Molnár Miklós

 
1936 és 1938 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. A Nemzet, majd 1937-től a Reggel szerkesztője volt. A háború után a parasztpárti Szabad Szónál dolgozott. Belépett az MKP-ba, és 1947 és 1950 között a Szabad Nép, később az Irodalmi Ujság szerkesztője volt. Színházi kritikákat és kulturális témájú cikkeket írt. 1955 februárjában leváltották az Irodalmi Ujság éléről. 1956-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt, bekapcsolódott az írói ellenzék tevékenységébe. 1956. október 29-én a Szabad Nép közölte Válasz a Pravdának című cikkét, amely visszautasította a szovjet pártlap vezércikkének a magyar forradalmat rágalmazó állításait. Részt vett a novemberben illegálisan megszerveződő Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalomban. 1957. február 2-án Jugoszláviába menekült, ahol először egy Csáktornyán berendezett táborba vitték, majd Pancsovára került. 1957-től Svájcban élt, egy évig munkásként dolgozott Zürichben. Közreműködött az 1958 novemberében megjelent Az igazság a Nagy Imre-ügyben című dokumentumkötet összeállításában. 1958 és 1963 között elvégezte a Genfi Egyetem történelem szakát. 1959-től a Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet munkatársa volt. 1963-ban Genfben doktorált történelemből, majd 1988-ig a Genfi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének docenseként diplomáciatörténetet tanított. 1969-től 1985-ig a lausanne-i egyetemen tanított. 1977-ben a Dies Academicus Hungaricus Geneviensis értelmiségi konferencia egyik kezdeményezője volt. 1995-ben az MTA külső tagjává választotta. 1997-től a MÚOSZ örökös tagja. Born in Budapest, Molnár studied at Budapest University from 1936 to 1938. He was an editor of the newspaper Nemzet (Nation), and then from 1937, of Reggel (Morning). During the war, he worked on the Peasant Party paper Szabad Szó (Free Word). Molnár joined the Hungarian Communist Party, working from 1947 to 1950 on the central communist daily, Szabad Nép, and then as an editor of the literary paper Irodalmi Újság. He wrote theatre reviews and articles on other cultural subjects. In 1956, he became a fellow of the Institute of Literary Studies and joined in the activity of the opposition writers. In his article 'Reply to Pravda' , which appeared in the Szabad Nép on October 29, 1956, Molnár refuted several libellous allegations about the revolution, which had appeared in a leader in the Soviet party daily. In November, he was involved in the illegal Hungarian Democratic Independence Movement. He fled to Yugoslavia on February 2, 1957, where he was taken first to the camp at Csáktornya (Čakovec) and then to Pancsova (Pančevo). He has lived in Switzerland since 1957, working for the first year as a labourer in Zurich. Molnár helped to compile a book of documents entitled The Truth about the Nagy Affair. Facts. Documents. Comments. He studied history at the University of Geneva in 1958-63 and joined the staff of the Imre Nagy Political and Social Science Institute in 1959. In 1963, he obtained a doctorate at Geneva, where he taught at the university Institute of International Relations until 1988. From 1969 to 1985, he also taught at Lausanne University. He has been an external member of the Hungarian Academy of Sciences since 1995 and a life member of the (Méosz) since 1997.