Magántörténelem
1956 és a Kádár-korszak
recenziók
Lánczi Éva:
Hon(lap) és szabadság
Ki gondolná, hogy a magyar történelem egyik legalaposabban dokumentált eseménye az interneten épp a forradalom! Vajon milyen információk szerezhetők be a virtuális világban – mondjuk az évforduló ürügyén – 1956-ról? Vagy általában egy „nem túl modernista” tudományról, a történelemről? Hogy némi ízelítőt adjon az 1956-tal kapcsolatos weblapokból, szerzönk szörfölt a neten.
„Ami borzalmas volt – lehet, hogy kevesen beszélnek róla –, amikor úgy sült el a kezemben a karabély, hogy láttam, bukik, akire rálőttem. Tizenhárom évesen most hős vagyok-e vagy gyilkos?” Az idézet Peredi Lászlótól származik, aki a Corvin közben harcolt. Vallomása része annak a weboldalnak, amely Csete Örs 2001-ben megjelent, 1956 Budapest – arcok és sorsok című könyve alapján készült. A honlap portrék és tanúvallomások segítségével ismerteti a forradalom hétköznapi résztvevőinek történeteit. Megismerhetjük a küzdelem számos civil nőalakját: Márton Erzsébetet, a Széna téri csoport tagját, Marosán letartóztatóját, vagy Káldor Verát, aki orvosként a Péterfyben látta el a sebesülteket, később pedig részt vett az ott működő titkos nyomda tevékenységében, s aztán három évig ült.
A „forradalmi nettörténetek” a háló őskorát idézik.
Az ötvenhatos forradalomról szóló, külföldi magyarok által működtetett weboldalak például már a kilencvenes évek elején megjelentek – még a magyar háló létrejötte előtt. Az Amerikai Magyar Szövetség: Magyar Online Forrás által működtetett Hungária.org 1993 óta szolgáltat híreket, visszaemlékezéseket. A kilencvenes évek közepétől Magyarországról is sok dokumentum került fel az internetre elektronikus formában, ám az első, összefogó online kiadványra 1998-ig kellett várni. Akkor jelent meg a Sulinet program keretében az az ötvenhatos magyar forradalom történetét feldolgozó, közel 1200 oldalas, internetes tananyag, amelyet az 1956-os intézet állított össze. Ez az intézmény honlapján is olvasható. A weboldal a fellelhető eredeti forrásanyagok mellett tanulmányokat, statisztikai adatokat, több mint kétszáz életrajzot és a forradalomhoz kapcsolódó száz címszavas online lexikont is tartalmaz. Az Országos Széchényi Könyvtár online adatbázisában szintén megtalálható a tananyag, amelyet tömörített formában a saját gépére is elmenthet a felhasználó.
Az egyik leggazdagabb, internetről is elérhető adatbázis az 1956-os intézet 1998 óta működő online fotódokumentációs archívuma, ahol szinte minden, az ötvenhatos eseményeket, a forradalomban részt vevő személyeket és a kor hangulatát feldolgozó kép fellelhető, és dátum, szerző, téma szerint kereshető – angolul is. Ha például a felvételek dátuma alapján keresünk, több mint hétszáz, 1956-ban készült fotóra lelhetünk. Az ötvenhatos forradalomról több mint ötezer kép tanúskodik. Igaz, a keresés nehézkes és hosszadalmas. De nemcsak az 1956-os intézet gyűjteményét lehet megtekinteni a weben, kereshetőek többek között a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában, a Horus Archívumban, a Belügyminisztérium Történeti Hivatalában vagy a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum birtokában lévő képek is.
Az intézet oldalán található anyagok közül a legfrissebb fejlesztés az e-Világ program keretében létrehozott interjúsorozat. Magántörténelem: 1956 és a Kádár-korszak címmel a honlapon olyan társadalomtörténeti összeállítást találunk, amely személyes emlékek segítségével idézi fel a huszadik század második felét, az '56-os forradalmat és a korai Kádár-korszakot. Az emlékezők az Oral History Archívum interjúalanyai, akik több évtized távlatából mondják el életüket, szigorú magántörténetüket, és értelmezik azt. A weboldal nem csupán szövegfolyam, hanem adatbázis, amely tartalmazza az interjúalanyok életrajzát, fotóját, az emlékezés szövegét, sőt az interjúk hallgatható verzióját is. Az interjúk, igaz, nem teljes terjedelmükben, angolul is elérhetőek.
