1. §

(1) A Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságából és a Honvéd Határőrségből alakult Államvédelmi Hatóság tagjaira továbbra is a katonai büntetőtörvénykönyvről szóló 1948: LXII. törvény (Ktbtk.), illetőleg a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912: XXXIII. törvény (Kbp.), valamint az ezeket kiegészítő és módosító jogszabályok irányadók.

(2) Ott, ahol a Ktbtk. vagy az annak végrehajtására vonatkozó jogszabály a belügyminiszter részére biztosít jogkört, a belügyminiszter helyett az Államvédelmi Hatóság főfelügyeletével megbízott minisztert kell érteni.

2. §

A Ktbtk. 12., 14., 15. és 46. §-a az Államvédelmi Hatóság tagjaira is kiterjed.

3. §

(1) Az Államvédelmi Hatóság tagjai ellen indított bűnvádi ügyben a katonai ügyészi tennivalók ellátása végett az Államvédelmi Hatóság főfelügyeletével megbízott miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben az Államvédelmi Hatóság bírói képesítésű egy vagy több tagját a katonai ügyészséghez kirendelheti. Az Államvédelmi Hatóság kirendelt tagja a katonai ügyészség vezetőjének helyetteseként jár el, és ebben a minőségben a katonai ügyészség vezetőjének felügyelete alatt áll.

(2) A honvédelmi miniszter az Államvédelmi Hatóság főfelügyeletével megbízott miniszterrel egyetértésben az Államvédelmi Hatóságnak a katonai ügyészséghez kirendelt tagjai részére az (1) bekezdésben megkívánt képesítés alól átmenetileg, legfeljebb azonban az 1953. évi december hó 31. napjáig terjedő hatállyal felmentést adhat.

4. §

A budapesti központi katonai ügyészség az Államvédelmi Hatóság tagja ellen folyamatba tett bűnügyet a vádirat benyújtása előtt is átteheti az egyébként illetékes katonai ügyészséghez.

5. §

(1) Az Államvédelmi Hatóság tagja ellen folyamatba tett bűnügyben a haditörvényszék ülnökeit az Államvédelmi Hatóság beosztottjai közül kell kirendelni.

(2) Katona és az Államvédelmi Hatóság tagja ellen együttesen (Kbp. 36. §) folyamatban lévő bűnügyben az egyik ülnököt a honvédség, a másikat az Államvédelmi Hatóság tagjai közül kell kirendelni.

(3) Az Államvédelmi Hatóság tagja és a rendőrség tagja ellen együttesen folyamatban lévő bűnügyben az egyik ülnököt az Államvédelmi Hatóság, a másik ülnököt a rendőrség tagjai közül kell kirendelni.

(4) Katona, az Államvédelmi Hatóság tagja és a rendőrség tagja ellen együttesen folyamatban lévő bűnügyben a haditörvényszék egyik ülnökét a honvédség, a másik ülnökét pedig a magasabb rendfokozatú vádlott testületének tagjai közül kell kirendelni; egyenlő rendfokozat esetében a másik ülnök az Államvédelmi Hatóság tagja.

(5) Az Államvédelmi Hatóság tagja ellen folyamatba tett bűnügyben a katonai főtörvényszék tanácsának megalakítására nézve az 1948:LXIII. tv. 9. §-át a jelen § (1)–(4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelő eltérésekkel kell alkalmazni.

6. §.

A katonai büntetőjogszabályok alkalmazása szempontjából katonai parancsnokság alatt az Államvédelmi Hatóságot, parancsnokságot, illetőleg megfelelő szervét, hadianyag, honvédség céljaira szolgáló anyag és katonai anyag alatt az Államvédelmi Hatóság céljaira szolgáló anyagot, katonai rendfokozat alatt államvédelmi rendfokozatot és általában katonai szolgálat alatt az államvédelmi szolgálatot is érteni kell.

7. §.

A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a honvédelmi miniszter az Államvédelmi Hatóság főfelügyeletével megbízott miniszterrel egyetértve gondoskodik.

Elejére