VIII. TÖRVÉNYCIKK
a nemzetgyűlési választásokról
Megjelent az 1945. évi Országos Törvénytár 1945. évi szeptember hó 16-án kiadott
3. számában.
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. § (1) A nemzetgyűlési választásokat az egész ország területén e törvény hatálybalépésétől számított 60 (hatvan) napon belül meg kell tartani.
(2) A belügyminiszter külön rendelettel állapítja meg a jelen törvényben szabályozott bizottságok megalakítására, a választói névjegyzék elkészítésére és a választás előkészítésére irányadó időpontokat.
2. § (1) A nemzetgyűlés megbízatása első összeülésétől számított 4 (négy) évre szól. A nemzetgyűlési képviselőket részben a pártok választókerületi lajstromain kell megválasztani általános, titkos, közvetlen, egyenlő és községenkénti választójog alapján, az érvényesen leszavazott választók arányában úgy, hogy 12 000 érvényes szavazatra essék egy képviselői megbízatás; további 50 (ötven) képviselőt kell választani ugyanazzal a szavazással a pártok országos lajstromai alapján. Az így megválasztott nemzetgyűlés első ülésén, megalakulása előtt további 10 képviselőt választ tagjai közé az ország szellemi és közéleti vezető személyiségei közül.
(2) A választáson csakis olyan párt vehet részt, melynek részvételi jogát – a párt céljainak, vezetőinek és összetételének demokratikus szempontból való megvizsgálása alapján – az Országos Nemzeti Bizottság megállapítja. A pártok ez irányú kérelmüket jelen törvény hatályba léptétől számított 5 (öt) nap alatt nyújthatják be. Az Országos Nemzeti Bizottság köteles az e tárgyban benyújtott kérelmek felett 3 (három) nap alatt írásban határozni, s határozatát az érdekelt pártnak haladéktalanul kézbesíteni. Egyidejűleg azokat a határozatait, amelyek valamely párt részvételi jogát megállapítják, a belügyminiszterrel közli, aki ezeket a hivatalos lapban (Magyar Közlönyben) a párt országos vezetőségének feltüntetésével közhírré teszi.
3. § (1) A választókerületek a következők:
1. Baranya és Tolna vármegyék Pécs thj. várossal (székhely: Pécs).
2. Somogy vármegye Kaposvár thj. várossal (székhely: Kaposvár).
3. Zala vármegye (székhely: Zalaegerszeg).
4. Vas vármegye Szombathely thj. várossal (székhely: Szombathely).
5. Győr-Moson és Sopron vármegyék, Győr és Sopron thj. városokkal (székhely: Győr).
6. Veszprém vármegye (székhely: Veszprém).
7. Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék Székesfehérvár thj. várossal (székhely: Székesfehérvár).
8. Nagy-Budapest (Budapest székesfőváros, Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest megyei városok, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár nagyközségek; székhely: Budapest).
9. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a Nagy-Budapesthez tartozó városok és községek nélkül, Kecskemét thj. várossal és Bács-Bodrog vármegye Baja thj. várossal (székhely: Kecskemét).
10. Csongrád és Csanád vármegyék Szeged és Hódmezővásárhely thj. városokkal (székhely: Szeged).
11. Békés vármegye (székhely: Békéscsaba).
12. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (székhely: Szolnok).
13. Hajdú és Bihar vármegyék Debrecen thj. várossal (székhely: Debrecen).
14. Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék (székhely: Nyíregyháza).
15. Borsod-Gömör, Zemplén és Abaúj vármegyék Miskolc thj. várossal (székhely: Miskolc).
16. Heves és Nógrád-Hont vármegyék (székhely: Eger).
(2) A törvényhatóságokat régi (1937. december 31-i) területükkel kell érteni.
(3) Minden választókerület szavazókörökre oszlik. A szavazókörök határait városokban a polgármester, községekben a járási főjegyző állapítja meg a jelen törvény hatálybalépése után azonnal, úgy, hogy az egyes szavazókörökre 400 szavazónál több ne essék, de minden egyes község, ha ennél kevesebb szavazója is van, egy szavazókört alkosson.
II. FEJEZET
Választójogosultság és választhatóság
4. § (1) Nemzetgyűlési választójoga van minden magyar állampolgárnak, aki huszadik életévét betöltötte; vagy a választói névjegyzék összeállításának évében betölti és 1945. évi szeptember hó 1-jén Magyarország 1937. évi december hó 31-i határain belül lakott. Ez utóbbi kellék alól a minisztérium a belügyminiszter előterjesztésére felmentést adhat.
(2) Választójogosultság szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni – ellenkező adat híján – azt is, aki Magyarország 1918. évi október hó 31-i területén belül született, és Magyarország 1937. évi december hó 31-i határain belül lakik.
(3) Annak, aki a németek vagy fasiszták elleni harcban fegyveresen részt vett, és ezt az Országos Nemzeti Bizottság az előterjesztett bizonyítékok alapján igazolja, választójoga van akkor is, ha tizennyolcadik életévét betöltötte, vagy a választói névjegyzék összeállításának évében betölti.
5. § A választójogból ki van zárva:
1. aki elmebetegség miatt gondnokság alatt áll, s ezt a törvényszék gondnokság alá helyező határozata tanúsítja,
2. aki elmebeteg, még ha nem is áll gondnokság alatt, s ezt ideiglenes gondnokság alá helyező határozat vagy hatósági orvosi bizonyítvány tanúsítja,
3. aki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bírói határozat alapján előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti,
4. akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben meghatározott idő alatt, kivéve azokat, akiket a 200/1945. M. E. és 285/1945. M. E. sz. rendeletek alapján rehabilitálni kell,
5. aki ellen a népbíróság marasztaló ítéletet hozott, vagy aki ellen a népügyészség vádiratot bocsátott ki,
6. aki e törvény hatálybalépésekor rendőrhatósági őrizetben (internálva) van,
7. aki maga vagy vele közös háztartásban élő házastársa üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll,
8. aki a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról szóló 600/1945. M. E. sz. rendelet 5. §-a értelmében hazaárulónak, háborús vagy népellenes bűnösnek minősül azért, mert a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta, vagy önkéntes jelentkezéssel német, fasiszta katonai vagy rendfenntartó alakulatba belépett, vagy valamilyen német katonai vagy rendfenntartó alakulatnak a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgáltatott, vagy mint besúgó működött, vagy ismét felvette német hangzású családi nevét, és ellene a hivatkozott rendelet 4. §-a alapján e törvény hatályba léptéig ilyen okból az elkobzási eljárás megindult,
9. aki az 529/1945. M. E. sz. rendelet 3. §-ában említett egyesületben, pártban vagy szervezetben (1. Antibolsevista Ifjúsági Tábor, 2. Baross Szövetség, 3. EMSZO, 4. Etelközi Szövetség, 5. Ébredő Magyarok Egyesülete, 6. Honszeretet, 7. Kékek Klubja, 8. Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, 9. Kettős Kereszt Vérszövetség, 10. Levente Egyesület, 11. Magyar Jövő Szövetség, 12. Magyar Országos Véderő Egyesület [MOVE], 13. Magyar Élet Pártja, 14. Magyar Megújulás Pártja, 15. Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete, 16. Magyar Nemzeti Szocialista Párt, 17. Magyar Tudományos Fajvédő Társaság, 18. Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete, 19. Nemzeti Munkaközpont, 20. Népakarat Pártja, 21. Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom, 22. Országos Vitézi Szék, 23. Országos Nemzetvédelmi Bizottság, 24. Turul Szövetség, 25. Zsidókutató Intézet), vagy az 1919. Júniusi Bajtársak Szövetségében, a Társadalmi Egyesületek Szövetségében (TESZ), a Magyar Keresztény Nemzeti Ligában vagy a Magyar–Német Társaságban tisztséget viselt, éspedig a Baross Szövetségben, Honszeretet és Levente Egyesületben csak az, aki országos vagy megyei vezető tisztséget töltött be, a többi egyesületben az, aki bármilyen tisztséget viselt; kivétel az, akit az igazolási eljárás során feltétel nélkül igazoltak, vagy aki tisztéről még 1941. évi június hó 22. előtt lemondott, és azt követően antifasiszta magatartást tanúsított,
10. akikre nézve a 3820/1945. M. E. sz. rendelet alapján alakult bizottság megállapította, hogy a Volksbundnak vezetője, tagja vagy támogatója volt, vagy akiről ennek híján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Volksbundnak, Kulturbundnak vagy Hitler-Jugendnak tagja volt, vagy magát német nemzetiségűnek vallotta,
11. akivel szemben az idevonatkozó rendeletek alapján megalakított bármelyik igazolóbizottság nyugdíjazást vagy állásvesztést kimondó, vagy jogosítvány, vagy foglalkozás gyakorlásától egy évnél hosszabb időre eltiltó határozatot hozott,
12. a volt m. kir. csendőrségnek az a tagja, aki az 1690/1945. M. E. számú rendelet alapján lefolytatható különleges igazolási eljárásnak nem vetette alá magát, vagy alávetette magát, de nem igazolták.
