|
|
|
Fotó részletes adatok |
Fotó címe - |
Vizipálma |
Fotográfus - |
Balla Demeter (Életmű) |
|
|
Műfaj - |
csendélet |
Készítés ideje - |
1996. |
Készítés helye - |
Magyarország |
Földrajzi hely - |
Budapest 1118 Budapest, Számadó utca 6.
|
Eredetiség - |
eredeti negatív |
Méret - |
6x6 cm |
Színesség - |
ff |
Hordozó - |
negatív |
Állapot - |
hibátlan |
Fájl neve - |
00016196bd.tif |
Jogtulajdonos személy - |
Balla Demeter |
Fotó leírás - |
KK: Vízipálma. Erre emlékszem a Számadóban erre a pálmára, szerintem.
BD: Ott van az ablakban.
KK: Most is?
BD: Igen.
KK: Köt hozzá valami? Vagy csak megláttad, és jó volt?
BD: Szép, finom szerkezete van.
KK: Figyelj csak! Amikor csináltál ilyen csendéletet, akkor csak semmi más, mint a hangulat vezérelt, vagy volt olya, amikor azt mondtad, hogy akarok valamit mondani, akarok valamit megcsinálni, vagy pedig egyszerűen csak beleláttad a szépet, és megcsináltad? Mitől készült el egy-egy ilyen fotó?
BD: Nem tudom. A szép fotó szerkezete nem…
KK. Ezzel azt is kérdezem, hogy mennyire vagy vagy voltál tudatos fotós? Tehát hogy mennyire gondolod ki előre, hogy mit akarsz csinálni és keresel hozzá dolgot, vagy egyszerűen csak jársz, és leveszed a szépet.
BD: Értelek. Érzéseimben vagyok tudatos. Hogy milyen eszközökkel jutok el odáig, az időbe telik.
KK: Ha meg kellene nevezni most egy képedet vagy kettőt, ami a legfontosabb számodra, nem a világnak, nem az, amit a legtöbb helyen eladtál, hanem neked, magadnak, most, 2006-ban melyik kép a legfontosabb?
BD: Ádám, Éva.
KK: Változatlanul? Mert már évekkel ezelőtt is ezt mondtad.
BD: Mert nagyon fontos. A Pár kép, az Anyaság. Ezek azok, amik nemcsak tudatosan készültem rá, hanem…
KK: Élt benned a téma valahogy, vagy mozgott.
BD: … hanem nagyon akartam a vele kapcsolatos érzelmek rögzítését.
KK: Majd biztos ott, amikor sorra kerülnek ezek a képek, majd elmondjuk vagy elmondod, de ahogy például a Pár kép megszületése az benned egy érzelmi pozitív pont vagy egy csalódás? Tehát hogy mi az, ami téged motivál? A jó érzés vagy a hiány?
BD: Hosszú elmondani, mert nem velem kapcsolatos. Egyszerűen a balesetem után fürdőbe kellett járnom. A melegek járnak a fürdőbe, és kapcsolatot keresnek egymással. És fölhúzzák a lábukat, és a lepedő felett ilyen függönyt képeznek, és a mögé bújnak el. És ennek a drapériának olyan esztétikus szerkezete volt, hogy a cselekménytől különválasztottam. És amikor készült a portréfilmem, akkor a Máriássy Ferkót kérdeztem, hogy van-e egy kis pénz modellre? És akkor választottam két modellt, és fölmentünk a Szabadság hegyre.
KK: Férfiak voltak mind a ketten?
BD: Lányok. A Szabadság-hegyen fotografáltam, és pont olyan gyönyörű felhős idő volt, hogy itt-ott kibúj a Nap. Valami, az Isten nekem rendelte ezt az időt.
KK: És miközben te csináltad a fotós, a Máriássyék vették?
BD: A Máriássyék csinálták a portréfilmet. A portréfilm egyik témája volt, hogy én fényképezzek. De meg ennyi pénzem nem volt rá.
KK: De milyen érdekes ez, a képen egyiken sem látszik egyetlen arc sem meg test sem, csak a két fölhúzott láb. Hát ezt akár a két világosítóval is megcsinálhattad volna, ezt a képet.
BD: Itt van valami, hogy a (molyék…) meg a hitelesség nagyon nehéz dolog. Nekem kellett a hitelesség.
KK: Az a belső érzés, hogy ott fekszik két lány.
BD: Igen.
KK: És ráadásul nyilván meztelenül feküdtek ott a lepedő alatt?
BD: Igen.
KK: És semmi nem látszik a képből. Csak az tudja, hogy kik fekszenek alatta, akik ott voltak.
BD: Emlékszem, a könyvemben meg van csinálva fordítva is, mikor a fejük felől fényképezek, és ott kiderül, hogy két lány.
|
Kapcsolódó honlap - |
Fotográfus eletművek |
|
|
|
|
| |
|
|