A Magyar Rádió Kincsestárában digitális formában is megtalálható minden hanganyag, amelyet a rádió a forradalom napjaiban sugárzott. Elérhető például a Rádió Forradalmi Bizottságának Örkény István által fogalmazott kiáltványa, s több nyelven is hallgatható Nagy Imre híres, november 4-i rádiószózata. A weboldal nem szép, nem is korszerű: az ódivatú dizájnból, odavetett szövegekből, képekből látszik, régóta nem frissítették, s megszületésekor is híján volt bármiféle koncepciónak. Az viszont tény: az ötvenhat hangulatát hűen visszaadó archív hangfelvételek gyorsan letölthetőek. Így egy pillanat alatt hallható Nagy Imre miniszterelnök, amint bejelenti: „Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
Az 1956-os eseményeket azonban nemcsak online könyvek, állami intézmények hivatalból elkészített szöveggyűjteményei dolgozzák fel. Sok „civil” weboldalra is bukkanhatunk. Olvashatjuk a börtönévek alatt csak „Pitekáj” becenéven ismert Pataki László megrázó, sutasága miatt inkább megható, mintsem nevetséges, néhol kifejezetten mosolyogtató történeteit. Mert a történelem a neten nem csupán a hírességek kiváltsága. Piketáj nem tud kiadni egy könyvet. Nem is kérik fel ilyesmire. De egy honlap elkészítéséhez nem kellenek jó kapcsolatok, nem kell különleges tudás. És nemcsak a forradalom idejét dolgozza fel a házi készítésű honlap: e súlyosan személyes weboldalról ránk zúdul a családi fotóalbum, az aktuálpolitikai kérdésekről szóló, Parlamenti molotovkoktél címmel jegyzett egyszemélyes magazin, de Pataki online levelezőlistákra írt leveleinek zöme is. Minden íráson érződik az ötvenes–hatvanas évek hangulata, Pataki már ilyen, ő „ott maradt” az időben. A forradalom után nagyrészt börtönben, életfogytiglanosként morzsolta napjait. Az online Börtön sztorikból kiderül: a hetvenhat éves férfi annak idején Mécs Imrének és Péterfi Miklósnak (az Újpesti Forradalmi Bizottság tagjának) rabtársa volt, s velük közösen írt eposzt, Portugál kártyavár címmel. „A sorait és a rímeket közösen alkottuk. Ha jól emlékszem, a wulwerhamtoni zongorahangolók jéghokicsapatának fúvószenekaráról szólt” – írja Mulatságos zárka című vallomásban Piketáj–Pataki, aki a mártírhalált halt több mint háromszáz ember életrajzi adatait is dokumentálja honlapján.
„Ültem a villamoson, és azt hittem, hogy a villamos utazásra szolgál. (...) Nem tudtam, hogy e villamosokból barikádokat lehet rakni...” – Örkény István Fohász című művét idézi weboldalán mottóként Németh Zoltán Gábor, aki az 1956-os forradalom különös „harci eszközeiről”, a villamosokról készített fotógalériát a neten. A honlap 2002-ben debütált, azóta bővül. Mint Németh Zoltán Gábor meséli, a galéria hosszas gyűjtőmunka eredményeként jött létre – barátaival folyamatosan kutat régi könyveket, újságokat, amelyekben korabeli villamosokat ábrázoló képek lehetnek. Emellett Zoltán, aki a villamosok szerelmesének vallja magát, idős BKV-dolgozókat és városvédőket is ostromol, hogy az egyre ritkábban előbukkanó archív fotók nyomára akadjon.
Mindez csepp a tengerben. Elég beírni a keresőbe az 56-os számot. Nem tudhatjuk, hogy mi bukkan elénk. Piketáj zárkaeposza vagy az ötvenhatos budai villamos. Mert annyiféle ötvenhat van...
Kapcsolódó linkek:
- Az ötvenhatos forradalommal kapcsolatos anyagokat összefogó gyűjtőoldal
- Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány weboldala
- A Magyar Rádió Kincsestárának 1956-tal foglalkozó összeállítása
168 óra, 2004/43. szám
Digitális forradalom
Az ’56-os Intézet a forradalom és a Kádár-korszak személyes történeteinek digitalizálásával új tartalomszolgáltatást indított a www.rev.hu címen - adta hírül a Múlt-kor történelmi portál. A korszakot személyes sorsával felidéző negyven emlékező adatbázisában megtalálhatók Kende Péter, Karátson Gábor, Ujlaki Dénes, Ungváry Rudolf, Vásárhelyi Miklós és Wittner Mária személyes történetei is. A magántörténetek szubjektív emlékanyagát és az eredeti beszélgetésekből válogatott hangrészleteket fényképes portrétár és társadalomtörténeti kislexikon egészíti ki. A Magántörténelem – 1956 és a Kádár korszak címmel indított szolgáltatás alapja egy olyan társadalomtörténeti adatbázis, amelyben személyes visszaemlékezések idézik fel a XX. század második felét, az 1956-os forradalmat és a korai Kádár-korszakot. Az ’56-os Intézet adatbázisából összeállított Kislexikon a szövegekben előforduló események, fogalmak, intézmények és személyek azonosításában nyújt segítséget. A fogalomkereső az Akadémia utcai pártközponttól a világifjúsági találkozóig 230 fogalom, esemény, illetve intézmény adatait tartalmazza. A személyi adatbázis Aczél Györgytől Zsofinyecz Mihályig, az ötvenes évek kohó- és gépipari miniszteréig és a Rákosi Mátyás Művek igazgatójáig 388 ember adatairól és rövid életútjáról ad tájékoztatást. Az anyag a www. rev.hu címről érhető el, a digitalizálást az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatta.