6. § Nemzetgyűlési képviselővé az választható, akinek a választás időpontjában választójoga van, tekintet nélkül arra, hogy a választói névjegyzékbe fel van-e véve. Nem választhatók képviselővé a honvédség és a rendőrség tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjai.
III. FEJEZET
Összeíró, választási és szavazatszedő bizottságok
7. § (1) Minden szavazókörben állandóan abban a községben lakó választókból összeíró bizottságot, továbbá minden városban és járásban, Budapesten minden közigazgatási kerületben állandóan ott lakó választókból központi összeíró bizottságot kell alakítani, melyek utóbb szavazatszedő bizottsággá (29. §), illetőleg választási bizottsággá (18. §) alakulnak át. A bizottságok megalakulására, ügyrendjére és határozathozatalára nézve a közalkalmazottak igazolásáról szóló 1080/1945. M. E. számú rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottságok megalakulása terén a főispánra, illetőleg a Nemzeti Bizottságra bízott feladatokat Budapesten a kerületi elöljáró, más városokban a polgármester, járásokban a járási főjegyző látja el, továbbá azzal az eltéréssel, hogy szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt, végül azzal az eltéréssel, hogy e bizottságokba jogi képesítésű és tisztviselő tagot nem kell behívni.
(2) A bizottságok területi hatáskörét, helyiségét, valamint elnökének, helyettes elnökének és tagjainak nevét Budapesten a kerületi elöljáró, más városokban a polgármester, községben a járási főjegyző köteles falragaszokon haladéktalanul közhírré tenni.
8. § (1) A bizottságok tagjai Budapesten a kerületi elöljáró, a többi városokban a polgármester, a községekben a járási főjegyző vagy az ezek által kiküldött személy kezébe esküt (fogadalmat) tesznek.
(2) Az eskü szövege a következő: “Én ............... esküszöm, hogy mint a ........... bizottság tagja a reám bízott feladatokat híven és részrehajlás nélkül fogom teljesíteni. Isten engem úgy segéljen!”
(3) A fogadalom szövege a következő: “Én .................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy mint a ........................... bizottság tagja, a reám bízott feladatokat híven és részrehajlás nélkül fogom teljesíteni.”
9. § (1) A bizottságok működésük tartama alatt hatóságoknak, tagjaik és közegeik (házmegbízott, összeíró biztos stb.) hatósági közegeknek minősülnek, s az ezeket megillető büntetőjogi védelemben részesülnek.
(2) A bizottságok tagjait, a házmegbízottakat és az összeíró biztosokat (10. § (3) bek.) működésük tartamára hivatali főnökük, illetőleg munkaadójuk – alkalmazásukban és illetményeikben való meghagyás mellett – szabadságolni köteles.
(3) A bizottságok segédszemélyeit a bizottságok alkalmazzák. E célra a törvényhatóságok, városok és községek alkalmazottai hivatali főnökük kijelölése alapján a bizottságok rendelkezésére kötelesek állani. Díjazásukat, valamint a bizottságok tagjainak napidíjait és esetleges útiköltség-megtérítését a belügyminiszter rendelettel szabályozza.
(4) A bizottságok számára szükséges helyiségeket és kellékeket Budapesten a kerületi elöljáró, a többi városokban a polgármester, községekben a községi elöljáróság bocsátja rendelkezésre.
(5) Az összeírás és a választás lebonyolításához szükséges nyomtatványok mintáit vagy irányelveit a belügyminiszter rendelettel szabályozza, s azok elkészítéséről az egész választókerület számára a választókerület székhelye szerint illetékes törvényhatóságok első tisztviselője gondoskodik.
(6) A választásokkal kapcsolatos minden dologi és személyi kiadás, ideértve a 7460/1945. M. E. sz. rendelet alapján tartott községi választásoknak azokat a költségeit, amelyek egyben az országos választások előkészítésére is szolgáltak (összeírás, névjegyzékek stb.), az államkincstárt terheli. E kiadásokat városokban a város, községekben a vármegye előlegezni köteles.
IV. FEJEZET
A választói névjegyzék elkészítése
10. § (1) Az összeíró bizottságok megalakulásuk után haladéktalanul elkezdik az ideiglenes választói névjegyzék összeállítását. Budapesten és a székesfővárosnak a 7460/1945. M. E. sz. rendeletben megszabott környékén a rendelet alapján elkészült törvényhatósági, illetőleg képviselő-testületi választói névjegyzék szolgál nemzetgyűlési ideiglenes választói névjegyzékként is, azzal azonban, hogy azt a névjegyzéket az országos nemzetgyűlési ideiglenes névjegyzékkel egy időben újból közszemlére kell tenni (15. § (4) bek., 16. § (1) bek.).
(2) A választói névjegyzék összeállítása számlálólapok útján történik. A számlálólapok szövegét, amely a választójogosultság megállapításához szükséges személyi adatokra vonatkozóan tartalmaz kérdéseket, a belügyminiszter állapítja meg.
(3) A számlálólapokat az összeíró bizottságok a házmegbízottak útján küldik szét, olyan községekben pedig, ahol házmegbízottak nincsenek, a helyben szokásos módon a községi Nemzeti Bizottság által kijelölt összeíró biztosok útján. Számlálólapot kell küldeni minden személy részére, aki huszadik életévét betöltötte, vagy a választás évében betölti.
11. § Egy személy csak egy szavazókör választói névjegyzékében szerepelhet, és pedig ott, ahol állandó lakása van.
