Recenziók a könyvről

Donáth Ferenc: Megnyitó szavak Itt nagyíthat a képen!

1985. június 14–16-án a monorierdői kempingben találkozott negyvenöt magyar értelmiségi. „Gondolatainkat kicserélni jöttünk össze, mivel nyomós körülmények sürgetik, hogy keressük a kiutat társadalmunk romló állapotából és az ország nehéz helyzetéből. Ez jogunk és kötelességünk is” – foglalta össze a tanácskozás célját a szervezők vezéralakja, a találkozó házigazdája, Donáth Ferenc. Amikor húsz év után közreadjuk az ott elhangzottak alapján született szöveget, az előadásokat, korreferátumokat és a vita jegyzőkönyvét, nemigen találhatunk pontosabb meghatározást Monorról. Donáth Ferenc bevezetője előtt a résztvevők kézhez kapták és elolvasták a tanulmányokat, s elhangzott az első szóbeli vitaindító, Szabó Miklós reflexiója Csurka István szövegéhez. A vita első felszólalója, Csengey Dénes kérdéseket tett fel, a találkozó céljait, lehetséges végeredményét igyekezett tisztázni, mintegy előzetesen. Donáth ekkor újra, kissé részletesebben fogalmazta meg a találkozó célját, az eszmecserét, magyarázatképpen hozzáfűzve a résztvevők körének meghatározását: „Azért választottuk ezt a célt, mert jelenlegi helyzetünkből indultunk ki. Lényegében laza csoportok azok, amelyek itt többé-kevésbé képviselve vannak. Egymástól külön teszik a dolgukat. Bizonyos vagyok benne, hogy a jövőben növekedni és sokasodni fognak, ezt helyzetünk alakulása fogja magával hozni. [...] Én tehát amellett vagyok, hogy annak érdekében cseréljük itt ki a gondolatainkat, hogy valamennyi ilyen laza kör jobban, másokról, más célokról és törekvésekről többet tudva folytathassa, amit maga tesz. Ennél messzebbre lehet éppen menni, de úgy érzem, hogy jelenleg nem kívánatos.”

A tanácskozás résztvevőinek felsorolásából nyilvánvaló, hogy milyen „laza kis közösségek”, „körök” képviseletére gondolt Donáth Ferenc. Azokra az eszmei és tényleges körökre, közösségekre, amelyek tagjai a nyolcvanas évek közepén már egy-másfél évtizede a Magyarországon fennálló rendszer bírálóinak számítottak, mégpedig olyanoknak, akiknek kritikája a hétköznapi „morgásnál” (a ius murmurandi gyakorlásánál) rendszeresebb és szervezettebb volt, átgondolt és átélt. Azokra a körökre, amelyekből ebben az időszakban, a nyolcvanas években alakult ki a magyarországi posztsztálini rendszer politikai ellenzéke. 1985-ben ez az ellenzék különféle politikai, ideológiai orientációjú csoportokból állt, a szerveződés, a csoportképződés különböző fokán. Monoron azonban együtt, közösen beszélgettek és gondolkodtak, s ennek eredményeit nyilvánosságra hozták. Mindez együtt olyan politikai cselekvés volt, amelynek jelentősége azonnal nyilvánvalóvá vált itthon és a határokon túl. A tanácskozás mérföldkő az 1956 utáni magyar és közép-kelet-európai ellenzéki mozgalmak történetében.

[...]

