A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉNEK HATÁROZATA A POLITIKAI
HELYZETRŐL ÉS A PÁRT FELADATAIRÓL
Budapest, 1945. május 21.
I.
A Magyar Kommunista Párt országos értekezletének első szava azoknak a vértanúknak szól, akik huszonöt éven át életüket adták a dolgozók ügyéért, s a legszörnyűbb üldöztetések közepette is magasan lobogtatták a magyar népszabadság zászlaját.
Az első országos pártértekezlet háláját fejezi ki és forró üdvözletét küldi a hazánkat felszabadító Szovjetuniónak, a dicsőséges Vörös Hadseregnek és nagy vezérének, Sztálin elvtársnak. Üdvözli Anglia, Amerika népét s a többi szabadságszerető nemzeteket, melyek küzdelme meggyorsította a fasiszta barbárság szétzúzását. Üdvözli a hazánkkal szomszédos, megújhodott hősi Jugoszlávia, valamint Románia, Csehszlovákia, a szabadságát visszanyert Ausztria népét. Üdvözli a kommunista testvérpártokat, melyekkel vállvetve harcol a reakció ellen, az emberi haladásért.
Az országos pártértekezlet helyesli s tel jes egészében jóváhagyja a Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének politikáját: a magyarság demokratikus, hazafias erőinek összefogását mint a nemzet felemelkedésének legfőbb zálogát. Elsősorban ennek az összefogásnak köszönhető, hogy népünk a német megszállás és a háború szörnyű pusztításai dacára gyorsan megkezdhette az új, demokratikus Magyarország alapjainak lerakását, létrehozta az ideiglenes nemzetgyűlést, az ideiglenes nemzeti kormányt, megkötötte a fegyverszünetet, és útját egyengette annak, h ogy nemzetünk visszatérhet a haladó népek családjába.
A nemzeti összefogásnak köszönhető, hogy végre megoldottuk a magyarság évszázadok óta vajúdó kérdését: a földműves nép földhöz juttatását. A Magyar Kommunista Párt joggal büszke arra, hogy a korszakalko tó munkában az élen járt. A fiatal magyar demokrácia erejének és életképességének fényes bizonyítéka az a fegyelmezettség és határozottság, mellyel földhöz juttatta a falu hárommillió koldusát, s egyben kihúzta a talajt a feudális reakciós nagybirtokosok alól.
Az utolsó hónapok eseményei különös nyomatékkal bizonyították, hogy erős, élenjáró kommunista párt az első és legfontosabb feltétele a sikeres nemzeti összefogásnak. Ezért súlyos hiba volt két év előtt a párt felosztása, illetve Békepárttá való alakítása.
Az országos pártértekezlet utasítja tehát a pártvezetőséget, hogy politikájának tengelyévé a jövőben is a demokratikus erők szoros együttműködését tegye. Mélyítse el és szilárdítsa meg a munkásegységfrontot, a Szociáldemokrata Párttal való szoros együttműködést a két munkáspárt április 27-i nyílt levelének szellemében, és utasítson el minden kísérletet, mely ennek az egységnek megbontására irányul. Működjön szorosan együtt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front többi pártjaival is, a Független Kisgazdapárttal és a Nemzeti Parasztpárttal.
A népi erők sikerei gyökeresen megváltoztatták hazánk viszonyát a szomszéd demokratikus népekhez, és megvetették alapját az őszinte, egészséges, jó viszonynak. Az országos pártértekezlet melegen üdvözli Groza román miniszterelnöknek az erdélyi magyarság kérdésében elhangzott baráti szavait, a román–magyar együttműködés zászlóbontását. Örömmel látja, hogy a Tito marsall vezetése alatt álló Jugoszlávia is hasonló érzelmeket táplál a magyar nép iránt. Hiszi, hogy a Csehszlovák Köztársaság is hasonló szellemben fogja kezelni az ott élő magyarokat, és ezzel is elősegíti a szükséges jó viszony kialakulását. A Magyar Kommunista Párt a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy a szomszéd országokkal a kölcsönös megbecsülésen alapuló szívélyes jó viszony minél gyorsabban kiépüljön és elmélyüljön. A magyar nemzet becsületügyének tekinti, hogy a fegyverszüneti szerződésben vállalt jóvátételt pontosan teljesítse, s ezzel is elősegítse a szoros baráti viszony kialakulását új, nagy szomsz édunk, a Szovjetunió és Magyarország között.
