|
BESZÁMOLÓ AZ 1956–OS INTÉZET 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Az 1956–os Intézet 1999–ben – kutatási területének kiterjesztése jegyében – főként a korai Kádár–rendszerrel foglalkozott annak számos aspektusát vizsgálva: a magyar külpolitikát és a nagyhatalmak Magyarországgal kapcsolatos politikáját, a szocialista városokkal kapcsolatos településpolitikát, a forradalom kivégzett és börtönbüntetésre ítélt résztvevői gyermekeinek sorsát, az ötvenhatos elítéltek kapcsolatrendszerét, a vidéki ötvenhatos eseményeket és az agrártársadalom 1956 utáni helyzetét. Az intézet 1999–ben sokkal kedvezőtlenebb gazdasági körülmények között működött, mint az előző években, mert az állami támogatást az 1998. évihez képest a tizedére csökkentették. Az így kialakult válsághelyzetet a korábbi évek eredményes gazdálkodásának köszönhető tartalékokkal az így kialakult válsághelyzetet sikerült átvészelnünk. Az év első negyedében példátlanul intenzív pályázati munkát végeztünk (Országos Tudományos Kutatási Alap, Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Magyar Könyv Alapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Millennium–program, IKTA–program, Budapest Bank stb.), továbbá a hazai és külföldi együttérzés jeleként az intézet komoly anyagi segítségben részesült. A Soros Alapítvány, Budapest Főváros Önkormányzata, a Magyar Tudományos Akadémia, a VII. Kerületi Önkormányzat együttesen több, mint húszmillió Ft támogatást nyújtott. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az év végén tízmillió Ft különtámogatást adott az intézet dokumentációs és gyűjteményi tevékenységéhez. 1998–hoz képest állandó munkatársaink száma három, külső munkatársaink száma egy fővel csökkent, alapító főigazgatónk, Litván György pedig nyugállományba vonult. 1999 februárjában, a kuratórium döntése értelmében a szervezeti keretek kismértékű módosításával új vezetőség vette át az intézet irányítását: Rainer M. János főigazgató és Germuska Pál intézeti titkár. Tudományos munkatársaink túlnyomó része a középkorú és a fiatal generációhoz tartozik és közülük senki sem távozott. Bár az év eleji bizonytalan helyzet miatt több projektünk befejezése késedelmet szenvedett, teljesítettük az 1999. évi tervben kijelölt célokat.
TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
KIADVÁNYOK
1999–ben az intézet hét kiadványt jelentetett meg főként pályázati és szponzori támogatásokból. Több mint kétéves fejlesztőmunka eredményeként 1999 nyarán elkészült az 1956 enciklopédiája című multimédia CD–ROM a forradalom budapesti és vidéki történéseiről, szereplőiről, intézményeiről az események írásos, képi és hangzó dokumentációjával. A CD–ROM–ot 1999. július 1–jén mutattuk be a sajtó és a szakma képviselőinek a Kossuth Klubban. Októberben jelentettük meg a Sík Kiadóval közösen Révész Sándor Egyetlen élet. Gimes Miklós története című életrajzi monográfiáját. Szintén ebben a hónapban látott napvilágot Ata Kandó Édes hazám, Isten veled című fotóalbuma az Interart Stúdióval közös kiadásban. November 23–án került sor Rainer M. János Nagy Imre. Politikai életrajz. II. kötet. 1953–1958 című monográfiájának sajtóbemutatójára. December elején jelent meg a Georgiosz Vasziliuval, a volt ciprusi elnökkel Hegedűs B. András által készített oral history életútinterjú szerkesztett változata az interjúkészítő és Kőrösi Zsuzsanna gondozásában. Ugyanekkor mutattuk be – Standeisky Éva és Rainer M. János szerkesztésében – az 1999–es Évkönyvünket: benne többek között a Kádár–korszak állambiztonsági szervezetével kapcsolatos kutatásokról szóló dossziéval, recenziókkal, a békéscsabai forradalom eseményeiről, illetve a Kisfaludy utcai felkelőcsoportról szóló tanulmánnyal az Oral History Archívum életrajzpályázatára beérkezett írásokra épülő műhely–szeminárium záró tanulmányaival. Továbbá ekkor vált hozzáférhetővé az interneten Somlai Katalin összeállításában a Budapest – Bukarest, ’56 című dokumentumgyűjtemény, amely a magyarországi eseményekről szóló román jelentéseket, a Román Munkáspárt reagálásának, a forradalmat követő romániai megtorlásnak és a Nagy Imre–csoport snagovi tartózkodásának az iratait közli.
