___Magyarország 1944-1956___Vissza
Magyarország 1944–1956
Európa közepén -- Magyarország a jelenkorban.
Az 1956-os Intézet multimédia CD-ROM sorozata 2.

 

A CD-ROM az 1997–99 között kifejlesztett 1956 – a magyar forradalom és szabadságharc enciklopédiája c. multimédia CD-ROM (az 1956-os Intézet tervezett sorozatának első darabja) és az 1998-ban az ún. Sulinet-program keretében elkészített Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc története című, (olvasható az 1956-os Intézet honlapján) digitális tananyaghoz hasonló.

A fejlesztés során két pillérre építettünk. Egyrészt a magyar és külföldi történettudomány, elsősorban a politika-, gazdaság- és társadalomtörténet által feltárt forrásokra, adatokra és az ezekre épülő feldolgozásokra, melyek elsősorban a nyolcvanas évek második felétől láttak napvilágot, döntően azonban 1989-90 után jelentek meg. Csupán utalunk itt Romsics Ignác nagyszabású összefoglalójára (Magyarország története a XX. században), továbbá a gazdaság és a gazdaságpolitika történetéről szóló nagymonográfiára (Pető Iván - Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945–1985. I. köt. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka 1945-1968) valamint Berend T. Iván, Ránki György, Orbán Sándor, Donáth Ferenc, Varga László, Borhi László, stb. munkáira. A politikai viszonyok megváltozásáról összefoglaló monográfia ezidáig kevés született (Charles Gati: Magyarország a Kreml árnyékában, Izsák Lajos, Szakács Sándor, Zinner Tibor, Vida István, stb. művei), térségi összehasonlító perspektívában viszont több kitűnő munka is rendelkezésre áll (Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története I-II, George Schöpflin: Politics in Eastern Europe, stb.). Számos résztéma feldolgozására került sor (erre példa a különféle pártok története -- érdekes módon legkevésbé a Magyar Kommunista Párté feldolgozott). A kommunista politikai ideológia alakulásának legbővebb összefoglalására Szabó Bálint vállalkozott "Az ötvenes évek" című kötetében, amely azonban a nyolcvanas évek elejének viszonyait és párttörténészi felfogását tükrözi. A párt legfontosabb 1944–1956 közötti határozatai nemrég ugyancsak megjelentek (A Magyar Kommunista Párt határozatai és dokumentumai, A Magyar Dolgozók Pártja határozatai és dokumentumai). Magyarország nemzetközi helyzetével kapcsolatban Fülöp Mihály a párizsi békeszerződés történetéről publikált monográfiát, Vida István a Szovjetunió és Magyarország kapcsolatairól tett közzé forrásokat, Gyarmati György az államhatalom és a közigazgatás átalakításáról írt több tanulmányt. Egy sor nagyjelentőségű forráskiadványban (pl. Solt Pál et al. (szerk.): Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez 1–5. köt., Izsák Lajos - Kun Miklós (szerk.): Moszkvának jelentjük, stb.) jelentek meg a korszakra vonatkozó források. A hidegháború vége Nyugaton és Oroszországban egyaránt fokozta az érdeklődést a "történet kezdete" iránt, új projektek indultak (pl. a Woodrow Wilson Center nemzetközi hidegháború-történeti kutatása, vagy az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézetének kelet- és közép-európai történeti projektumai, elsősorban a Vosztocsnaja Jevropa v dokumentah rosszijszkih arhivov 1944-1953. Tom I, 1944-1948. Tom II, 1949–1953. c. nagy dokumentumkötet). Ebbe a folyamatba illeszkedtek az 1956-os Intézet idevágó tanulmányai és forráskiadványai is, így elsősorban A fordulat évei 1947–1949. Politika, képzőművészet, építészet c. kötet, továbbá Csicsery-Rónay István - Cserenyey Géza: Koncepciós per a Független Kisgazdapárt szétzúzására c. könyve, Hegedűs B. András et al. (szerk): A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján I–VII. köt. c. forráskiadványa, stb.

