___recenziók, interjúk___Vissza
HERZL
dokumentumfilm
recenziók, interjúk
Herzl, magyar-izraeli dokumentumfilm, 2004, r: Pataki Éva, 55 perc
Szeptember 2. csütörtök, 20.30
Herzl Tivadar, politikus és író, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója 1860. Elsőként benne fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a zsidókérdést társadalmi ügyként kell kezelni és a problémára politikai megoldást kell keresni. 1885-ben íródott tanulmányában veti fel először a Zsidó Állam létrehozásának szükségességét: "Ha a zsidók belátható időn belül, tíz-húsz év alatt, vagy mint Mózes idejében negyven esztendő alatt, emberekké akarnak válni, akkor ki kell vándorolniuk. Jelszavunk egyszerű: haza akarunk menni"
A dokumentum-portréfilm feleleveníti Herzl Tivadar munkásságát és életének főbb helyszíneit (Pest, Bécs, Párizs), a korabeli Palesztinát és Jeruzsálemet. Szerepel a filmben az a mozgókép is, amelyet 1949-ben, egy évvel Izrael Állam megalakulása után forgattak, amikor Herzl földi maradványait - végakaratának megfelelően - Bécsből Jeruzsálembe vitték, és ott örök nyugalomra helyezték. A filmben Herzlre emlékezik Benjamin Netanjahu és Simon Peresz volt izraeli kormányfő is. Magyar részről Gerő András történész tekint vissza Herzl életére és korára. [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]
www.filmkultura.hu , 2004. július 16.
Hamvay Péter
Tévénéző * * * * *
Herzl naplójegyzetei
Példás gyorsasággal tűzte műsorára az m2 a Theodor Herzl halálának századik évfordulójára készült portréfilmet.
A zsidó állam szellemi atyjának tekintett, magyar származású, jogász végzettségű újságíróról, szépíróról Pataki Éva készített kitűnő dokumentumfilmet. A Rendező először játékfilm készítésére kapott megbízást, ám kiderült, hogy a hozzá szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésre, így született végül az egy hete bemutatott, s tegnap este már a televízió képernyőjén is látható alkotás.
Pataki filmje nem csupán a cionizmus gyökereiről beszél Herzl naplójegyzetei és más írásai segítségével, hanem a néző szemei előtt megelevenedik a századelő Budapestje, Bécse, s szenzációs eredeti mozgóképek segítségével a korabeli Palesztína is. A film dinamikáját az archív képek a mai magyar és osztrák fővárosról, illetve Izraelről készült felvételek párbeszéde adja.
A Magyar Mozgókép Közalapítvány és az izraeli TTV koprodukciójában elkészült alkotásban többek között Simon Peresz és Benjamin Netanjahu is méltatja Izrael megálmodóját.
Népszava , 2004. július 12.
Agyagási Edit
Herzl - filmen
Az 1956-os Intézet és az izraeli TTV koprudukciójában dokumentumfilm készült. Pataki Éva forgatókönyvíró-rendező Benjamin Netanjahu és Simon Peresz volt kormányfőt is megszólaltatta filmjében.
- Herzl Tivadar életét Magyarországon alig ismerik. Ki ő egyáltalán?
- A cionista mozgalom majd a Cionista Világszervezet alapítója, ő vetette fel először társadalmi ügyként a zsidókérdést. 1878-ban családjával Budapestről Bécsbe költözött. Ott jogot és irodalmat tanult. 1891-ben a Neue Freue Presse című bécsi lap párizsi tudósítója lett. A Zsidó állam című művében fejti ki cionista programját, azaz azt, hogy csakis egy nemzeti otthon létesítése oldhatja meg a zsidók problémáját, a kiközösítést, üldöztetést. Az ő ötlete volt tehát Izrael állam létrehozása, ennek ellenére az emberek ott sem ismerik eléggé. Pedig minden iskolában ott a képe, utcákat, tereket neveztek el róla.
- Mi a helyzet Magyarországon?
- Nálunk a cionizmus kifejezést még mindig félreértik. Érzékeny téma ma is: az átlagember zsidóösszeesküvést sejt a szó mögött, miközben a hazatérés mozgalmáról van szó. Herzl mondta, hogy el kell érni azt, hogy a zsidó szó ne megbélyegzés legyen, hanem hangozzék úgy, mintha azt mondanánk, hogy valaki francia, angol vagy német. Ez máig nem valósult meg. A Kádár-korszakban is sok előítélet tapadt a kérdéshez, de nem beszéltek róla. Diplomáciai kapcsolat sem volt a két ország között. A rendszerváltozás után egyre több információ jött be, de bizonyos belpolitikai erők ezzel negatívan manipuláltak. Pedig büszkék lehetnénk Herzlre, mert itt született, alkotó ember volt, magyar identitását megőrizte élete végéig, gyakran járt vissza, sőt itt szervezték meg konstantinápolyi tárgyalásait.
