1997-ben az 1956-os Intézet jelentős lépéseket tett a komplex jelenkor-történeti tudományos intézménnyé való átalakulás irányában. Az 1956-os forradalom történetének további feltárása mellett több új kutatási program indult a sztálinista diktatúra 1945 utáni kiépülésének, a forradalmat követő restauráció és az 1988–90-es rendszerváltozás történetének megismerésére. A tudományos, klasszikus kutatóintézeti tevékenység bővítése mellett nagyobb hangsúlyt fektettünk a – közalapítványi státusból is adódó – szolgáltató feladatokra: könyvtárunk, interjútárunk és adatbázisaink nemcsak a szakmai közönség, hanem a laikus érdeklődök számára is nyitott már. Az Intézet publikációi tematikailag és műfajilag is gazdagodtak. Az eddigieknél nagyobb teret kaptak digitális kiadványaink (internetes honlap, internetes tananyag, a készülő multimédia CD-ROM), amelyekkel egyrészről témánk még sokoldalúbb és színesebb bemutatására nyílik lehetőség, másrészről szélesebb közönséggel ismertethetjük meg eredményeinket.

TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

1997-ben az 1956-os Intézet saját kiadásában hét kötetet jelentetett meg, a Belügyminisztériummal közösen pedig egy dokumentumgyűjteményt adott közre:

Eörsi László Ferencváros 1956 című kötete a IX. kerület forradalmi eseményeit mutatja be napról-napra az egyes felkelőcsoportok tevékenységének krónikájával.

Beck Tibor és Germuska Pál Forradalom a bölcsészkaron című tanulmánykötete az ELTE – akkoriban két különálló – bölcsészkarának 1956–58 közötti történetét rajzolja meg a Kolhoz Körtől a forradalmon, a megtorláson át az egyetemi pártszervezeten belüli belharcokig.

A Pártok 1956 az Intézet Oral History Archívuma interjúkötet sorozatának harmadik darabja, amely a forradalom alatt (újjá)alakuló pártok vezetőivel készített interjúkból ad közre válogatást elemző tanulmányok kíséretében.

Boros Géza Emlékművek ’56-nak című könyve – amely elnyerte a Szép Magyar Könyv Verseny ’97 díját is – az első átfogó esztétikai, művészettörténeti elemzés az 1956-os forradalomnak és hőseinek állított emlékekről. A kötet az összes Magyarországon és külföldön állított emlék adattárát valamint fényképillusztrációkat is tartalmaz.

Az 1996–97-es Évkönyv a szokásos beszámolókon, gyűjteményjegyzékeken és bibliográfián kívül közölte az 1996. szeptember 26–29. között az MTA és az Intézet szervezésében Budapesten zajlott Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában című konferencia legfontosabb előadásait és hozzászólásait.

A Tánczos Gábor Emlékkönyv a Petőfi Kör egykori titkárának, a fiatal pártellenzéki értelmiség vezető alakjának pályaképét rajzolja meg kortársak és barátok visszaemlékezéseivel, dokumentumok, valamint Tánczos tanulmányainak és publicisztikai írásainak közreadásával.

Az Intézet az új célkitűzések jegyében vállalkozott a neves lengyel történész, Andrzej Paczkowski Fél évszázad Lengyelország történetéből 1939–1989 című munkájának kiadására. Az élvezetes stílusban megírt könyv a legfrissebb kutatások alapján, újszerűen mutatja be a kelet-európai „testvérország” elmúlt ötven évét, számos esetben utalva a magyar és lengyel történelem eseményeinek párhuzamosságaira.

A Belügyminisztériummal közösen kiadott Rendőrségi napijelentések II. kötete az Országos Rendőr-főkapitányság 1956. december 13. és december 31. közötti napijelentéseit közli.

Ezen kívül Nagy-Britanniában, a Frank Cass kiadónál Terry Cox professzor szerkesztésében megjelent a Hungary 1956. Forty Years On című gyűjteményes kötet, amelyben munkatársainknak öt tanulmánya jelent meg. A könyv a korábban a Longman kiadónál megjelent tankönyv után az első összefoglaló munka angol nyelven az 1956-os forradalomról.