Az előszónak nem feladata a tanácskozás, az arról készült szöveg részletes értékelése. Ezt már eddig is többen megtették, és nyilván ezután is megteszik. A résztvevők szinte kivétel nélkül jó emlékeket őriznek az előadásokat követő, egyes pontokon szenvedélyes vitákról és az informális beszélgetésekről is. Monor nemcsak a politikai tudatosodás, a politikai ellenzékké formálódás alapvető lépésének, hanem emberi találkozásnak is tűnt. Nemcsak politikai, nyelvi és kulturális szempontból plurális térnek, hanem igazi egyéniségek, szereplők interakciójának is. Monort szervezői egy folyamat kezdetének szánták. Ez ebben az 1985-ös formában nem vált valóra, de sok tekintetben a rendszerváltásig tartott. Annak sikerében nyilvánvalóan közrejátszott, hogy a demokratikus átmenet kulcsszereplői, fő gondolati irányainak képviselői szót tudtak érteni egymással, erről voltak emlékeik, hagyományaik. Monor, ahol másként gondolkodó értelmiségiekként, de politikai felelősségük és szerepük tudatában beszélgettek az ország dolgairól, ilyen emlék és hagyomány volt. A diagnózis a nyolcvanas évek közepének Magyarországáról, annak értelmiségéről, gondolkodásáról, politikai útkereséséről ezért – úgy véltük – megörökítésre érdemes. Hogy a magyar demokratikus gondolkodás monori hagyománya, a „monori szellem” tovább él-e más körülmények között, még nyitott kérdés, de már nem ezen a kiadványon múlik.

A tanácskozás résztvevői Itt nagyíthat a képen!

Tartalom:

Előszó

Előadások és korreferátumok facsimile

Donáth Ferenc: Megnyitó szavak

Csurka István: Új magyar önépítés

Szabó Miklós: Még néhány szó a magyar önépítésről

Csoóri Sándor: Eltemetetlen gondok a Dunatájon

Kenedi János: Demokratának lenni: igen, de miért?

Bauer Tamás: I. Nyolc észrevétel a kongresszusi irányelvekhez

II. A reformpolitika a gazdaságpolitika komplexitásában

Laki Mihály: Négy kiegészítés Bauer Tamás írásaihoz

Kis János: Korlátainkról és lehetőségeinkről

Vásárhelyi Miklós: A magyar út a világban

A vita jegyzőkönyve facsimile

1985. június 14. délután

Csengey Dénes

Donáth Ferenc

Fekete Gyula

Vargyas Lajos

Benda Gyula

Mészöly Miklós

Sinkovits Imre

Konrád György

Benda Kálmán

Levendel László

Vásárhelyi Miklós

Vági Gábor

Tamás Gáspár Miklós

Mészöly Miklós

Bence György

Lengyel László

Vargha János

Benda Kálmán

Szalai Erzsébet

Csurka István

1985. június 15. délelőtt

Vargyas Lajos

Kis János

Csurka István

Litván György

Halda Alíz

Für Lajos

Tamás Gáspár Miklós

Mészöly Miklós

Réz Pál

1985. június 16. reggel

Konrád György

Csurka István

Vargha János

Litván György

Bence György

Fekete Gyula

Litván György

Szabó Miklós

Vekerdi László

Varga Domokos

Benda Gyula

Mészöly Miklós

Csoóri Sándor

1985. június 15. délután

Szalai Erzsébet

Antal László

Tardos Márton

Vági Gábor

Donáth Ferenc

Fekete Gyula

Tardos Márton

Mészöly Miklós

Tardos Márton

Lengyel László

Solt Ottilia

Tamás Gáspár Miklós

Szabó Miklós

Bauer Tamás

Tardos Márton

1985. június 16. délután

Mészöly Miklós

Csengey Dénes

Laki Mihály

Mészöly Miklós

Konrád György

Lengyel László

Elek István

Szabó Miklós

Bence György

Solt Ottilia

Fekete Gyula

Szalai Erzsébet

Tamás Gáspár Miklós

Mészöly Miklós

Csoóri Sándor

Demszky Gábor

Csengey Dénes

Kis János

Donáth Ferenc zárszava

Függelék

Vásárhelyi Miklós korreferátuma

Donáth Ferenc bevezető szavai

Kenedi János hozzászólása

Vargha János hozzászólása

Csurka István hozzászólása

Mészöly Miklós bevezető szavai

Vargha János hozzászólása

Vargha János hozzászólása

Kósa Ferenc hozzászólása

Solt Ottilia felhívása

A tanácskozás résztvevői