- Mindenhol nagyra tartották a világon, kivéve hazánkat?
- A helyzet abszurditását jelzi, hogy a Dohány utca 2. szám alatt lévő szülőházán - ahol a Zsidó Múzeum és a zsinagóga található - nincs emléktábla. Pedig sokan utaznak ide azért, hogy megnézzék Herzl szülőotthonát, de emlékét megidéző felirat csak a múzeumban van.
- Az évfordulóra készült a film?
- Janklovics Tibor producer két éve keresett meg, és mondta, hogy játékfilmet szeretne Herzlről. Mivel én is kevés konkrétumot tudtam róla, elkezdtem a könyvtárakat bújni. Akkoriban éppen Bolyai Jánosról, a nagy matematikusról készítettem dokumentumfilmet. Nagy élményem volt, hogy Herzl és Bolyai között rengeteg hasonlóságot fedeztem föl. Egyfajta tragikus sors jutott ki mindkettőjüknek: zseniális dolgokat műveltek, de korán meghaltak. Gerő András történész szerint Herzl zsenialitása az intuíciója volt. Előre látott és megérzett dolgokat. Elsőként figyelmeztetett az antiszemitizmus veszélyeire, megjósolta a tragikus következményeket. Emberfeletti módon küzdött azért, hogy hazára találjanak a zsidók Palesztina földjén. Saját pénzén utazott Angliába, Konstantinápolyba, a Német Birodalomba, vagy ahova kellett. A Cionista Világszervezet elnökeként munkájáért nem vett fel honoráriumot, mert szent ügynek tekintette. Végül ráment az egészsége. Szóval, végigolvastam a róla szóló könyveket, de akkor is úgy éreztem, hogy nincs elegendő ismeretem egy játékfilm forgatókönyvének megírásához. Addig Izraelben sem jártam. Azt javasoltam, hogy készítsünk egy történelmi dokumentumfilmet. Fogalmunk sem volt róla, hogy évforduló lesz. Véletlenül alakult úgy, hogy éppen száz évvel halála után lettünk készen.
- A filmben megszólal Izrael két volt kormányfője is: Benjamin Netanjahu és Simon Peresz.
- Külön meg kell köszönnöm az izraeli partnereknek, Edelényi Jánosnak és Bodnár Évának a közreműködését. Az izraeli riportalanyokat ők szervezték. Fantasztikus élmény volt ex-kormányfőkkel beszélgetni. Örültek, hogy filmet készítünk Herzlről, és annak is, hogy ez magyar kezdeményezésre jön létre.
- Önön kívül megfilmesítette valaki Herzl Tivadar életét?
- Nem tudok róla.
- A zsidók - ha nem is akkor, amikor Herzl szerette volna - hazatértek. A cionizmus atyjának teóriája szerint Izrael a zsidó probléma megszűnését jelenti
... - Tel-Avivból nézve a kérdés megoldódott. Az, hogy a Fradi-meccsen valakinek eszébe jut zsidózni, az nem Herzl ügye. Az arab-zsidó viszonnyal kapcsolatban naiv volt, de mindent ő sem láthatott előre. A terrorizmus, az arab fundamentalizmus új kérdés. Herzlnek nincs köze hozzá, ez a ma problémája. Megoldása a mai nemzedékekre vár.
Népszabadság, 2004. július 16.
V. Gy
Holnap az M 2-n: Herzl
Kis túlzással mondhatjuk, az első dokumentumfilm készült el Herzl Tivadarról. Túlzás azért, mert Pataki Éva, a film forgatókönyvíró-rendezője szerint állítólag leforgattak már egy mozgóképes összeállítást az önálló zsidó állam létrehozását szorgalmazó politikusról az osztrák köztévénél, az ORF-nél, mára azonban ennek semmi nyoma. Így a mostani magyar-izraeli koprodukció mindenképpen az egyedülinek számít.
Éppen száz éve halt meg Herzl Tivadar Bécs mellett. Erős szívbajban szenvedett, nem élt hosszú időt, mindössze negyvennégy évet. De ez az időszak mozgalmas volt. Budapesten kezdődött - Herzl "jól bírta" a magyar nyelvet, noha a német volt az anyanyelve -, és Bécsben végződött, ám a kitérők voltak igazán érdekesek benne. Először a párizsi: a korabeli újságírás élvonalába tartozó fiatalember helyszíni tudósításokat küld a Dreyfus-perről. Ez a procedúra alapvetően megváltoztatja gondolkodását. Az addig asszimiláns zsidóként élő újságíró attól fogva úgy véli, az antiszemitizmus fenyegetésétől csak akkor menekülhetnek meg az európai zsidók a jövőben, ha önálló, államalkotó népként illeszkednek be a népek családjába.