Magyar Narancs, 2004. október 28.
Digitalizálták 56 és a Kádár-kor magántörténelmét
Magántörténelem - 1956 és a Kádár-korszak címmel indított internetes tartalomszolgáltatás alapja egy olyan társadalomtörténeti adatbázis, amelyben személyes visszaemlékezések idézik fel a XX. század második felét, az 1956-os forradalmat és a korai Kádár-korszakot. Az emlékezők, az Oral History Archívum interjúalanyai több évtized távlatából mondták el életüket, a velük történteket, a történelmi, politikai vagy magánéleti eseményeket, és értékelték, értelmezték azokat. Felelevenítették a forradalom alatti és a szellemi ellenállásban kifejtett tevékenységüket, a megtorlást, a börtönéveket, majd a szabadulás utáni visszailleszkedés nehézségeit.
Az interjúalany eredeti beszédstílusát megőrizve rövidített, szerkesztett változatban tartalmazó interjú-adatbázist a korszak hangulatát idéző fényképek, dokumentumok, valamint a korszak jelentős figuráinak portréi illetve az eredeti beszélgetésből válogatott hangrészletek teszik teljessé.
Az interjúk adatlapjai az interjúalany nevét, születési (halálozási) évét, foglalkozását és életútjának főbb állomásait, a teljes interjú hozzáférhetőségét, számát, készítésének idejét, terjedelmét és az interjúkészítő nevét tartalmazzák.
Az interjúalany nevére kattintva az emlékező életrajzát, fotóját, valamint az interjúrészlet megtekintését és a hangdokumentumok lejátszását lehetővé tevő linkeket találjuk meg. Innen az interjúrészlet címére kattintva jeleníthető meg a szerkesztett szöveg. A cím alatti hang-linkekre kattintva a hangdokumentum terjedelmi adatait tartalmazó képernyőn indítható el az interjúrészletek lejátszása. A maximum 1-2 MB nagyságú fájlokhoz Windows médialejátszó szükséges. A portréra vagy a szövegközi fényképekre kattintva azok nagyobb méretű nézőképe és adatai érhetők el.
Az 56-os Intézet adatbázisából összeállított KISLEXIKON a szövegekben előforduló események, fogalmak, intézmények és személyek azonosításában nyújt segítséget.
A fogalomkereső az Akadémia utcai pártközponttól a világifjúsági találkozóig 230 fogalom, esemény illetve intézmény adatait tartalmazza.
A személyi adatbázis Aczél Györgytől (1917-1991) Zsofinyecz Mihályig (1906-1986), az ötvenes évek kohó- és gépipari miniszteréig, és a Rákosi Mátyás Művek (Csepel Vas- és Fémművek) igazgatójáig 388 ember adatairól és rövid életútjáról ad tájékoztatást.
A tartalmak egy része angol nyelven is elérhető, amelyre az interjúalany életrajzát megjelenítő oldalról lehet átmenni. Remélhetőleg a magyarul nem beszélő látogatók navigálását segítő angol változat is hamarosan teljessé válik. A digitalizáslást az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatta.
A szolgáltatás közvetlen elérési útja: http://server2001.rev.hu/oha/index_hu.html.
2004. október 22. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=7991
Magántörténelem (OHA)
A XX. századi magyar történelem az Oral History Archívumból (OHA)
Az 1956-os Intézet Oral History Archívuma (OHA) a XX. századi magyar történelem több mint ezer tanújának visszaemlékezését őrzi, és dolgozza fel. Az OHA „tudományos gyökerei” a hetvenes–nyolcvanas évek fordulójáig nyúlnak vissza, amikor is többek számára egyértelművé vált, hogy a kommunista Magyarország – és ezen belül az 1956-os forradalom – történetét csak abban az esetben lehet kutatni, ha az egyetlen rendelkezésre álló forráshoz fordulnak: a korszakot átélt, megszenvedett embereket szólaltatják meg.