A választott korszakot alapvető jelentőségűnek tartjuk Magyarország jelenkori történetében. Amennyiben ez utóbbi fő kérdését a társadalmi-politikai modernizációban, valamint az ennek adekvát keretet biztosító független nemzetállam megteremtésében látjuk, akkor a második világháború utáni tizenkét év nagy kísérletek, nagy remények, ehhez fogható méretű kudarcok, újbóli kísérletek és zsákutcák története. Németország háborús veresége után egy tűnékeny pillanatra lehetőség kínálkozott arra, hogy a két világháború közötti jelentős reformtörekvések megvalósulhassanak, dinamikus társadalom és demokratikus politikai szerkezet jöhessen létre. Magyarország betagolása a szovjet birodalmi rendszerbe, a hidegháború kitörése véget vetett ennek a reményteli epizódnak. Az ún. fordulat után részben a térséget uraló Szovjetunió mintája, részben az ún. szocializmus felülről tervezett projektje határozta meg a magyar társadalom és politika fejlődését. A sztálini korszak évtizedekre meghatározó „eredményei” a nyolcvanas évek végéig, sőt sok tekintetben a máig jelenvalók az ország életében, az emberek gondolkodásában, az épített környezetben, stb. Noha a szerves fejlődés törekvéseit a negyvenes évek végére szinte teljesen eltüntették, azok az első adandó alkalommal felszínre törtek, így Nagy Imre rövid életű korrekciós kísérletében 1953 után, későbbi reformprogramjában, majd az 1956-os forradalmat megelőző szellemi olvadásban, végül a robbanást megelőző tömegmozgalomban.

E vázlatosan jelzett folyamatot különféle módokon, egymást kiegészítő, ugyanakkor párhuzamosan is használható utak „kiépítésével” kívánjuk bemutatni. A CD-ROM vázát egy olyan, 2–300 ezer karakternyi szöveg képzi, amely kronológiai, azon belül esetleg problémákra koncentráló tárgyalásban összefoglalót adna az 1944-56 közötti évek történetéről. A szöveghez sok-sok szálon kapcsolódó rendszerek részben enciklopédia módjára részletezik, magyarázzák, megszemélyesítik a „történet” során bővebben ki nem fejthető fogalmakat, eseményeket, szereplőket, problémákat. Részben további tájékozódásra kínálnak lehetőségeket, „menüket”. Részben, korabeli szövegek, későbbi visszaemlékezések, személyes dokumentumok, képek, filmek, hangok segítségével kontextusba helyezik a történetet, de egyben „személyessé”, átélhetőve teszik a „történetet”, a felhasználó személyiségének, sajátos érdeklődésének, ízlésének megfelelő módon -- a technika adta lehetőségek keretei között.

A CD-ROM kézenfekvő „bemenete” tehát a „történet” (szöveg), amelyből a felhasználó rendre átléphet a „rendszerbe” (adatbázisokba). A „rendszerbe” való belépés azonban kezdőpontként is lehetséges, mégpedig több „kapun” keresztül is. A CD-ROM adatbázisainak fő tartalmi elemei a nagy „enciklopédia”, egy-egy „kötetét” képezik, amelyből minden más „kötetbe” át lehet lépni, illetve párhuzamosan lehet használni mindegyiket. A „kötetek” a következők:

Kronológia

Lexikon (fogalomtár)

Arcképcsarnok (életrajzok)

Történeti földrajz (térképvázlatgyűjtemény)

Archívum (válogatott forrásszöveggyűjtemény)

Oral History (válogatott visszaemlékezések)

Könyvtár (válogatott bibliográfia, válogatott tanulmányok részletei, szépirodalmi szemelvények)

Adattár (demográfia, gazdaság, művelődés, politika)

Multimédia-tár (korabeli hangfelvételek, slágerek, filmhíradók)


Recenziók a CD-ROM-ról

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait.
Copyright © 2000 National Széchényi Library 1956 Institute and Oral History Archive
Utolsó módosítás:  2006. szeptember 27. szerda

Keresés a honlapon