Herzl közép-európai volt, és a századfordulón már szinte megérezte a huszadik századi gázkamrák füstjét. (Egyik lánya később Treblinkán pusztult el.) Szenvedélyesen hitt Izrael megalapításának szükségességében.
Jankovics Tibor producer kezdeményezésére először játékfilmterv született Herzlről. Amint Pataki Éva említi, az anyaggyűjtés során döbbentek rá, milyen nehéz lenne ebből a szövevényes életútból bármit is kiragadva drámává gyúrni. Végül a dokumentumfilm műfaja mellett döntöttek. Izraelben partnerre találtak a történelmi dokumentumokat is sugárzó Nyolcas Csatornában, amelynek képviseletében Bodnár Éva vett részt az izraeli vonatkozású anyagok összegyűjtésében. A filmben megszólalnak Simon Peresz, Benjamin Netanjahu mellett izraeli szakemberek, akik a bécsi Johanna Nippenberg és a budapesti Gerő András történészekkel együtt idézik fel a századforduló zsidó politikusa emlékét.
- Arra törekedtünk, hogy ne csupán interjúfilm legyen, ezért sok eredeti felvétel mellett elhangzanak Herzl szövegei is - mondja a rendező. A film Herzl magyarországi és ausztriai beágyazódása mellett bemutatja az általa indított mozgalom útját, egyebek között a politikus utazását Palesztinába 1898-ban, kapcsolatfelvételét Vilmos német császárral, aki közbenjárást ígért a török szultánnál a palesztin autonómia megszerzése érdekében. Herzl hitte, hogy a zsidó bevándorlás szebb életet hozhat az ott élő, nehéz sorsú araboknak is, akik támogatni fogják a folyamatot. A támogatásban tévedett, másban látnoknak bizonyult.
A róla készült film holnap este látható az M 2-n.
Népszabadság, 2004. július 10.
AKI MEGÁLMODTA IZRAELT
A cionista mozgalom magyar származású alapítója, Theodor Herzl halálának 100. évfordulójára magyar-izraeli történelmi dokumentumfilm készült, melyben Benjamin Netanjahu és Simon Peresz is megszólal.
Herzl címmel 55 perces magyar-izraeli történelmi dokumentumfilm készült Izrael megálmodója, a száz évvel ezelőtt elhunyt Theodor Herzl életéről. A cionista mozgalom magyar származású alapítójáról, Herzl Tivadarról forgatott magyar-izraeli dokumentumfilmben Benjamin Netanjahu és Simon Peresz is megszólal.
A filmben izraeli politikusok, osztrák lapszerkesztők valamint izraeli és magyar történészek emlékeznek Theodor Herzlre, eredeti nevén Herzl Tivadarra. Benjamin Netanjahu és Simon Peresz volt izraeli kormányfő mellett magyar részről Gerő András történész tekint vissza Herzl életére és korára. Az elhangzottakat riportok értelmezik, és archív képek teszik szemléletessé. A felvételeken Herzl Tivadar életének főbb helyszínei, az egykori Pest, Bécs és Párizs, valamint a korabeli Palesztina és Jeruzsálem elevenednek meg.
Szerepel a filmben egy 1949-ben, egy évvel Izrael Állam megalakulása után forgatott mozgókép is, melyből kiderül, a Döblingben apja mellé eltemetett Herzl földi maradványait - végakaratának megfelelően - Jeruzsálembe vitték, és ott, a ma róla elnevezett hegyen (a Yad Vashem Intézet és a katonai temető között) helyezték örök nyugalomra.
A magyar, héber és angol nyelven készült alkotás magyar nyelvű változatát 2004 július 11-én mutatja be a Magyar Televízió 20.30 órakor az M2 műsorán. Az eredeti szövegeken alapuló alkotás egyes szám első személyben szól a nézőhöz; Herzl Tivadar gondolatait a magyar változatban Szakácsi Sándor színművész tolmácsolja.
A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) négymillió forintos támogatásával készült filmet Pataki Éva rendezte, producere Sárközy Réka, a budapesti 56-os Intézet munkatársa. A koprodukciós partner az izraeli TTV, mely hozzávetőleg ugyanekkora összegű segítséget nyújtott.
Theodor Herzl halálának 100. évfordulóján a Knesszet törvénybe iktatta a Herzl-emléknapot, melynek megünneplésére évente 5 millió sékelt szán. Mostantól évente (a zsidó naptár szerint Ijjar 10-én) országos cionista kongresszust rendeznek a Herzl-emléknapon. Az új törvény Izrael állam megálmodójának életét feldolgozó kutatásokra ösztöndíjat is alapít. Továbbá egy országos emlékbizottságot hoz létre, melynek feladata, hogy Izrael megálmodójának emlékét országos ünnepségek szervezésével ápolja.
Múlt-kor Történelmi portál, 2004. július 5. |
|
|
|
|
|
|
|