___Sz. A. Magyarország a jelenkorban___Vissza
 

Sz. A.

Magyarország a jelenkorban
Idősebb és ifjabb Antall József az ’56-os évkönyvben


A Kiutazása közérdeket sért című dokumentumfilmet is levetítették a budapesti ’56-os Intézetben, ahol a tizedik, az eddig kibocsátottak közül leggazdagabb tartalommal és legnagyobb terjedelemben megjelent évkönyvét mutatta be a kutatóközpont. Rainer M. János, az intézet igazgatója a Magyarország a jelenkorban címet viselő félezer oldalas kötetet úgy jellemezte: az évkönyv az intézetben folyó munka keresztmetszete. A 2002-es kiadvány tárgyalja a hatvanas éveket, 1956 emlékezetét, az 1944 és 2002 közötti korszakról szóló időszakot, valamint Szemle rovatában ismertet megjelent könyveket. Az évkönyv egyik érdekessége, hogy idősb és ifjabb Antall József 1956 utáni életszakaszáról közöl dolgozatot Lemerülés vagy megkapaszkodás? címmel.

A két évvel ezelőtt Debrecenben tartott III. jelenkori történészkonferencián elhangzott előadások anyagát gyűjtötte egybe a Mérlegen a XX. század magyar történelme címet viselő kiadvány. Valuch Tibor, a kötet egyik szerkesztője elmondta: a két évvel ezelőtti debreceni konferencia a kortárs magyar történészműhely találkozója volt, a korreferátumok egyben hű tükrei a különféle iskoláknak, árnyalt értelmezését-értékelését adták legújabb kori történelmünknek.

Pataki Éva, a Kiutazása közérdeket sért címet viselő film rendezője úgy mutatta be filmjét, hogy az egyszerre kordokumentum és személyes vallomás. A film egy olyan fiatal pár történetét ábrázolja, amelynek tagjait a szocialista útlevéladás gyakorlata szakított el egymástól. A film azonban túlnő a korabeli magyar viszonyokat és kort túlélt emberi kapcsolatok ábrázolásán. Részint tudatosítja, hogy 1956 és 1990 között mintegy 450 ezer honfitársunk „disszidált”, s Magyarország alkotóerőben, elvándorolt lelkekben másodszor is második világháborús veszteséget szenvedett. A film a Kanadába emigráltak ürügyén arról is beszél, hogy a szabadságban nevelkedett, alig százéves múltra visszatekintő kanadai polgárok társadalma milyen felhajtó erőt jelentett a Kelet-Európát elhagyók számára.


2003: Orwell esztendeje

„Az igazság akkor is létezik, ha tagadják.” E gondolat jegyében George Orwell születése századik évfordulójának szenteli a 2003-as esztendőt a XX. Század Intézet – jelentette az MTI. Ezt Schmidt Mária főigazgató ismertette budapesti sajtótájékoztatóján. Az intézet a jövő évben gazdag programsorozatot kíván rendezni az 1903–1950 között élt angol író, esszéista emlékének adózva. Többek között irodalmi, képzőművészeti pályázatokat írnak ki, filmvetítéseket, kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, nemzetközi tanácskozást rendeznek. A főigazgató a programsorozat céljai között említette: szeretnék, ha George Orwell munkássága közelebb kerülhetne az emberekhez, és a Magyarországon leginkább ismert két írása (1984, Állatfarm) mellett a többi műve is mind többekhez jutna el. Az emlékévhez kapcsolódva a XX. Század Intézet külön honlapot indított; az orwell.hu már a sajtótájékoztató napjától elérhető.

Schmidt Mária a sajtótájékoztatót követően fekete röpcédulát osztott ki több újságírónak, amelyen Pető Iván SZDSZ-es politikus fotója alatt az olvasható: „Pető Iván azt javasolta a kormánynak, hogy vonja meg a Terror Háza múzeum támogatási pénzét.”


Népszabadság, 2002. december 20.


Kérjük írja meg véleményét, javaslatait.
Copyright © 2000 National Széchényi Library 1956 Institute and Oral History Archive
Utolsó módosítás:  2006. szeptember 18. hétfő

Keresés a honlapon