II.
A fasiszta barbárság megsemmisítésével és a béke helyreállításával az újjáépítés feladata lép előtérbe.
Az újjáépítés a fiatal magyar demokrácia tűzpróbája, erre kell összpontosítani a nemzet minden erejét. Az országos pártértekezlet helyesli azt a gazdasági programot, amely elsősorban a vasútközlekedés és a posta rendbehozására fekteti a fősúlyt, az építőipart és a mezőgazdasági gépipart helyezi előtérbe. Az eddigi jelentéktelen pénzügyi támogatás helyett az ipar megindítására a legközelebbi három hónapban legalább kétmilliárd pengő állami kölcsön folyósítását tartja szükségesnek, hogy az üzemek és vállalatok kifizethessék a munkabért, teljes erővel megindíthassák a termelést. Gondoskodni kell arról, hogy ez az összeg ne legyen „nemzeti ajándék”, hanem ellenértékét az állam később áruban vagy egyébként, valorizálva visszakapja.
Az országos pártértekezlet követeli, hogy haladéktalanul kobozzák el és vegyék állami tulajdonba a nyilasok, fasiszták vagyonát és ü zemeit, és fordítsák az újjáépítés meggyorsítására. Követelik, hogy kíméletlenül üldözzék mindazokat, akik tudatosan hátráltatják vagy szabotálják a felépítés munkáját, akik arra spekulálnak, hogy a gazdasági zűrzavar aláássa a fiatal magyar demokrácia alapjait, de ugyanakkor az újjáépítés érdekében szükségesnek tartja azoknak a gazdasági köröknek és vállalkozóknak a támogatását, akik őszintén részt akarnak venni az ország talpraállításában. Ez a politika elősegíti a felépítést, megrövidíti a dolgozó nép számára a nélkülözések idejét.
Gondoskodni kell arról, hogy az ipari munkásság elsősorban a vasút számára dolgozók, az építőmunkások, a mezőgazdasági gépipar munkássága a legszükségesebb élelmi és ruházati cikkeket állami áron megkapja. Kíméletlenül gátat kell vetni az árakat felhajtó spekulációnak, mely lehetetlenné teszi a bérek és árak közötti tűrhető arány kialakulását. Ki kell zárni a közellátás minden ágából azokat, akik hasznos munkát nem végeznek, internálni kell és közmunkára fogni a spekulánsokat, az árdrágítókat, a felépítés minden hátráltatóját.
Az országos pártértekezlet teljes erővel támogatja a bányák államosításának követelését, melyet a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai magukévá tettek és bányamunkások országos kongresszusa elfogadott. Az újjáépítési program megvalósításának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy végre teljes erővel meginduljon a fasiszta és nyilas maradványok és a reakció elleni harc. Tűrhetetlen, hogy a népbíróságok csak a kis nyilas bűnőzöket sújtják, az igazi felelősök pedig jelentéktelen büntetésekkel ússzák meg, vagy bíróságok elé állításuk érthetetlen módon késik.
A magyar nép akkor fogja vállalni az újjáépítéssel járó áldozatokat, ha látja, hogy az ország demokratizálása teljes erővel halad előre.
III.
Az ország újjáépítése az egész nemzet közös erőfeszítését követeli meg. A Kommunista Párt ezúttal is első sorban vállalja a munkát és az áldozatokat. E célból meg kell erősíteni pártunkat, számba kell venni erőinket, ki kell küszöbölni hibáinkat, melyek gátolnak bennünket az előttünk álló nagy feladatok megoldásában.
A felszabadulást megelőző 25 esztendős reakciós elnyomás következtében a magyar kommunisták zömének nem volt módjában elsajátítani Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanításait. A párt gyorsan magához vonzotta a magyar dolgozók legjobbjait, de ezek kommunista szellemben való átnevelése, fegyelmezése és összefogása még a jövő feladata. A párttagság érzelmileg még nincs egybeforrva, sok szervezetben még nincs is meg a kellő kommunista fegyelem. A párttagok eszmei színvonalát következetesen emelni kell, és meg kell szilárdítani a kommunista fegyelmet. A fegyelmet minden eszközzel fokozni kell. E feladat gyors megoldásának egyik feltétele, hogy a pártvezetőség összeköttetése a legkisebb falusi szervezettel is helyreálljon és működjön. Az országos pártértekezlet utasítja az új pártvezetőséget, hogy két hónapon belül építse ki a kapcsolatot a párt minden szervezetével. Az oktatást gyors ütemben fokozza, és ezért a debreceni országos pártfőiskola mellett létesítsen Budapesten és a Dunántúlon is egy-egy hasonló tanfolyamot. A pártsajtót és annak terjesztését javítsa meg. Sürgősen indítsa meg a párt tudományos folyóiratát és szervezeti közlönyét. Különös gondot fordítson a kommunista propagandára, mely elmarad a követelményektől.
