|
|
|
Fotó részletes adatok |
Fotó címe - |
Hattyú |
Fotográfus - |
Tarczai Béla (Életmű) |
|
|
Nyilvántartási szám - |
HOM, Fotótörténeti Gyűjtemény, lelt. sz.: 928 |
Műfaj - |
természetfotó |
Készítés ideje - |
1940. |
Készítés helye - |
Magyarország |
Földrajzi hely - |
Görömböly - Tapolca (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) |
Készítés körülményei - |
magáncélra |
Eredetiség - |
eredeti negatívról készített utólagos szerzői kópia |
Méret - |
30x40 cm |
Dedikáció - |
hátlap: (kézírás:) Tarczai Béla, Hattyú, 1940*(pecsét:) Herman Ottó Múzeum, Képzőművészeti osztály, Fotótörténeti Gyűjtemény, lelt. sz.: 928 |
Színesség - |
ff |
Hordozó - |
papírkép |
Állapot - |
restaurálandó |
Fájl neve - |
00014800tif |
Jogtulajdonos intézmény - |
Herman Ottó Múzeum |
Publikáció - |
Több kiállításon szerepelt, legutóbb: Tarczai Béla életmű-kiállítása, Miskolci Galéria, 2002 |
Fotó leírás - |
Ez ugyancsak Tapolcán készült, amikor még hattyúk voltak a – nem a nagy tóban, hanem a…, nem is tudom, minek nevezzem azt, a tavacskát, ami most is megvan még, de el van posványosodva. […] A hattyú, ez Tapolcán készült, nem a tóban, hanem abban a mára elposványosodott kis tószerűben, még ma is megvan. Ott működött néhány hattyú, ebben a kis vizecskében. Az volt a rendkívüli ebben számomra, mert minket, MAOSZ-tagokat úgy neveltek akkoriban, hogy a világban a szépségeket kell keresni, és ugye a szépség az különböző formákban jelenik meg. Rendkívül szép volt, ahogy kikapta a fejét a vízből ez a hattyú, és utána ez a gyűrű maradt a vízben. Én akkor ritka pillanatnak éreztem, és így sikerült akkor elcsípni. 1940-ben készült. Állandóan erről volt szó, hogy a csúnya dolgokat is meg kell szépíteni. Gyakori téma volt akkor, hogy öreg embereket vagy koldusokat fényképeztünk, akkor azt volt a kívánalom, hogy úgy kell beállítani, hogy szép fények legyenek vagy csúcsfények és egyebek, valahogy úgy, hogy a világtól elszakítsuk, felemeljük azt az embert valamilyen formában. Az öregséget is meg lehetett szépíteni valamilyen formában, a fényekkel, ellenfénnyel például. Ez egy külön sajátossága is volt a korabeli fotográfiának, mert volt egy olyan külföldi felfogás, hogy ellenfényben nem szabad fényképezni. És pont a ’30-as évek művészei, magyar fotográfusok bizonyították be, hogy igenis lehet ellenfényben jól fényképezni, mégpedig úgy, hogy az árnyékos részben is a részletek érvényesülhettek. És ezt nagyon jól meg is tudták csinálni, ezt próbáltuk utánozni mi is. Dulovits Jenő volt ennek nagy mestere.
|
Kapcsolódó honlap - |
Fotográfus eletművek |
|
|
|
|
| |
|
|