12. § (1) A számlálólapokat saját kezű aláírással vagy kézjeggyel kell megerősíteni.
(2) Azok helyett, akik a számlálólapot testi fogyatkozás miatt vagy más okból aláírni nem képesek, a számlálólapot az akadályozó körülmény megjelölésével az összeírt fél viszonyait ismerő hozzátartozója, munkaadója, alkalmazottja, vagy szomszédja is aláírhatja.
(3) A számlálólap bármilyen hazai élő nyelven kitölthető.
13. § A kitöltött számlálólapokat a házmegbízott, illetőleg az összeíró biztos szedi össze, a kitöltetlenül hagyott vagy a név rovatánál üresen hagyott, és alá nem írt számlálólapokon az érdekelt személy nevét feljegyzi; a szavazólapokon a szolgáltatott adatok helyességére, különösen az 1945. évi szeptember hó 1-i lakóhelyre, valamint az 5. §-ban foglalt és tudomása szerint fennálló kizáró okokra vonatkozó megjegyzéseit a tények megjelölésével megteszi, éspedig akkor is, ha az összeíró fél a számlálólapot nem töltötte ki, és nem írta alá. Azután az összes számlálólapokat összesítő jegyzék kíséretében haladéktalanul átadja az összeíró bizottságnak.
14. § Az összeíró bizottság a neki beterjesztett számlálólapokon az ott feltüntetett adatok helyességét, ha valóságuk iránt kétely merül fel, hivatalból vizsgálja felül. Megkereséseinek minden hatóság, közhivatal, közhivatalnok, lelkész, nyilvános jellegű intézmény, egyesület, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat 48 (negyvennyolc) órán belül eleget tenni köteles. Jogában áll tanúkat megidézni és szükség esetén elővezettetni.
15. § (1) Az összeíró bizottság az összegyűjtött számlálólapok adatai és a tudomására jutott és bizonyított adatok alapján az összeírt személyek választójoga tárgyában 8 (nyolc) nap alatt határoz.
(2) Az összeíró bizottság határozatát minden egyes választóra vonatkozóan rávezeti a számlálólapra, azután pedig külön csoportosítja az elfogadott és külön a visszautasított számlálólapokat. Ennek alapján készíti el az ideiglenes választói névjegyzéket, éspedig városok és 10 000 lakoson felüli községek belterületén házanként külön-külön lapon a választók nevének abc-sorrendjében, a külterületen és a 10.000 lakosnál kisebb községekben szavazókörönként a választók nevének abc-sorrendjében. A polgármester, illetőleg a járási főjegyző a szavazóköröket megállapító határozatban egyúttal azt is megállapítja, hogy mely szavazókör minősül belterületi és melyik külterületi szavazókörnek. Az ideiglenes névjegyzéket 12 (tizenkét) példányban kell elkészíteni. A névjegyzéknek tartalmaznia kell a választó családi és utónevét, asszonyok leánykori nevét is, névváltoztatás esetén az előző nevet is, a választó születési helyét és évét, foglalkozását (állását), lakóhelyét (kerület, utca, házszám, házcsoport, tanya stb.), ezenfelül községekben és a városok külterületén az azonos nevűek megkülönböztetésére használt melléknevét vagy más megjelölést.
(3) Az ideiglenes választói névjegyzék első példányát az összeíró bizottság az összes számlálólapokkal a központi összeíró bizottságnak küldi meg. A második példányt közszemle céljára városokban a polgármesternek, községekben a községi elöljáróságnak küldi meg, a harmadik példányt a szavazás céljaira megtartja. A negyedik példányt belterületi szavazóköröknél a házak kapuiban való állandó kifüggesztés végett házanként a házmegbízottnak, ilyen nemlétében a házfelügyelőnek, vagy az ott lakó háztulajdonosnak kell megküldeni, külterületi szavazóköröknél pedig a szavazókörök helyiségeiben kell a választás eredményének kihirdetéséig kifüggeszteni. A további példányokat a választásban részt vevő pártok helyi megbízottjának, ilyen nemlétében a párt legközelebbi magasabb központjának kell megküldeni.
(4) Az ideiglenes választói névjegyzéket városokban a városházán, községekben a községházán, szavazókörök szerint csoportosítva 3 (három) napra reggel 8 (nyolc) órától este 20 (húsz) óráig közszemlére kell tenni. A házankénti jegyzékeket a szavazókörökön belül utcák (terek stb.) szerint abc-sorrendben, az utcákban levő egyes házakat pedig házszám szerint kell csoportosítani. Egyidejűleg a budapesti és Budapest környéki községi választási névjegyzéket 3 (három) napra újból közszemlére kell tenni. A közszemlét falragaszokon meg kell hirdetni.
(5) A közszemlére tett névjegyzéket bárki megtekintheti és lemásolhatja.
(6) A visszautasított személyekről külön jegyzéket kell vezetni, és abban a visszautasítás okát is meg kell jelölni. Ennek a jegyzéknek egy példányát csatolni kell minden ideiglenes névjegyzékpéldányhoz, és azzal együtt kell szétküldeni, illetőleg közszemlére tenni.
16. § (1) Az ideiglenes választói névjegyzék ellen saját személyét illetően a névjegyzékből való kihagyás miatt bárki felszólalhat a közszemléretétel megkezdésétől számított 8 (nyolc) napon belül. Budapesten és környékén a felszólamlás joga – a jelen törvény 4. és 5. §-ai szerint – újból megnyílik.
(2) Ha olyan az ideiglenes választói névjegyzékből kihagyott személy él felszólamlással, aki számlálólapot önhibáján kívül nem kapott, vagy akinek számlálólapja az összeírt fél hibáján kívül nem került az összeíró bizottság elé, akkor a felszólamlás úgy történik, hogy a felszólamlással élő fél személyesen vagy megbízott útján számlálólapot igényel az összeíró bizottságtól vagy ha attól számlálólapot nem kap, a központi összeíró bizottságtól és a számlálólapot kitöltve a házmegbízott, illetőleg az összeíró biztos által láttamozva a központi összeíró bizottsághoz nyújtja be.
(3) Ha a felszólamlás olyan személy részéről történik, aki számlálólapot kapott, s számlálólapját az összeíró bizottság már elbírálta, akkor a felszólamlást indokolni kell, és lehetőleg mellékelni, illetve bemutatni a beszerezhető okirati bizonyítékokat, a be nem szerezhető bizonyítékokra pedig oly módon kell utalni, hogy feltalálhatók, beszerezhetők vagy ellenőrizhetők legyenek.
(4) A felszólamlás beadásáról a központi összeíró bizottság elismervényt ad.
17. § (1) A felszólamlások tárgyában a központi összeíró bizottság – szükség esetén helyszíni kiszállás alapján – 8 (nyolc) nap alatt határoz, és határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A bizottság a határozatot rávezeti az összeírt személy számlálólapjára, az ideiglenes választónévjegyzéket a határozatnak megfelelően helyesbíti, és a számlálólapot a határozatnak megfelelően a számlálólapok egyik (elfogadott, illetőleg visszautasított számlálólapok) csoportjából a másikba átteszi.
(2) A központi összeíró bizottság a helyesbítésről szóló határozatokat ugyanannyi példányban készíti el, mint amennyiben az összeíró bizottság az ideiglenes választói névjegyzéket elkészítette, s azok első példányát megküldi az összeíró bizottságnak, a további példányokat pedig mindazoknak, akiknek az összeíró bizottság az ideiglenes névjegyzéket megküldötte.