Ezekre az intézkedésekre annál sürgősebb szükség van, mert párttagságunk jelentékeny része a fővárosban, de még inkább a vidéken nem érti meg és így nem tudja a gyakorlatba átvinni a demokratikus erők összefogásának politikáját. Ezt a politikát helyenként opportunista módon úgy értelmezik, hogy a Kommunista Párt az együttműködés kedvéért feladja saját irányvonalát, a többi pártok uszályába kerül, és végeredményben elhanyagolja a reakció elleni harcot, a demokrácia védelmét.
A fő veszély azonban, amelyre az országos pártértekezlet a legnyomatékosabban felhívja a párttagság figyelmét, a baloldali szektaszellem. Pártunkban különösen vidéken, jelentékeny szerepet játszanak az 1919-es elvtársak, akiket a Tanácsköztársaság bukása után üldöztek, s most le gtöbbször, negyedszázados visszavonultság után, újra működésbe lépnek. Egy részük jó kommunista munkát végez, de többségük nem érti meg, sőt belsőleg elutasítja a párt vonalát, ennek eredményeképpen nem tud, gyakran nem is akar a többi demokratikus pártokkal együttműködni. Meggyőzés és politikai érvelés helyett nyomással, fenyegetéssel, diktálással akarja a többi pártot annak elfogadására bírni, amit a párt vonalának tart. Ennek következtében helyenként a viszony a többi párttal, a velük való együttműködés megromlik, pártszervezeteik elszigetelődnek a reakció nagy örömére, a demokrácia erői megoszlanak, vagy gyakran egymás ellen küzdenek.
Hasonló „baloldali” diktatórikus vonalra csúsznak azok a kommunisták, akik a felszabadulás első heteiben, amikor a háború még a közelben folyt, amikor a többi pártok még nem voltak megszervezve, vagy gyengék voltak, hozzászoktak ahhoz, hogy a legkülönbözőbb felmerülő kérdéseket egyedül, más szervezetekkel való tanácskozás nélkül intézzék el.
Azokban hetekben a parancsszerű intézkedések módszere érthető volt, ma azonban, amikor a többi pártok is megszerveződtek, amikor újra kiépült a közigazgatás, rendkívül káros.
Nem kevésbé káros az, hogy egyes kommunisták, akik közfunkciót töltenek be, pl. a rendőrségen szolgálnak, túlkapásokat követnek el. A kommunista rendőrtisztviselő vagy közalkalmazott fegyelmével, munkateljesítményével és a szakismeretek gyors elsajátításával tűnjön ki. Szilárdítsa meg a fiatal demokrácia rendjét és tekintélyét. Bizonyítsa be, hogy ez a rend a régivel szemben gyorsan, a széles tömegek szükségleteinek szem előtt tartásával, megértően, túltengő és költséges bürokrácia nélkül, a népért dolgozik. Az a kommunista, aki ehelyett hatalmaskodik, fegyelmezetlen, állásával visszaél vagy korrupt, nemcsak pártjának, de az egész demokráciának árt, s módot ad a reakciónak arra, hogy támadásba menjen át. A gyors felépítés egyik legfontosabb feltétele az erős, demokratikus rend és államapparátus. Annak a „baloldali” szekta szellemű kommunistának, aki ezt meg nem érti, és makacsul folytatja káros munkáját, nem lehet helye a Magyar Kommunista Párt soraiban.
A „baloldali” szektaszellem pártunk további fejlődésének és megerősítésének legfőbb akadálya. Azzal fenyeget, hogy pártunk megszerzett népszerűségéből veszít, és a reakció megerősödik. Ez a káros módszer a párt belső életében is mind súlyosabban érezteti hatását. Számos esetben előfordul, hogy az ilyen helyi diktátorok a párton belül is meggyőzés helyett parancsolgatnak, régi érdemeikre vagy szerzett jogaikra hivatkozva meggátolják, hogy náluknál jobb, fiatalabb, új erők kerüljenek a vezetésbe. Pártunkban ezzel a szellemmel teljesen le kell számolni.