Május 5. és június 29. között tartott nyitva a Fővárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a Budapesti Történeti Múzeum által rendezett „Lengyel Nyár – Magyar Ősz” Lengyel–magyar ellenzéki kapcsolatok 1956–1989 című kiállítás a Várban. Tischler János szaktanácsadóként segítette a kiállítás megrendezését, és ő írta a kísérőszövegeket is.

Június elején a budapesti Lengyel Intézetben rendezték a Magyar párbeszéd az 1980–81-es Lengyelországról és a Szolidaritásról című felolvasóestet, melyen Tischler János a lengyel válsággal kapcsolatos MSZMP-dokumentumokról adott elő.

Szeptember 4-én a Maléter Pál 80. születésnapja alkalmából rendezett 301-es parcellabeli és tököli ünnepségeken az Intézet is képviseltette magát.

Szeptember elején Debrecenben az Intézet több munkatársa szervezőként, szekcióvezetőként és előadóként részt vett a Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben címmel megrendezett II. Jelenkor-történeti Konferencián.

Októberben a szófiai Magyar Intézetben rendezett 1956-os emlékkiállításhoz válogatott és kölcsönzött könyveket az Intézet könyvtára.

Október elején a Cold War International History Project (Woordrow Wilson Center, Washington D.C.) keretében Intézetünkben tartottuk a Stalin and Europe című két napos nemzetközi tudományos tanácskozást, melyen részünkről Békés Csaba (a konferencia magyarországi szervezője) és Rainer M. János tartottak előadást. A workshop-ra érkeztek történészek Bulgáriából, Csehországból, Franciaországból, Kanadából, Lengyelországból, Nagy-Britanniából, Németországból, Norvégiából, Olaszországból, Oroszországból, Romániából, Szlovéniából és az Egyesült Államokból is.

Október elején Tischler János előadást tartott a Szent László Akadémia, az 1956-os Alapítvány és Konrad Adenauer Alapítvány rendezésében tartott 1956 – a kommunizmus bukásának nyitánya című kétnapos konferencián.

Október elején a budapesti Goethe Intézetben javaslatunkra és szervezésünkben konferenciát rendeztek az állambiztonsági iratok hozzáférhetőségével és tudományos hasznosításával kapcsolatos kérdésekről. A tanácskozás levezető elnöke Hegedűs B. András volt, előadást tartottak Peter Busse, a Volt Német Demokratikus Köztársaság Állambiztonsági Minisztériumának Iratait Felügyelő Szövetségi Biztos Hivatalának (közkeletű nevén „Gauck Hivatal”) helyettes vezetője, Markó György, a magyar Történeti Hivatal elnöke, Kenedi János, az 1956-os Intézet munkatársa, Kőszeg Ferenc képviselő, Manfred Wilke professzor; valamint hozzászólt a vitához Kónya Imre képviselő és Demszky Gábor főpolgármester. (A konferencia szövegét 1998-ban publikáljuk.)

Október közepén mutattuk be Andrzej Paczkowski kötetét a budapesti Lengyel Intézetben. A könyvet a szerző jelenlétében Barbara Wiechno, Litván György, Maciej Kozminski, Szokolay Katalin és Tischler János méltatták rövid referátumban. Ugyanaznap délután kerekasztal-beszélgetést rendeztünk az Intézetben Párhuzamok és eltérések – az 1939 utáni lengyel és magyar történelem alakulása címmel, melyen a lengyel szakértőkön és munkatársainkon kívül részt vett többek között Bozóki András politológus, Kiss Gy. Csaba történész, Niederhauser Emil akadémikus, Pető Iván országgyűlési képviselő és Pozsgay Imre.

Az Intézet munkatársai 1997 októberében több tv-film elkészítésében működtek közre. (Többek között az MTV Rendszerváltó évek című sorozatában.) Október 24-én mutatta be a Magyar Televízió az Intézet közel évtizedes tevékenységéről szóló filmjét Sódar Gitta rendezésében.