(3) A házmegbízottnak vagy házfelügyelőnek vagy háztulajdonosnak megküldött határozatokat az illető ház kapujában a névjegyzékhez kapcsolva állandóan ki kell függeszteni. Az összeíró bizottság, valamint a kerületi elöljáró, polgármester, illetőleg községi elöljáróság köteles a megküldött határozatok alapján az ideiglenes választói névjegyzék ott lévő példányát megfelelően helyesbíteni, s a helyesbített s ezáltal véglegessé vált névjegyzéket a kerületi elöljáróságon, városházán, illetőleg községházán a helyesbített határozatokkal együtt 3 (három) napra ugyanolyan meghirdetéssel, ugyanúgy közszemlére kell tenni, mint az ideiglenes választói névjegyzéket.
V. FEJEZET
A választások kitűzése és a lajstromok összeállítása
18. § (1) A választást a belügyminiszter valamely munkaszüneti napra – az egész országban egy időben – tűzi ki, éspedig legalább 30 (harminc) nappal a választás időpontja előtt.
(2) A választás kitűzését a választási bizottságok (19. § (1) bek.) falragaszokon közhírré teszik. A közhírré tételt tartalmazó hirdetményben fel kell hívni a pártokat arra, hogy jelöltjeiket legkésőbb a választást megelőző tizenötödik nap déli 12 órájáig (20. § (1) bek.) jelentsék be a választókerület székhelyén alakult választási bizottságnak, valamint közölni kell e választási bizottság elnökének hivatalos helyiségét és hivatalos óráját.
(3) A választókerület székhelyén alakult választási bizottságok teendőit azokban a városokban, amelyekben járási választási bizottság is székel, a városi választási bizottság, a nagy-budapesti választókerületben a budapesti IV. kerületi választási bizottság látja el.
(4) A budapesti IV. kerületi választási hirdetménynek a (2) bekezdésben foglaltakon felül még arra is fel kell hívnia a pártok országos vezetőségét, hogy a pártok országos lajstromán (2. § (1) bek.) felléptetni kívánt jelölteket nála legkésőbb a választást megelőző tizenötödik nap déli 12 órájáig (20. § (1) bek.) jelentsék be.
19. § (1) Az összeírás befejeztével a központi összeíró bizottság választási bizottsággá alakul át. Ha azonban a belügyminiszter a választást oly időben tűzi ki, amikor az összeírás befejezve még nincs, akkor az összeírás befejeztéig a bizottság mint központi összeíró és választási bizottság működik. Feladata a választás irányítása és a községi (városi, közigazgatási kerületi) részeredmény végleges megállapítása. A választókerület székhelyén alakult választási bizottságnak ezenfelül feladata a választókerület területén a választási lajstromok közhírré tétele és a választókerület választási eredményének megállapítása és kihirdetése. A budapesti IV. kerületi választási bizottságnak ezenfelül még feladata az országos lajstromok közhírré tétele és a választás eredményének megállapítása és kihirdetése. A választási bizottság tagjai ugyanabban a választókerületben képviselőjelöltek nem lehetnek (22. § (3) bek.).
(2) Minden politikai pártnak, amely a választókerületben a választáson részt vesz, jogában áll a választási bizottságok mellé két-két bizalmi egyént küldeni.
20. § (1) A pártok legkésőbb a választást megelőző tizenötödik nap déli 12 órájáig nyújthatják be a választókerület székhelyén alakult választási bizottság elnökénél vagy helyettesénél választókerületi képviselőjelöltjeik lajstromát. Ugyaneddig az időpontig kell a pártoknak országos képviselőjelöltjeik lajstromát is benyújtaniok a budapesti IV. kerületi választási bizottságnál. Az illetékes választási bizottság elnöke vagy helyettese a benyújtásra kitűzött határidő lejárta előtt 5 (öt) napon át 8–14 óráig a választási hirdetményben megjelölt helyen köteles tartózkodni.
(2) Az egyes választókerületekben az egyes lajstromokon az alábbi számú jelölteket lehet jelölni:
Legfeljebb
1. a baranya-tolnai választókerületben 40 jelöltet
2. a somogyi választókerületben 32 "
3. a zalai válassztókerületben 31 "
4. a Vas vármegyei választókerületben 23 "
5. a győr-moson-soproni választókerületben 30 "
6. a veszprémi választókerületben 21 "
7. a fejér-komárom-esztergomi választókerületben 40 "
8. a nagybudapesti választókerületben 136 "
9. a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei és Bács-Bodrog vármegyei
választókerületben 101 "
10. a csongrád-csanádi választókerületben 43 "
11. a békési választókerületben 28 "
12. a jász-nagykun-szolnoki választókerületben 35 "
13. a hajdú-bihari választókerületben 42 "
14. a szabolcs-szatmár-beregi választókerületben 49 "
15. a borsod-gömör-zemplén-abaúji választókerületben 54 "
16. a heves-nógrád-honti választókerületben 46 "
(3) A pártok által benyújtott lajstromnak tartalmaznia kell a képviselőjelöltek családi és utónevét, állását (foglalkozását) és lakhelyét, továbbá közös lajstrom esetén a jelölt pártállását (21. § (1) bek.). Külön pótképviselőjelöltek jelölésének nincs helye. Az egyes képviselőjelöltek sorrendjét arab számokkal kell megjelölni. A választókerületi lajstromokat annyi példányban kell benyújtani, ahány választási bizottság a választókerületben van. Csatolni kell a képviselőjelöltek saját kezűleg aláírt vagy kézjeggyel ellátott nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadják. A választókerületi lajstromok benyújtásakor ezenfelül be kell jelenteni a párt választókerületi megbízottjának és helyettesének nevét és lakását, akik a választási bizottság előtt a párt hivatalos kiküldöttei.
(4) A benyújtott lajstromokat és a jelölést elfogadó nyilatkozatokat a pártok országos vezetőségének kell hitelesíteni. A nem hitelesített lajstromokat a választási bizottság visszautasítja.
(5) A választási bizottság elnöke a lajstrom benyújtásának igazolása céljából igazoló felzetet ad ki.
21. § (1) Két vagy több politikai párt akár országosan, akár bármely választókerületben közös lajstrommal indulhat. A közös lajstromon induló pártoknak joguk van a pártok megjelölése helyett a közös lajstrom részére külön elnevezést használni. Közös lajstrom esetében fel kell tüntetni a benyújtott lajstromon minden jelölt neve mellett azok pártállását is, valamint a közös lajstrommal induló pártközösség elnevezésére és a közös lajstrom sorszámára (23. §) vonatkozó esetleges megállapodásokat.
(2) A közös lajstrom érvényességéhez az országos lajstromnál a közösségben részt vevő pártok országos vezetőségének nyilatkozata, választókerületi lajstromnál a pártok választókerületi megbízottainak vagy helyetteseinek nyilatkozata és országos vezetőségének hitelesítése szükséges.
22. § (1) Ugyanaz a személy nem lehet képviselőjelölt több párt lajstromán és ugyanannak a pártnak több mint 4 (négy) választókerületi lajstromán egyszerre.