A párt helyes irányvonalának meg nem értése, „baloldali” elferdítése kihat a szakszervezetekben és az üzemi bizottságokban d olgozó kommunisták munkájára is, és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy miatta szenvedni fog az újjáépítés üteme. Minthogy igen sok helyen az üzem helyreállítása vagy megindítása a munkásság hősies erőfeszítésének volt köszönhető, és a tulajdonos vagy az igazgatóság közreműködése nélkül történt, gyakran előfordul, hogy a munkások nem akarják visszaadni az üzemeket, illetve azok államosítását követelik. E követelések hatása alatt a kommunisták nemegyszer olyan intézkedéseket tesznek, melyek messze túlhaladják az üzemi bizottságok hatáskörét, és ezzel olyan konfliktusokat idéznek fel, melyek végeredményben gátolják vagy lassítják a felépítés menetét. Másutt viszont még azokat a lehetőségeket sem használják ki, melyeket az üzemi bizottságokról szóló kormányrendelet nyújt, és nem védik eléggé a munkások jogos érdekeit. A kommunisták hassanak oda, hogy a munkások helyesen alkalmazzák az üzemi bizottságokról szóló kormányrendeletet, és éljenek a számukra biztosított jogokkal.
A magyar értelmiség jelentékeny része még mindig idegenkedve vagy zavarodottan áll a fiatal demokráciával szemben, és távolról sem kapcsolódott be úgy az újjáépítésbe, ahogy ezt saját érdeke és a nemzet jövője megköveteli. A Magyar Kommunista Párt ragadjon meg minden eszközt arra, hogy e rendkívül értékes rétegnek megkönnyítse a demokrácia felé vezető utat. Mutassa meg, hogy a demokratikus, népi Magyarországon foglalhatja csak el az értelmiség azt a helyet, mely műveltségénél és szaktudásánál fogva megilleti. Támogassa szellemileg és anyagilag, és járjon kezére abban, hogy tudását minél gyorsabban az újjáépítés szolgálatába állíthassa. Különös súlyt kell fektetni arra, hogy az üzemekben a mérnökök, a technikai intelligencia és a munkásság között olyan viszony keletkezzék, mely az újjáépítést elősegíti.
A fasiszta és nyilas métely az ifjúság és a nők közé hatolt be a legmélyebben. Az ifjúság és a nők demokratikus szellemmel való átitatása olyan feladat, melyet csak akkor tudunk gyorsan és tartósan megoldani, ha a Nemzeti Függetlenségi Front pártjai közösen vállalják. Az országos pártértekezlet helyesli, hogy a Magyar Kommunista Párt nem alkotott külön kommunista ifjúsági és női szervezetet, hanem a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét támogatja. A pártvezetőség ezért hasson oda, hogy a kommunisták teljes erővel segítsék úgy az ifjúság, mint a nők egységes, demokratikus szervezetét. Mindent meg kell tenni, hogy azokat a demokratikus pártokat, melyek még nem ismerték fel e téren az együttműködés szükségességé t, jobb belátásra bírják.
IV.
A fiatal magyar demokrácia minden híve legyen tudatában annak, hogy az ország politikai súlya és nemzetközi tekintélye egyenes arányban áll azzal, hogy milyen alapos munkát végzünk itthon a fasizmus és a reakció gyökereinek kiirtásában, a magyar demokrácia kiépítésében és megszilárdításában.
Az országos pártértekezlet felhívja a kommunisták figyelmét arra, hogy a Magyar Kommunista Párt és rajta túlmenően az egész munkásosztály szerepe az ország vezetésében arányos lesz azzal a teljesítménnyel, melyet az újjáépítésben véghezvitt. Minél szorgalmasabban, önfeláldozóbban, szakavatottabban dolgozunk az újjáépítésen, annál rövidebb a nélkülözések ideje, annál gyorsabb a nemzet felemelkedése.
A Magyar Kommunista Párt, mint a múltban, úgy a jövőben is az élen fog járni, és nem kíméli erejét ott, ahol kitartó, példaadó munkára, áldozatra van szükség. Felszólítja minden tagját és szervezetét, hogy vegye ki részét erőinek teljes megfeszítésével a felépítés nagy művében.
In: Magyar Történeti Szöveggyűjtemény 1914-1999. Szerk. Romsics Ignác, I. köt. 399–404. o.
Vélemények, javaslatok