffel és Dulovitscsal.
KK: És te hogy kerültél vele kapcsolatba?
BD: Úgy, hogy ő az Ikaruszban egy főosztályvezető volt…
KK: Ja, hogy onnan átkerült.
BD: … én meg egy fotóamatőr. És hangtechnikával foglalkoztam abban az időben, elektroakusztikával.
KK: Ott az Ikaruszon belül?
BD: Ott.
KK: Ez mi volt ez a hangtechnika? Hogy te voltál, te szerkesztetted a hangosújságot?
BD: Nem. Az Ikarusznak volt egy hangerősítő stúdiója, amelyik sugárzott a gyár területén.
KK: Olyan, mint az iskolarádió.
BD: Valakit kerestek, és akkor bemondták, aki a mikrofonnál volt.
KK: Zene volt, gondolom meg…
BD: Igen. Aztán onnan később elkerültem a gyár anyagvizsgáló laboratóriumába, és én lettem a fotográfus.
KK: És ilyen roncsolásokat fényképeztél meg ilyen anyagmintákat?
BD: Törésteszteket meg a fém szerkezetét.
KK: És ezt te a magad kárán tanultad meg, mert ezt korábban amatőrként nem nagyon lehetett megtanulni, hogy hogyan lehet szakszerűen lefényképezni egy összetört vasdarabot, nem?
BD: Azt mondták, fényképezzem le.
KK: Odaálltál, és lefényképezted.
BD: És ha nem azt kérték, akkor megmondták, hogy mit kérnek.
|
|