(2) A főispán, a pénzügyigazgató és helyettesei és a vármegyei fogalmazási tisztviselők a hivatali illetékességi területüket részben vagy egészben magában foglaló választókerületben képviselőjelöltek nem lehetnek.
(3) A választási és szavazatszedő bizottságok tagjai az illetékességi területüket magában foglaló választókerületben képviselőjelöltek nem lehetnek (19. § (1) bek., 29. §).
23. § A választásban részt vevő pártok lajstromainak sorrendjét úgy kell megállapítani, hogy az Országos Nemzeti Bizottság legkésőbb a lajstromok benyújtási határidejének leteltekor közli a választáson való részvételre jogosult pártok jegyzékét a budapesti IV. kerületi választási bizottsággal, mely a pártok sorszámát a lajstromok benyújtási határideje után legkésőbb 3 (három) órával sorsolással állapítja meg. Az így nyert sorszámokat 1 (egy) órán belül közölni kell a belügyminiszterrel, aki azokat a hivatalos lapban (Magyar Közlönyben) a reá következő napon közhírré teszi. Közös lajstrom esetén a közösségben részt vevő pártok a sorszámok között megegyezéssel választhatnak, megegyezés híján pedig a közös lajstrom az alacsonyabb sorszámú párt sorszámát viseli.
24. § (1) A választókerület székhelyén alakult választási bizottság elnöke vagy helyettese a lajstromok benyújtási határidejének letelte után haladéktalanul közli a beérkezett és elfogadott lajstromokat a választókerület területén levő összes választási bizottságokkal.
(2) A választási bizottság elnöke vagy helyettese legkésőbb a választás időpontja előtt 8 (nyolc) nappal falragaszok útján az egész község, város, illetőleg közigazgatási kerület területén választási hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben egyforma nyomással közhírré kell tenni a beérkezett lajstromokat, a pártok vagy esetleg a közös lajstromok nevét és jelvényét és az összes képviselőjelölteket a pártoknak az előző § szerint megállapított sorrendjében. Közös lajstrom esetén az egyes jelöltek pártállását is fel kell tüntetni, és amennyiben a közös lajstromnak közös neve és jelvénye nincs, fel kell tüntetni a közösségben részt vevő pártok nevét és jelvényét, összekapcsolva, de megkülönböztethetően. A hiányzó sorszámoknál fel kell tüntetni, hogy a szóban levő párt a választókerületben nem indult, illetőleg más sorszámot viselő párttal közös lajstromon indult. A választási hirdetményben ezenfelül közhírré kell tenni a választás napját, kezdeti időpontját és záróráját, a szavazókörök határait és a szavazóhelyiségeket. A hirdetményben fel kell hívni a választók figyelmét arra, hogy szavazás alkalmával személyazonosságukat személyazonossági igazolvánnyal, vagy rendőri bejelentő lappal, vagy fényképes hivatali igazolvánnyal, vagy valamelyik párt bizalmi egyéneinek igazolásával, vagy más hitelt érdemlő módon igazolniok kell (38. §).
(3) A budapesti IV. kerületi választási bizottság a pártok országos lajstromát a lajstromok benyújtási határidejének letelte után legkésőbb 3 (három) órával a belügyminiszterrel közli, aki azokat a hivatalos lapban (Magyar Közlönyben) hirdeti meg.
VI. FEJEZET
A választás tisztaságának és zavartalanságának biztosítása
25. § A választási gyűléseket Budapesten a kerületi rendőrkapitányságnak, törvényhatósági jogú városokban a városi rendőr-főkapitányságnak, megyevárosokban a rendőrkapitányságnak, községekben a rendőrbiztosságnak legalább 24 órával előbb be kell jelenteni. A bejelentést a pártoknak akár helyi, akár magasabb szervezetei egyaránt megtehetik. A rendőrhatóság a bejelentésről elismervényt ad. A rendőrhatóság a választáson részvételre jogosult pártok által bejelentett pártgyűlést nem tilthatja be.
26. § (1) Főispánnak, vármegyei és városi alkalmazottnak, a honvédség és a rendőrség tényleges szolgálatot teljesítő tagjának, községi és körjegyzőnek tilos hivatali működésének területén választási pártgyűlés vagy pártünnepély levezetésében részt vennie, ilyen gyűlésen vagy pártünnepélyen elnöki vagy jegyzői tisztet ellátnia, valamint a pártgyűlésen vagy pártünnepélyen részt vevőknek vagy a választóknak az összegyűjtésében és a gyűlésre, ünnepélyre vagy választásra való vezetésében közreműködnie.
(2) Pártgyűlést vagy pártünnepélyt templomi vagy egyházi szertartással összekapcsolni nem szabad.
(3) A választást megelőző napon és a választás napján mindennemű közmunka-kötelezettség szünetel.
27. § (1) A szavazást megelőzően a választási bizottság elnöke a szavazatszedő bizottságok elnökével és a rendőrhatóságokkal egyetértően gondoskodik a rendelkezésére álló karhatalom beosztásáról.
(2) A szavazás helyén fegyverrel csak azok jelenhetnek meg, akik azt hivatali vagy szolgálati állásuknál fogva viselik.
28. § A választás napját megelőző nap 0 órájától a választást követő nap 24 órájáig a választókerület területén szeszes italt árusítani, kiosztani vagy más módon forgalomba hozni tilos.
VII. FEJEZET
A szavazás
29. § Az összeíró bizottságok az összeírás befejeztével szavazatszedő bizottságokká alakulnak át. Feladatuk a szavazás előkészítése, lebonyolítása, a szavazatok összeszámlálása és a választási bizottsághoz való továbbítása. A szavazatszedő bizottság tagjai ugyanabban a választókerületben képviselőjelöltek nem lehetnek (22. § (3) bek.).
30. § A szavazás szavazókörönként történik, és a kitűzött napon reggel 7 (hét) órakor kezdődik, és 20 (húsz) órakor végződik. Ha ebben az időpontban a választási névjegyzékbe felvett választók egynegyede vagy ennél több szavazó még nem szavazott, a zárórát egy órával meg kell hosszabbítani.
31. § (1) A szavazóhelyiséget és a szükséges kellékeket Budapesten a kerületi elöljáró, városokban a polgármester, községekben a községi elöljáróság bocsátja rendelkezésre.
(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára legalább 2 (két) zárt szobát vagy elrekesztett fülkét kell – asztallal ellátva – berendezni, ahová a szavazón kívül más be nem léphet, és be nem tekinthet.
(3) A szavazatszedő bizottság asztalára egy fedett urnát kell állítani, mely szavazólapok bedobására alkalmas nyílással van ellátva. Az urna céljára ládát vagy egyéb alkalmas tartályt lehet használni, melyet elzárás, leszögezés vagy lepecsételés útján oly módon kell lezárni, hogy a szavazólapokat a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy a láda szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen. Az urnák állapotát, lezárását, leszögezését vagy lepecsételését a szavazás megkezdése előtt a bizalmi férfiak jelenlétében meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményét a jegyzőkönyvben feltüntetni.
32. § (1) Minden politikai pártnak, mely a választókerületben a választáson részt vesz, jogában áll minden szavazóhelyiségbe három-három bizalmi egyént küldeni.
