1926. szeptember 5-én született Kaposvárott.
1946-ban a közgazdasági egyetem, majd 1952-től a BME hallgatója volt.
1953-56 között az Erőműtervező Irodánál dolgozott. 1956. október 23-án részt vett a Petőfi, a Bem téri és a Parlament előtti tüntetésen, később csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz.
1957-ben letartóztatták, és halálra ítélték. 1958-ban kegyelmet kapott, 1963-ban szabadult.
1963-1984 között a Mélyéptervnél, majd a Vizitervnél hőtechnika-tervező volt. 1984 óta rokkantnyugdíjas.
1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagja, a Kegyeleti Bizottság Elnöke volt. 1989-ben a TIB-ből kiválva a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének egyik alapítója és 2002-ig elnöke volt.
Részt vett Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újratemetésének megszervezésében.
1990-től 1993-as megszűnéséig a Kárpótlási Hivatal Társadalmi Kollégiumának tagja, 1992-től 1995-ig az anyaország képviseletében a Magyarok Világszövetségének alelnöke volt.
2005-ben Nagy Imre-érdemrenddel tüntették ki.