Ki irányítsa a helyi közösségeket, ki vegye át a hatalmat a megingott tekintélyű tanácsi vezetők helyett? Ezek a kérdések a forradalom napjaiban csaknem minden településen felvetődtek. A falvak hamar megtalálták azt a közmegbecsülésnek örvendő embert, aki a régiek helyett átvette a vezetést. A nagyobb településeken nehezebben ment a megfelelő ember kiválasztása. Olykor összecsaptak az ellentétes érdekek, és tartós demokratikus tapasztalatok hiányában a demokrácia gyakorlása sem ment könnyen. Felelevenedtek az 1945 előtti emlékek és a második világháború utáni évek demokráciakísérletei is. Ez a tanulmány egy alföldi kisváros, Szarvas forradalmi bizottsági vezetőjének életútját vizsgálja. A tömeggyűlésen viharos körülmények között megválasztott forradalmi bizottsági elnököt 1945 előtti tevékenysége miatt – leventeoktató volt, majd katonatiszt – nem mindenki fogadta szívesen a település élén. Voltak, akik antiszemitának tartották. A többség azonban méltányolta szervezőképességét, kapcsolatteremtő tehetségét, amelynek eredményeképpen a forradalom napjaiban működőképes új helyi hatalom jött létre Szarvason.