(2) A pártok bizalmi egyénei, valamint a szavazatszedő bizottság tagjai a szavazás alatt az elnök vagy a bizottság intézkedései ellen tiltakozhatnak. Amennyiben a szavazatszedő bizottság ennek nem ad helyt, azonnal bejelentendő felszólamlással lehet élni a választási bizottsághoz, amely lehetőleg még a szavazás tartama alatt azonnal és végérvényesen határoz. A felszólamlásokat és a felszólamlás tárgyában hozott határozatokat a rendelkezésre álló legrövidebb úton kell szóban vagy írásban továbbítani a választási bizottsághoz, illetőleg vissza a szavazatszedő bizottsághoz.
33. § (1) A szavazóhelyiségbe a szavazatszedő bizottság tagjai, a választási bizottság tagjai, a szavazatszedő bizottság által alkalmazott segéderők, a pártok bizalmi egyénei és azok a szavazók léphetnek csak be, akiknek a szóban levő szavazóhelyiségben kell szavazniok. A szavazóhelyiségben tíznél több szavazó egyszerre nem tartózkodhatik. A választóknak szavazatuk leadása után a szavazóhelyiséget el kell hagyniok.
(2) A szavazóhelyiség épületében és 50 (ötven) méteres körzetében választási agitációt kifejteni nem szabad.
(3) A rend fenntartásáról a szavazatszedő bizottság elnöke gondoskodik, akinek megfelelő számú rendőrt kell rendelkezésére bocsátani.
34. § A szavazás a hivatalosan előírt és borítékba zárandó szavazólapon történik. A férfi szavazók “Férfi” szóval, a női szavazók “Női” szóval megjelölt szavazólapon szavaznak. A szavazólapokon az egyes pártok nevét, jelvényét, valamint a benyújtott lajstromok élén álló 5 (öt) jelöltjük nevét kell teljesen azonos nyomással feltüntetni, világosan elválasztva és a 23. § szerint megállapított sorrendben és sorszámmal. Közös lajstrom esetén a közösségben részt vevő pártok vagy a közös lajstrom nevét és jelvényét és mindegyiknek a lajstrom élén álló 5-5 (öt-öt) jelöltjét összekapcsolva, de egymástól megkülönböztethetően kell feltüntetni.
35. § A szavazás nem egyes jelöltekre, hanem egyes lajstromokra történik.
36. § (1) A választók érkezésük sorrendjében szavaznak.
(2) A szavazatszedő bizottság tagjai, segéderői és a szavazatszedő bizottság mellé küldött pártbizalmiak, ha más szavazókör választói névjegyzékében vannak is felvéve, ott szavaznak, ahol működnek. A választási bizottság tagjai, segéderői és a melléje küldött pártbizalmiak pedig a választási bizottság székhelye szerint illetékes legközelebbi szavazóhelyiségben szavaznak. Mindazok, akik a fentiek szerint nem saját szavazókörükben szavaznak, az illetékes szavazatszedő bizottság elnökétől saját személyükre vonatkozó névjegyzékkivonatot kapnak, melyet a szavazáskor bemutatnak és leadnak. Ezeket a szavazatszedő bizottság összegyűjti.
(3) A szavazatszedő bizottság tagjai, a pártbizalmiak és a segéderők utoljára szavaznak.
37. § (1) A szavazás úgy folyik le, hogy a szavazatszedő bizottság a 24. § (2) bek.-ben megszabott módon megállapítja a szavazó személyazonosságát, és azt, hogy a választói névjegyzékben szerepel-e. Utána az elnök átadja a szavazónak a szavazólapot, a borítékot és egy irónt. A szavazó a zárt szobában vagy elrekesztett fülkében a szavazólapon a megfelelő lajstromot a kijelölt helyen kereszttel megjelöli, azután a szavazólapot borítékba helyezi, a borítékot lezárja, majd a lezárt borítékot a bizottság előtt a szavazóurnába teszi. A szavazás megtörténtét a bizottság elnöke a választási névjegyzéken, illetőleg a 36. § (2) bekezdésben szabályozott esetben a választói névjegyzékkivonaton a választó neve mellett feltünteti.
(2) Az a választó, aki írni, olvasni nem tud, vagy akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy a szavazólapot megfelelően megjelölje vagy saját kezűleg a borítékba helyezze, kísérő segítségével élhet.
38. § (1) A szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a szavazót, aki személyazonosságát a 24. § (2) bekezdése szerint igazolni nem tudja. A visszautasítottakról a bizottság elnöke jegyzéket vezet, melyen feltünteti a visszautasítottnak a választói névjegyzékben foglalt sorszámát és az igazolás elégtelenségének adatait.
(2) Amennyiben a szavazó személyazonosságát igazolni nem tudta, joga van a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolni, és szavazni.
39. § A záróra időpontjában a szavazóhelyiséget be kell zárni. Azok a szavazók, akik az ajtók bezárásakor a szavazóhelyiségben vagy annak a bizottság által előre meghatározott előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a bizottság tagjai, a pártok bizalmi egyénei és a segéderők szavaznak, s ennek megtörténtével a bizottság elnöke a szavazást lezártnak jelenti ki. A szavazás lezárása után szavazatot elfogadni nem szabad.
40. § (1) Minden szavazatszedő bizottság a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben fel kell jegyezni:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak, jegyzőjének és a pártok bizalmi egyéneinek a nevét,
c) az urnák megvizsgálásának tényét és eredményét,
d) a szavazás kezdetének időpontját,
e) a szavazatszedő bizottság intézkedései ellen tett felszólamlásokat (32. §) és azok eredményét,
f) a visszautasított (38. §) választók számát,
g) azoknak az idegen szavazókörökhöz tartozó szavazóknak a számát, akik a 36. § (2) bekezdése alapján ott szavaztak,
h) a szavazás közben előfordult fontosabb mozzanatokat, az elnök esetleges határozatait és a csend és a rend érdekében tett intézkedéseket,
i) mindazokat a panaszokat és körülményeket, amelyeknek felvételét bármelyik pártbizalmi kívánja,
j) a szavazás lezárásának időpontját és a záróra esetleges meghosszabbítását.
(2) A pártbizalmiaknak jogukban áll a jegyzőkönyvet együttesen vagy nézeteltérés esetén külön-külön záradékolni annak kijelentésével, hogy a jegyzőkönyv tartalmilag kifogástalan, illetőleg kifogásolt. Utóbbi esetben a kifogásolt részt meg kell jelölniök.
VIII. FEJEZET
A szavazatok összeszámlálása
41. § A szavazás lezárása után a választási és szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak a segéderők és a pártbizalmiak tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben.
42. § A szavazatszedő bizottság a szavazásról felvett jegyzőkönyv elkészítése után nyomban megkezdi a szavazatok összeszámlálását, és mindaddig megszakítás nélkül együtt marad, ameddig a szavazatok számlálását be nem fejezi. A szavazatszedő bizottság mindenekelőtt felbontja az urnákat, megszámlálja a borítékba zárt szavazatokat, és összehasonlítja a szavazóknak a választói névjegyzéken és a választói névjegyzékkivonatokon megjelölt számával: kétszeri megszámlálással megállapítja, hogy a két szám egyezik-e, vagy eltér-e, s ha eltér, feltehetően miért. Ezután kezdi a bizottság a borítékok felbontását.
43. § A szavazólapon történt kihúzások, megjegyzések, feltételek a szavazatok érvényességét nem érintik. Ha kétségen kívül megállapítható, hogy a szavazás melyik lajstromra történt, a szavazat érvényes.
44. § Ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap, ha csak egy lajstrom vagy több szavazólapon ugyanaz a lajstrom van rajtuk megjelölve, egy érvényes szavazatnak számít.
45. § A leadott szavazatok érvénytelenek, és a szavazás eredményénél nem vehetők figyelembe, ha
1. a szavazólapot nem hivatalos borítékban adták le, vagy nem hivatalos szavazólapot használtak,
2. ha nem állapítható meg, hogy a szavazás melyik lajstromra történt,
3. ha ugyanabban a borítékban több szavazólap találtatott, és azokon különböző lajstromok vannak megjelölve.
46. § (1) A borítékok kiürítésekor az érvénytelen szavazatokat azonnal félre kell tenni. Az érvényesen leadott szavazólapokat lajstromok szerint kell osztályozni, és megszámolni, éspedig külön a férfi és külön a női szavazatokat.
(2) Az egyes szavazatok érvényessége, valamint a számlálás módja tekintetében a szavazatszedő bizottság tagjai és [a] pártok bizalmi egyénei a szavazat feljegyzése előtt tiltakozhatnak. Amennyiben a szavazatszedő bizottság ennek nem ad helyt, határozata ellen a bizottság tagjai és a pártok bizalmi egyénei felszólamlással élhetnek a választási bizottsághoz. A szavazatok összeszámlálását azonban ez okból megszakítani nem lehet.
47. § A szavazatok összeszámlálásáról és a választásnak a szavazókörön belüli eredményéről a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, eggyel több példányban, mint ahány párt a választáson részt vett. A jegyzőkönyvben a bizottság feltünteti lajstromonként a leadott érvényes szavazatok számát és az érvénytelen szavazatok számát éspedig külön a férfiakét és külön a nőkét, továbbá egyenként a felszólamlással megtámadott határozatokat, végül ha a választási névjegyzéken feltüntetett szavazók száma a leadott szavazólapok számától eltér, ennek okát. A jegyzőkönyvnek pártonként egy-egy példányát a pártok bizalmi egyénei kapják, akik arról elismervényt adnak. A jegyzőkönyv fennmaradt példányával a bizottság a következő szakasz szerint jár el.
48. § A szavazatszedő bizottság a jegyzőkönyv lezárása után a lajstromonként csoportosított érvényes, valamint a külön kezelt érvénytelen szavazatokat az urnába visszahelyezi, és az urnát lepecsételi. Ezután a bizottság elnöke vagy helyettese a lepecsételt urnát a választói névjegyzék, a választói névjegyzékkivonatok (36. § (2) bek.), valamint a szavazásról és a szavazatok összeszámlálásáról felvett jegyzőkönyv eredeti példányával és a visszautasított szavazók jegyzékével együtt haladéktalanul a választási bizottsághoz juttatja. Az urna, valamint a jelen szakaszban írt választási iratok őrzésére a bizottság elnöke vagy helyettese köteles. Elkísérésére a pártok bizalmi egyénei is jogosultak.
IX. FEJEZET
A választás eredményének megállapítása és kihirdetése
49. § (1) A választási bizottság először a szavazatok érvényessége és összeszámlálása tárgyában tett felszólamlások felett határoz, majd pedig a szavazatokat a szavazatszedő bizottságok jegyzőkönyvei, illetőleg a felszólamlások tárgyában hozott határozatok, valamint a szükséghez képest a szavazatok részbeni vagy teljes újraszámolása alapján összesíti, éspedig külön a férfi és külön a női szavazatok számát.
(2) Az összesítés után a választási bizottságok a kerületi, városi, illetőleg járási végeredményt közlik a választókerület székhelyén alakult választási bizottsággal. A választás eredményét a bejelentések alapján ez a bizottság állapítja meg.
50. § (1) Minden választókerületben az egyes lajstromokat annyi képviselői megbízás illeti meg, ahányszor a reájuk esett szavazatok számában a 12 000 benne foglaltatik (2. § (1) bek.); az egyes jelölteket pedig lajstromonként a lajstromon feltüntetett sorrend szerint illeti meg a képviselői megbízatás. Amelyik lajstromon kevesebb képviselőjelölt van, mint amennyi megbízás az illető lajstromnak járna, annyival kevesebb megbízást kap.
(2) Az országos lajstromon nyert képviselői megbízatásokat úgy kell megállapítani, hogy pártonként összegezni kell az egyes pártok által országosan elnyert szavazatokat. Ha a választókerületi választáson külön indult pártok országosan közös lajstromot állítanak fel, úgy a közösségben részt vevő pártoknak választókerületenként külön-külön elnyert szavazatait is számításba kell venni a közös lajstromot illető országos végösszeg kiszámításánál. Ha a választókerületi választáson egy vagy több választókerületben közösen indult pártok országosan külön lajstromot állítanak fel, úgy a közös választókerületi lajstromra esett szavazatok számát az országos összegezés céljára olyan arányban kell felosztani, amilyen a közös lajstromon a két párt jelöltjeinek aránya.
(3) Az egyes országos lajstromokat megillető országos végösszeg megállapítása után az egyes lajstromokat illető megbízatásokat úgy kell kiszámítani, hogy mindenekelőtt az országosan leadott érvényes szavazatok számát el kell osztani az országos lajstrom alapján felosztásra kerülő megbízatások számával, vagyis ötvennel. Ahányszor az így nyert hányados a lajstromra esett szavazatok számában benne foglaltatik, annyi képviselői megbízás illeti elsősorban a lajstromot. Az esetleg még betöltetlenül maradt képviselői megbízatásokat oly módon kell a lajstromok között felosztani, hogy az egyes lajstromok részére már kiosztott képviselői megbízatások számához egyet-egyet hozzá kell adni, és az így kapott számokkal külön-külön el kell osztani az illető lajstromra esett szavazatok számát. A következő képviselői megbízás a megbízást már nyert és a megbízást még nem nyert lajstromokat a fentiek szerint nyert osztási eredménynek, illetőleg megbízást még nem nyert lajstromok esetében a szavazatok számának sorrendjében illeti meg. Egyenlő számok esetén azt a lajstromot illeti meg a megbízás, amelyre még nem esett megbízás. Ha az egyenlő osztószámmal, illetőleg szavazószámmal bíró lajstromok mindegyike már nyert megbízást, vagy egyike sem nyert még megbízást, úgy sorshúzás dönt.
(4) A képviselői megbízást nyert jelölteket követő megbízatást nem nyert jelöltek a lajstromon feltüntetett sorrend szerint pótképviselők lesznek.
51. § (1) A választókerület székhelyén alakult választási bizottság a választást követő harmadik napon nyilvánosan kihirdeti a lajstromonként leadott érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát – a férfi és női szavazatok számának megjelölésével – és a választókerületi választásnak a fentiek szerint megállapított eredményét. Egyben a megválasztott képviselőjelöltek és pótjelöltek részére megbízólevelet állít ki és ad át, és az eredményről a belügyminisztert, az ideiglenes nemzetgyűlés elnökségét és a budapesti IV. kerületi választási bizottságot értesíti.