ESEMÉNYEK
Január 29.–február 27. között a Nyílt Társadalom Archívum és az intézet közös kiállítást rendezett „Tíz éve szabadon”. 1956 a magyar történetírásban 1989–1999 címmel a CEU Centrális Galériában. A kiállítás anyagának összegyűjtését Beck Tibor végezte Germuska Pál közreműködésével, Hegedűs B. András irányításával, a kísérő szövegeket Kőrösi Zsuzsanna írta. Február 12–én az MTA Történettudományi Intézetével közösen rendezett konferenciával köszöntöttük a hetvenéves Litván Györgyöt. A tanácskozáson előadást tartott Hajdu Tibor, Kende Péter, Szarka László, Gyurgyák János, Lackó Miklós, Pók Attila, Vajda Mihály, Rainer M. János, Donáth László, Szabó Miklós és Hegedűs B. András. A tanulmányok utóbb megjelentek a Világosság című folyóirat 1999/3. számában. A május 14–16. között Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen rendezett „Tavaszi szél.” Fiatal magyar tudományos kutatók és doktoranduszok III. világtalálkozóján a Magyar történelem. Szembenézés a XX. századdal című történettudományi szekcióban Germuska Pál tartott előadást.Május 27–28–án Keszthelyen, a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság–tudományi Karán rendezett Georgikon–Média ’99 elnevezésű konferencián Lux Zoltán, Szakolczai Attila és Germuska Pál tartott közös előadást a készülő CD–ROM–ról.Június 10–12. között az intézet, a Hidegháború–történeti Kutatóközpont, az MTA és a washingtoni National Security Archive nemzetközi kritikai oral history és tudományos konferenciát rendezett Budapesten Rendszerváltozás Magyarországon 1989–90 címmel. Az első két napon tartott zártkörű beszélgetésen részt vett az akkori politikai elit számos képviselője: többek között Fejti György, Kónya Imre, Kukorelli István, Pozsgay Imre, Torgyán József, Varga Csaba és Zétényi Zsolt. A konferenciára külső munkatársak Békés Csaba vezetésével segédkönyvet állítottak össze a korszak dokumentumaiból magyar és angol nyelven. A tanácskozáson munkatársaink közül Békés Csaba és Rainer M. János tartott előadást, Standeisky Éva pedig az egyik panel moderátora volt. Június végén részt vettünk a 15 éves a Soros Alapítvány című rendezvénysorozaton, amelynek keretében az ELTE TTK lágymányosi épületeiben rendezett kiállításon mutattuk be digitális kiadványainkat. Június 29–én Hegedűs B. András előadást tartott az ELTE BTK által a történelemtanárok számára szervezett intenzív továbbképző tanfolyamon. Augusztusban Lux Zoltán előadást tartott a Nemzetközi Hungarológiai Központ konferenciáján, Budapesten. Október 11–én Hegedűs B. András előadást tartott a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaság–tudományi Karán. Október 22–én nyílt nap keretében mutattuk be a nagyközönségnek az intézeti gyűjteményeinket, tudományos eredményeinket, folyamatban lévő kutatásainkat és kiadványainkat. Október 29–én a Budapesti Vásárközpontban rendezett Hungarodidact 5. Nemzetközi oktatási, oktatástechnikai és képzési szakkiállítás multimédia workshopjában Lux Zoltán és Germuska Pál tartott előadást. November 4–én a Kossuth Klubban Eörsi László és Szakolczai Attila tartott előadást történelemtanárok számára. November 27–én A Gulág – mítosz és valóság címmel az ELTE BTK–n rendezett nemzetközi történészkonferencia kerekasztal–beszélgetésén vett részt Rainer M. János és Standeisky Éva. December 11–12–én a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata és az ELTE BTK rendezésében a Történelemtanárok VII. Országos Információs Konferenciáján a Villányi úti konferenciaközpontban kiállítóként mutatkoztunk be digitális kiadványainkkal. December 16–án Lux Zoltán és Szakolczai Attila bemutató előadást tartott Hévízen és Keszthelyen a CD–ROM–ról és a Sulinet forradalmat bemutató részéről.
KUTATÁSOK
Az 1956–os forradalom történetére vonatkozóan a következő nagyobb kutatások folytak 1999–ben:Az 1956 enciklopédiája című multimédia CD–ROM kifejlesztése és összeállítása. Az intézet ugyancsak szinte valamennyi tudományos munkatársa részt vett – Szakolczai Attila vezetésével – az 1956–os forradalom vidéken című tanulmánykötet anyaggyűjtésében és az egyes megyei tanulmányok előkészítésében, valamint a tervezett kétkötetnyi tanulmányhoz csatlakozó, a forradalom vidéki résztvevőiről szóló adatbázis elkészítésében. A program befejezése és az első tanulmánykötet megjelenése 2001–re várható. Folytatódott az 1956–tal kapcsolatos, romániai levéltárakban fellelhető iratok összegyűjtése és kiadásra való előkészítése. Az iratok teljes adatbázisba szervezett listája, valamint száznál több dokumentum magyarra fordított szövege decembertől megjelent az intézet internet–honlapján. Az Oral History Archívum két munkatársa, Molnár Adrienne és Kőrösi Zsuzsanna befejezte Az ötvenhatosok második nemzedéke című kutatását, amelynek eredményei 2000 májusában könyv formájában is megjelentek. Az intézet munkatársai folytatták 1956–tal kapcsolatos egyéni kutatási témáikat: Eörsi László a józsefvárosi fegyveres csoportokról, Szakolczai Attila a megtorlás történetéről. Novemberben megjelent Rainer M. János Nagy Imre életéről szóló monográfiájának második kötete, amely a politikus 1953–1958 közötti életútját dolgozza fel.1956–hoz távolabbról kapcsolódó jelenkortörténeti kutatási programjaink a következők voltak: Békés Csaba folytatta munkáját tervezett monográfiáján (Magyarország és a nagyhatalmak 1953–1963). Folytattuk a Kádár–korszak állambiztonsági szerveinek történetére vonatkozó kutatásainkat, Kenedi János és Standeisky Éva pedig társadalomtörténeti kutatásaihoz használta az állambiztonsági szervek iratait. Első eredményeink az intézet 1999–es Évkönyvében jelentek meg. Jelenkortörténeti egyéni kutatási témáját folytatta Valuch Tibor (az 1945–1963 közötti magyar agrártársadalom átalakulásáról) és Germuska Pál (a magyarországi szocialista városok története).Megkezdődött az interneten hozzáférhető, az 1953–1963 közötti időszakot tárgyaló digitális tananyag (szöveg, kronológia, életrajzok, kislexikon; eredetileg az MKM Sulinet–programja keretében megvalósult tananyag) angolra fordítása, amely 2000 végére teljes egészében hozzáférhető lesz. Megkezdődött az 1944–1953 közötti évekről szóló internetes tananyag („Sulinet–2”) és a Magyarország története 1944–1956 című multimédia CD–ROM kifejlesztése Lux Zoltán és Rainer M. János vezetésével.