Október 23-án Szakolczai Attila a Szigethy Attila Alapítvány rendezésében tartott konferencián a győri forradalomról adott elő; Litván György Székesfehérváron és Dorogon, Hegedűs B. András a Ferencvárosban, Germuska Pál Tatabányán mondott ünnepi beszédet.

December elején került sor A mi Magyarországunk című tanácskozásra, amelyet a 70 éves Kende Péter, az MTA külső tagja, az 1956-os Intézet Közalapítvány kuratóriumának elnöke tiszteletére a Politikatudományi Társaság Elméleti Szekciója, az ELTE BTK Politikaelméleti Tanszéke, valamint a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékével közösen rendezett a CEU Popper-termében. Az egész napos konferencián 14 előadás hangzott el, az Intézet részéről Hegedűs B. András, Litván György és Rainer M. János tartottak referátumot.

Az Oral History Archívum gyűjteménye 1997-ben 12 tétellel gyarapodott. Ebből 8 tétel az ún. gyerekkutatás számára készült, 4 tétel életútinterjú.

A könyvtár összesen 851 kötettel növelte állományát, ennek 34 %-a 1956-os irodalom. A könyvek kb. felét ajándékba kaptuk, részben külföldről. 200 egységgel gyarapodott a könyvtár vegyes iratainak gyűjteménye (kéziratok, előadások stb.), ezek adatbanki bevitele is megtörtént. A bibliográfiai adatbázis 2512, a sajtófigyelés adatbázis 734 tétellel növekedett. Örvendetesen emelkedett a könyvtár és dokumentáció igénybevétele a nem intézeti kutatók részéről.

Az Intézet videotára 17 dokumentumfilm és 3 játékfilm videokazettájával gyarapodott, amelyet két 1956-os tárgyú zenemű és négy saját készítésű, az intézeti tudományos rendezvényiről felvett videodokumentáció egészít ki. A videotár gyarapodását az adatbank videotára tartalmazza és az a könyvekhez hasonlóan a kutatók számára rendelkezésre áll.

Az OSZK 1956-os fondja 9 tétellel gyarapodott. A Soros Alapítvány megőrzésre adta át Losonczy Gézának a snagovi fogságban írt eredeti leveleit (amelyeket ezidáig a román Securitate irattára rejtett); az Egyesült Államokba emigrált Jankó Béla orvos-professzor gyűjteményét az amerikai diák-emigráció irataival és számos – részben ismeretlen – emigrációs kiadvánnyal; a kanadai Szablya házaspár 1956-os tárgyú színművének ( Szájhagyományokon alapuló dráma az 1956-os magyar szabadságharc történetéből) angol és magyar nyelvű kéziratát; Donáth Ferenc és Molnár Miklós 1978-ben írt 4 db eredeti levelét. Birtokunkba került a Külügyminisztérium forradalmi bizottsága iratainak egy része, valamint a New York-i Magyar Ház magyar tárgyú – több száz tételből álló – sajtókivágat gyűjteményének mikrofilmmásolatai.

Az adatbank a folyamatos üzemelés mellett jelentékeny technikai fejlesztéseket hajtott végre. Megtörtént az Intézet szerverének és hálózati programjának korszerűsítése. Megkezdődött az Oracle-alapú adatbázisra való átállás, melynek első lépéseként az Intézet Oracle-partner lett.

Jelentősen bővült az Intézet jelenkor-történeti adatbázisa: megtalálható benne a Kézikönyv kronológiája és a periratokban szereplő személyek adatai. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Információs és Kommunikációs Technológiai Alkalmazások Programja (OMFB IKTA) támogatásával megkezdődött a fotótár megvalósítása. Eddig – a Magyar Nemzeti Múzeummal és a Magyar Távirati Irodával való gyümölcsöző együttműködés keretében – 900 db fényképet digitalizáltunk és kb. 500 fényképet tettünk alkalmassá a CD-ROM felhasználás számára. Az év végére befejeződött az 1956-os forradalomról szóló CD-ROM szoftverjének elkészítése, a kronológia, az életrajzok, a bibliográfia, a mozgóképek és a hanganyagok összegyűjtése és elsődleges feldolgozása.

