Gréczy Zsolt
KÁDÁR JÁNOS NYUGDÍJBA MEGY
Elkészült egy negyvenöt perces dokumentumfilm, amely Kádár János máig talányos, éppen harminc éve bejelentett „önkéntes” nyugdíjba vonulási szándékáról szól. Méry Zsuzsa rendező elmondta, a magyar párttitkár a gesztusával egyszerre akarta zsarolni Brezsnyevet és magyarországi ellenzékét.
Kádár János futballmeccset néz
Fotó: MH-archív | Mik voltak az okai Kádár bejelentésének?
A kommunista pártvezérek történetében példátlan szándékáról az MSZMP legfelsőbb szerveit tájékoztatta. Azt mondta, hogy 1972-ben éppen hatvanéves lett, s a nyugdíjtörvény szerint elérte a korhatárt. Ezért mondana le posztjáról. A filmből kiderül, hogy több személyes indoka is lehetett e bejelentésnek. Az egyik, hogy Kádár meglehetősen rossz viszonyban volt Leonyid Brezsnyevvel. Ez még 1964-ből eredeztethető, amikor Kádár kiállt Hruscsov mellett, és nyíltan elítélte a módszert, ahogy eltávolították az SZKP és így a Szovjetunió éléről. Az ellenszenv tovább mélyült, amikor Kádár bevezettette az új gazdasági mechanizmust, amit az oroszok nem néztek jó szemmel. Attól tartottak, hogy nem csak a gazdasági módszerek, hanem az ideológia is begyűrűzhet Nyugatról. Továbbá Kádár nem akart bevonulni Csehszlovákiába, s ezt meg is mondta Andropovnak. Szimpatizált is Dubcekkel, s abban bízott, hogy északi szomszédaink is csatlakoznak a könnyített kommunista rendszerhez.
1972-ben Kádár már igen népszerű volt Magyarországon. Megtörtént a konszolidáció, s a forradalomról ugyan nem lehetett beszélni sem, de a viszonylagos jólét sokak szemében már-már szimpatikussá tette.
A hatvanas évek második felében tapasztalható viszonylagos lazulás leginkább Komócsin Zoltánt és Biszku Bélát zavarta. A önkéntes nyugdíjazás tehát azt a célt is szolgálta, hogy Kádár felmérje, mekkora erőt képvisel a belső ellenzék. A Politikai Bizottság tárgyalta is a főtitkár kérelmét - szigorúan titkosan. Azt reméltem, hogy megtalálunk valahol egy magnófelvételt vagy egy jegyzőkönyvet erről, de nyoma sincs. Az ülések jegyzőkönyvei hiánytalanul megvannak, csak az a kettő maradt ki, amikor ez a téma került napirendre. Interjút készítettünk Nyers Rezsővel, aki jelen volt a vitán, s ő úgy fogalmazott, hogy Komócsin és Biszku „több megfontolandót talált” Kádár érveiben. Az ügyre az tett pontot, hogy Brezsnyev - - aki belátta, hogy Kádár emblematikus figura lett - eljött Magyarországra, demonstrálva, hogy kitart az MSZMP főtitkára mellett. Kádár János tehát jól taktikázott, s ettől kezdve a rendszerváltozásig senki sem veszélyeztette pozícióját. Szerettük volna Biszkut is megszólaltatni, de nem volt hajlandó kameránk elé állni. Sikerült viszont beszélnünk Valerij Muszatovval, Oroszország jelenlegi magyarországi nagykövetével, aki a kritikus időszakban, egy davidovói látogatáson tolmácsolt Brezsnyev és Kádár között. Ő most elmondta, hogyan zajlott le a sorsdöntő párbeszéd a két politikus között. A korabeli dokumentumokat a filmben Huszár Tibor és Rainer M. János ismerteti.
Mi lesz a film sorsa?
Nemrég készültünk el vele, ezért egyelőre annyi biztos, hogy a februári Filmszemlén rendezünk egy információs vetítést. Utána remélhetőleg lesz olyan tévéállomás, amely műsorára tűzi a dokumentumfilmet, amely az első, amely Kádár Jánosról szól.
Magyar Hírlap, 2002. január 9. 10. o. |