Baráth Magdolna
Magyarország és a Szovjetunió
1956 októbere választóvonalat jelentett a magyar–szovjet kapcsolatok történetében; a magyarországi események és az azok megismétlődésétől való félelem mindkét oldalt a kapcsolatok jellegének újragondolására ösztönözte, s a szovjet vezetést arra késztette, hogy revízió alá vegye a kelet- és közép-európai országokkal szemben folytatott politikáját, megváltoztassa annak módszereit és eszközeit. A tanulmány első része azt próbálja bemutatni, hogy a szovjet kormány 1956. október 30-i nyilatkozatában foglalt elvek hogyan érvényesültek a gyakorlatban, illetve milyen elképzelések voltak a magyar vezetésben a két ország közötti kapcsolatok új alapokra helyezését illetőn. A kétoldalú kapcsolatok elemzésekor a szerző elsősorban a politikai, illetve – az egyúttal érzékeny politikai problémát is jelentő – gazdasági kapcsolatok alakulását vizsgálja az 1960-as évek végéig terjedő időszakban. A tanulmány külön foglalkozik Hruscsov leváltásának Kádár és a szovjet vezetés kapcsolatára gyakorolt hatásával, az 1967–1968 során egyre több kérdésben (az IMF-be és Valutalapba történő belépési kísérlet, illetve a csehszlovákiai események kapcsán) megnyilvánuló nézeteltérésekkel és a Kádárral szembeni bizalmatlanság fokozódásával, a magyarországi reform sorsával. |
|
|
|
|
|
|