1997 decemberében az Művelődési és Közoktatási Minisztérium Sulinet-programjába is bekapcsolódtunk: az elnyert pályázati támogatásnak köszönhetően lehetőséget kaptunk egy digitális történelemóra elkészítésére. (Az 1956-os forradalom történetét feldolgozó 5 lecke jelenleg már közvetlenül hozzáférhető a minisztérium www.sulinet.hu és az Intézet www.rev.hu/sulinet internetcímű honlapjain.)

A megnehezedett pénzügyi körülményekhez igazodva és az állami költségvetés reálértékének csökkenése miatt az Intézet nagy figyelmet fordított a különböző állami és magán-szervezetek által meghirdetett pályázatokon való részvételre. Az Országos Tudományos Kutatási Alap eddig is élvezett támogatásán túl, elsősorban az OMFB IKTA és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium pályázatának elnyerésével jutottunk a számítógépes fejlesztésekhez szükséges pluszforrásokhoz.

A Magyar Könyvalapítvány támogatta Boros Géza kötetének és Tánczos Gábor Emlékkönyv kiadását. Kenedi János kutatásait az Open Society Institute, a videotár gyarapítását és nyilvántartásának fejlesztését a Magyar Történeti Filmalapítvány támogatta.

A Soros Alapítvány eszköztámogatást nyújtott az intézeti adatbank korszerűsítéséhez, támogatta a készülő CD-ROM munkálatait, A fordulat évei 1945–47 című konferencia és kiállítás megszervezését, valamint a kötet megjelentetését, továbbá Boros Géza könyvének publikálását.

Az Intézet munkáját 1997 év végéig bezárólag repülőjegyekkel a Malév Rt., és biztosításával a Hungária Biztosító Rt. szponzorálta.

ELŐADÁSOK, TANFOLYAMOK

Litván György egyetemi tanár az ELTE Szociológiai Intézetében, Hegedűs B. András egyetemi docens az ELTE BTK Gazdaság és Társadalomtörténeti Tanszékén folytatta többéve folyó kurzusait.

Rainer M. János az ELTE BTK Gazdaság és Társadalomtörténeti Tanszékén tartott szemináriumot Keresztező életrajzok – Rákosi, Nagy Imre, Kádár valamint Hatalom és társadalom Magyarországon a sztálini rendszer idején címmel.

Tischler János a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének Magyar Történeti Tanszékén 1945 utáni magyar és közép-európai történelemről tartott szemináriumot.

Szakolczai Attila a MUOSZ Bálint György Újságíróiskoláján 20. századi magyar történelmet adott elő.

Valuch Tibor a debreceni KLTE és az ELTE Szociológiai Intézetében társadalomtörténetet oktatott.

Az Intézet a már említett amerikai és német kapcsolatokon kívül együttműködik a Freie Universitaet Berlin „állampárti” kutatócsoportjával. Munkatársaink megkezdték – a román és a magyar állami szervek hatékony támogatásával – a szervezett és törvényes keretek között folyó romániai levéltári kutatásokat. A lengyel társintézetekkel tovább ápoltuk intenzív tudományos kapcsolatainkat. Munkatársaink az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Csehországban, Franciaországban, Írországban, Németországban, Norvégiában, Oroszországban vettek részt különböző tudományos konferenciákon és tartottak azokon előadást.

1997-ben elkészült az 1996. évi nemzetközi konferenciát összefoglaló 90 perces angol nyelvű Hungary and the World című videofilm, amelyet a washingtoni Woodrow Wilson Center megbízása alapján munkatársaink készítettek. Várhatóan a History nevű tv-csatornán fogják sugározni a filmet.

Februárban Hegedűs B. András a dublini egyetem Trinity College-ában Magyarország 1956 – újragondolva címmel tartott előadást, és részt vett az egyetem tranzitológiai és szociológiai intézetének egy-egy szemináriumán.

Márciusban Rainer M. János a prágai Károly Egyetemen két előadást tartott.