A Magántörténelem – 1956 és a Kádár-korszak egy olyan társadalomtörténeti összeállítás, amelyben személyes emlékek segítségével idézik fel a XX. század második felét, az 1956-os forradalmat és a korai Kádár-korszakot. Az emlékezők, az Oral History Archívum interjúalanyai több évtized távlatából mondták el életüket, a velük történteket, a történelmi, politikai vagy magánéleti eseményeket, és értékelték, értelmezték azokat. Felelevenítették a forradalom alatti és a szellemi ellenállásban kifejtett tevékenységüket, a megtorlást, a börtönéveket, majd a szabadulás utáni visszailleszkedés nehézségeit. Azokat az emberi sikereket és tragédiákat, az engedményeket és a megszorításokat, amelyek egyszerre jellemezték az ellentmondásos Kádár-korszakot. Az interjúkból nyomon követhető az a folyamat is, amelynek során a hatalom szándéka, illetve a diszkrimináltak helyzete változott a korszakban. Egy-két visszaemlékezés betekintést enged az időszak kulturális és tudományos életébe is.
Az interjúkat a könnyebb olvashatóság érdekében – az interjúalany eredeti beszédstílusát megőrizve – rövidített, szerkesztett változatban adják közre, és a korszak hangulatát idéző fényképekkel, dokumentumokkal, valamint az eredeti beszélgetésből válogatott hangrészletekkel illusztrálják. A dura.hu csak az életrajzokat és az interjúkat teszi hozzáférhetővé.
A dokumentumok eredeti elérési útja:
http://server2001.rev.hu/oha/index_hu.html
Forrás: http://mathom.dura.hu/duran/index.php?mode=file&file=html/bestof/magantortelem.htm
Oral history Az elbeszélt történelem, azaz az "oral history" a huszadik század végén vált a múlt feltárásának és rögzítésének bevett eszközévé Magyarországon. A jelenleg az 1956-os Intézet szakmai keretei között működő Oral History Archívum alapjait a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján, féllegális keretek között rakták le a kutatók.
E pillanatban az archívum mintegy ezer életútinterjú szövegét őrzi, ezek zöme olyan emberek visszaemlékezése, akik fontos szerepet játszottak 1956-ban, illetve sorsuk összefonódott a Kádár-rendszerrel. Az interjúkat immár digitális formában őrzik, az alanyok neve és a szövegek kutathatóságára vonatkozó információk megtalálhatók az interneten. A www.rev.hu honlapra emellett nemrégiben egy Magántörténelem, 1956 és a Kádár-korszak című fejezet is fölkerült: a harminckilenc interjú szerkesztett változatát fotók, dokumentumok, sőt eredeti hangfelvétel-részletek is illusztrálják.
Az interneten nem hozzáférhetők, de a kutatók és a korszak iránt érdeklődők tanulságára szolgálhatnak további oral history-archívumok is. Az Országos Széchényi Könyvtárban 1987-ben megalakult Történeti interjúk videotára immár 450 életút-elbeszélést őriz a közélet, a gazdaság, a tudomány és a kultúra meghatározó személyiségeitől. A Politikatörténeti Intézet levéltárában pedig megtalálhatók mindazok az interjúk, amelyeket a hajdani párttörténeti kutatóközpont visszaemlékezés-gyűjtő csoportja készített a hazai kommunista mozgalom fontos alakjaival.
Forrás: Népszabadság, 2005. március 2.
Szerbhorváth György
1956-ról S ha már 1956, vagy én és a keresőm vagyunk ügyetlenek, de mindössze egyetlen igazán erre a témára specializált honlapra futottam rá. Ezt az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány üzemelteti (www.rev.hu), s csupán két menüből áll: az aktuális és az előkészületben lévő kötetek bemutatóiból, illetve részletekből. Csalódott voltam, de igen kellemes meglepetés ért, amikor rákattintottam egy könyv ikonjára, amelyről kiderült, nem is könyv. A Magántörténelem – 1956 és a Kádár-korszak ugyanis egy rovat, s kiderült, friss tartalomfejlesztéssel állunk szemben az e-Világ program keretében. Mint olvashattam, ez egy olyan társadalomtörténeti összeállítás, amelyben személyes emlékek segítségével idézik fel a 20. század második felét, az 56-os forradalmat és a korai Kádár-korszakot. Az emlékezők, az Oral History Archívum interjúalanyai több évtized távlatából mondták el életüket, a köz- és magánéleti eseményeket. A 40 leírt interjú mellett hanganyagrészleteket is találunk, és ha valamit mégsem értenénk, annak utánanézhetünk a 232 címszóból álló kislexikonban és a 392 életrajzból álló adattárban. Mondanom sem kell, az interjúk „ínyenceknek” valók, fölöttébb érdekesek.
Forrás: http://www.antennamagazin.hu/article.php?d=2004-04-Web&p=2 |