GYARAPODÁSOK
Az Oral History Archívum gyűjteménye harminc életútinterjúval gyarapodott, és több mint százan keresték fel a kutatószolgálatát. A könyvtárban folytatódott az 1956–os és jelenkortörténeti szakirodalom gyűjtése, feldolgozása, a bibliográfiai és sajtóadatbázisok fejlesztése. Állománya háromszáznegyvenkilenc kötettel gyarapodott, amelyből kilencvennégy kötet ötvenhatos tárgyú mű. A könyvtár az év folyamán százharminc olvasót (kutatókat, egyetemistákat stb.) fogadott. Folytatódott az Adatbank építése, az intézeti internet–honlap fejlesztése. A fotódokumentációs adatbázisba az év folyamán négyezer fénykép került különféle gyűjteményekből (Magyar Nemzeti Múzeum, Hadtörténeti Intézet, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény).
OKTATÁS
Az intézet munkatársai megbízás és másodállás keretében egyetemi oktatói tevékenységet is folytattak: az ELTE BTK Gazdaság– és Társadalomtörténeti Tanszékén Hegedűs B. András és Rainer M. János, az ELTE Szociológiai Intézetében Litván György és Valuch Tibor, illetve Debrecenben, a KLTE BTK Történeti Intézetében Standeisky Éva és Valuch Tibor. Szakolczai Attila a MÚOSZ Bálint György Újságíró–iskolában tanított.
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
Litván György június 15–én Bajorországban az eichstätti katolikus egyetemen tartott előadást. Júniusban Szakolczai Attila Oslóban tartott előadást az 1956–os forradalomról és annak szerepéről a rendszerváltásban. Szeptemberben a Yale Universityn rendezett Sztálin és a hidegháború című nemzetközi konferencián Rainer M. János tartott előadást. Hegedűs B. András előadást tartott szeptember 20–án Berlin–Grünewaldban az Európai Akadémián, 22–én a Gauck Hivatalban, valamint 24–én Potsdamban az egyetem történeti intézetének Szovjetizálás és népi demokrácia című nemzetközi szimpózionán. Október 16–án Litván György Heidelbergben a Friedrich Ebert Gedenkstätte által rendezett Németország és az európai egység – a sztálinizmustól a parlamenti demokráciáig című konferencián tartott előadást. Munkatársaink közül Békés Csaba és Standeisky Éva vett részt az október 14–16. között Prágában rendezett A demokratikus forradalom Csehszlovákiában című nemzetközi konferencián. A Varsó–Miedzeszynben október 21–23. között megtartott, Lengyelország 1986–1989, a rendszer vége című nemzetközi konferencián Békés Csaba tartott előadást. A lengyelországi Kazimierz Dolnyban december 16–18. között a varsói Báthory Alapítvány által rendezett Lengyelország és Magyarország 1945–1989: közel és messze című nemzetközi konferencián Rainer M. János, Standeisky Éva és Germuska Pál tartott előadást.
SZAKMAI VITÁK
1999–ben hat tudományos vitára, szakmai napra került sor. Az első félévben Eörsi László Corvinisták a fegyverszünet időszakában című dolgozatáról, Huszár Tibor 1968: Prága, Budapest, Moszkva című kéziratáról és Rainer M. János Nagy Imre–életrajza második kötetének kéziratáról rendeztünk vitát. Ősszel a készülő új CD–ROM tematikájáról tanácskoztunk; Hegedűs B. András, Rainer M. János, Békés Csaba és Standeisky Éva számolt be külföldi tapasztalatairól, valamint megvitattuk Molnár Adrienne és Kőrösi Zsuzsanna Titokkal a lelkemben éltem című készülő könyvének kéziratát. Összeállította Rainer M. János és Germuska Pál |