Áprilisban Litván György részt vett a berlini Magyar Házban rendezett A hatalom története Magyarországon 1848–1956–1989 című konferencián. A hónap közepén Békés Csaba Oslóban tartott egy-egy előadást a Védelmi Kutatások Intézetben illetve az ottani egyetem Modern Kori Történeti Tanszékén.

Májusban Békés Csaba az egyesült államokbeli Athens-ben, a The New Cold War című konferencián tartott előadást. Ugyanezen hónapban Hegedűs B. András Moszkvában a Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központban 1956 hagyományai a mai magyar politikai és ideológiai vitákban címmel tartott előadást.

Május végén, június elején Hegedűs B. András Berlinben, a Magyar Ház konferenciáján vett részt, és előadást tartott a Zentrum für Information und Dokumentation für Ost- und Südeuropa szemináriumán. Júniusban Brühl bei Köln-ben a Bundeszentrale für politische Bildung szervezésében zajló, a szovjetizálás problémáival foglalkozó konferencián előadást tartott Vergleich der Sovietisierung der Satallitenstaaten der UdSSR aus ungarischer Sicht címmel.

Októberben Bukarestben Tischler János és Hegedűs B. András tárgyalásokat folytattak a román köztársasági elnök főtanácsadójával és több román levéltári szerv vezetőjével, beleértve a volt Securitate archívumának vezetőivel, valamint Mihai Retegan professzorral. Megkezdődött a magyar forradalom és a Nagy Imre-csoport internálásának romániai levéltári dokumentumainak összegyűjtése, rendezése és kötetben való kiadásának előkészítése.

Október 19. és 26. között Tischler János és Standeisky Éva Lengyelországban jártak előadókörúton. Ennek keretében a varsói Magyar Intézetben, illetve varsói, otwocki, radomskoi és lódzi középiskolákban tartottak filmvetítéssel egybekötött előadásokat, továbbá Lódzban Tischler megnyitotta az ottani Magyar–Lengyel Baráti Társaság által rendezett fotókiállítást.

November elején Kende Péter, Békés Csaba és Tischler János részt vettek Varsó-Jahrankában a Poland 1980–82 Internal Crises, International Dimensions című kritikai oral history konferencián, amelyen a szükségállapot idején szembenálló nagyhatalmak politikusai konfrontálódtak.

Novemberben Hegedűs B. András a német Európai Akadémia meghívására részt vett Az NDK – emlékezés egy elsüllyedt állam című nemzetközi kollokviumon Otzenhausenban (Saarland). Litván György a párizsi Magyar Intézetben tartott előadást a Francia–magyar történelmi kapcsolatok című konferencián.

Az év folyamán – elsősorban Sárközy Réka munkájának köszönhetően – a berlini Haus Checkpoint Charlie Múzeum számára – a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum, valamint magánszemélyek segítségével – értékes 1956-os múzeumi tárgyakat (röplapokat, újságokat, Maléter Pál ezredesi köpenyét, korabeli ruhákat, fegyvereket stb.) gyűjtöttünk össze a berlini kiállítás kibővítendő magyar részlege számára.

1997-ben nyolc tudományos vitára, szakmai napra került sor. Az első félévben az 1956 Kézikönyve szakmai tapasztalatairól, Szakolczai Attila győri tanulmányáról, és Tischler Jánosnak a lengyel válsággal kapcsolatos kéziratos tanulmányról rendeztünk vitát. A második félévben a Történeti Hivatal újonnan kinevezett vezetői ismertették terveiket és együttműködési elképzeléseiket az Intézet plénuma előtt, majd Kövér György elkészült Losonczy Géza biográfiáját (amely 1998-ban meg is jelent), Révész Sándor Gimes Miklósról íródó monográfiájának részleteit és Rainer M. János Nagy Imre életrajzának 1953–55 közötti részét vitattuk meg. Békés Csaba, Kende Péter és Tischler János beszámolt a lengyelországi válságról rendezett nemzetközi konferenciáról.

Otthont adtunk a Dénes Iván Zoltán vezetésével működő Bibó Műhelynek, amely 1997-ben tíz alkalommal rendezett nyílt tudományos vitát.