(2) Az országos lajstromok választási eredményét a budapesti IV. kerületi választási bizottság a már kihirdetett választókerületi eredmények alapján az előző § (3) bekezdésének megfelelően megállapítja, a választást követő hatodik napon kihirdeti, s az eredményről a belügyminisztert és az ideiglenes nemzetgyűlés elnökségét értesíti.
52. § (1) A választási bizottságok működésük befejezése után jegyzőkönyvet vesznek fel három példányban, amelyben feltüntetik a pártonként leadott érvényes és az érvénytelen szavazatok számát, a szavazatok érvényessége és összeszámlálása tárgyában hozott határozatokat és az összesített végeredményt. A választókerület székhelyén alakult választási bizottság ezenkívül feltünteti a választókerület többi közigazgatási kerületének, városának, illetőleg járásának a végeredményét, ennek alapján a választókerületi végeredményt, a megválasztott képviselők nevét, továbbá a kihirdetés időpontját és a megbízólevelek átadásának a tényét. A budapesti IV. kerületi választási bizottság ugyanilyen tartalmú külön jegyzőkönyvet vesz fel az országos lajstromokra történt választás végeredményének megállapításáról és kihirdetéséről.
(2) A jegyzőkönyv felvétele után a választási bizottság elnöke a bizottság tagjainak és a pártok bizalmi egyéneinek jelenlétében a választási iratokat (a szavazólapokat, a választási névjegyzékeket, a szavazókörök jegyzőkönyveit és minden egyéb iratot) összecsomagolja, és lepecsételi. Az így összecsomagolt iratokat a választókerület székhelyén kívül eső helyekről a választási bizottság elnöke a bizottság jegyzőkönyvével együtt a választókerület székhelyén működött választási bizottság elnökének küldi meg, az pedig az összes iratokat a saját jegyzőkönyvének egy példányával és a saját bizottságának irataival együtt a választókerület székhelye szerint illetékes törvényhatóság levéltárának küldi meg. A jegyzőkönyv másik példányát minden választási bizottság a belügyminiszternek, harmadik példányát az ideiglenes nemzetgyűlés elnökségének küldi meg.
X. FEJEZET
A választások érvényességének felülbírálása
53. § (1) A választások érvényessége felett a Választási Bíróság határoz. A Választási Bíróságba egy-egy, összesen három tagot az igazságügy-miniszter jelöl ki a Magyar Kúria, a Közigazgatási Bíróság és a Népbíróságok Országos Tanácsa bírái közül, egy-egy további tagot pedig a választásban részt vett pártok küldenek ki. A választásban részt vett jelöltek a Választási Bíróság tagjai nem lehetnek.
(2) A Választási Bíróság elnöke a Népbíróságok Országos Tanácsából kijelölt bíró. A bíróságnak a panasz beadásától számított 30 (harminc) napon belül össze kell ülnie, s ettől számított 15 (tizenöt) napon belül a bizonyítás tárgyában határoznia kell; az általa megkeresett bíróság köteles a megkeresés vételétől számítva 8 (nyolc) napon belül a bizonyítást megkezdeni; a Választási Bíróság köteles a bizonyítékok beérkezése után 30 (harminc) napon belül határozatot hozni. Szükség esetén az igazságügy-miniszter az előző bekezdésben meghatározott eljárás szerint több tanácsot is felállíthat. Egyebekben a Választási Bíróság ügyrendjét, eljárását és a határozathozatal módját a belügyminiszter és az igazságügy-miniszter rendelettel szabályozzák.
(3) A Választási Bíróság elhelyezéséről, költségeiről és segédszemélyzetéről a belügyminiszter gondoskodik.
54. § (1) Panaszokat a választás eredményének kihirdetését követően 30 (harminc) nap alatt kell benyújtani a Választási Bírósághoz. Panaszt csak a választásban részt vett valamely párt országos vezetősége nyújthat be. A választásban részt vett többi pártok a panaszhoz csatlakozhatnak vagy ellenérdekű felekként a bíróság előtt felléphetnek.
(2) Panaszokat, nyilvánvaló elkésés okától eltekintve, pusztán alaki okból elutasítani nem lehet.
55. § (1) A választás érvénytelen:
1. ha a megválasztott képviselő vagy pótképviselő a választás időpontjában a törvény értelmében nem volt megválasztható,
2. ha a képviselő vagy pótképviselő abban a választókerületben, melyben fellépett, főispán, pénzügyigazgató vagy helyettese, vármegyei fogalmazási tisztviselő, vagy a választási vagy szavazatszedő bizottságok tagja volt,
3. ha a választókerületben a bizalmi egyének működését jogellenesen megakadályozták, és ez a választás eredményére befolyással volt,
4. ha a választókerületben a szavazás titkosságát megsértették, és ez a választás eredményére befolyással volt,
5. ha a választókerületben a leadott szavazólapokból elvettek, vagy azokhoz hozzátettek, vagy a szavazólapokat kicserélték, és ez a választás eredményére befolyással volt,
6. ha a választókerületben elkövetett erőszak, fenyegetés vagy hatósági személy jogellenes magatartása, vagy a képviselő vagy pótképviselő megválasztása érdekében tevékenykedő személy magatartása a választók körében olyan mérvű megfélemlítést vagy megtévesztést idézett elő, amely a választók egy részét választói joga gyakorlásában gátolta, vagy jogellenesen befolyásolta, és ennélfogva a megfélemlítés vagy a megtévesztés a választás eredményét befolyásolta,
7. ha a választási eljárásnak a jelen törvényben megállapított szabályait akár cselekvéssel, akár mulasztással megsértették, és a szabálytalanság a választás eredményére befolyással volt,
8. ha a választás kitűzésétől annak befejezéséig terjedő időben a hatóság jogellenesen megakadályozta azt, hogy valamelyik jelölt a választókkal érintkezzék, vagy pártprogramját a választók előtt ismertesse.
(2) Nem érvénytelen a választás, ha a szabálytalanságot annak a pártnak az érdekében követték el, mely a választás érvényességét vitássá teszi.
(3) Ha a szabálytalanságot csak valamely szavazókörben követték el, akkor csak az illető szavazókörben lefolyt szavazás érvénytelen.
56. § A Választási Bíróság az érvénytelenségi ok megállapítása alapján
a) egyes megválasztott képviselők megbízását megsemmisíti, és a soron következő pótképviselőt hívja be, vagy
b) a választást részben vagy egészben megsemmisíti, és teljes vagy részleges új választást rendel el, vagy
c) a választás eredményét helyesbíti.
XI. FEJEZET
A választójogosultság és a választások büntetőjogi védelme
57. § (1) Aki avégett, hogy akár ő maga, akár más a törvény ellenére választójogot nyerjen, illetőleg választójoga a törvény ellenére megmaradjon, vagy avégett, hogy akár ő maga, akár más a törvény ellenére választójogot ne nyerjen, illetőleg választójogát elveszítse:
1. hamis okiratot készít vagy készíttet, valódi okiratot meghamisít vagy meghamisíttat, elrejt, megsemmisít vagy használhatatlanná tesz,
2. tudva hamis vallomást tesz, tudva hamis felvilágosítást ad, vagy tudva egyéb hamis bizonyítékot vagy adatot szolgáltat,
3. okirat kiállítását, kiszolgáltatását vagy a vallomástételt, felvilágosítás adását vagy más bizonyíték vagy adat szolgáltatását törvény ellenére megtagadja,
4. a hatóság előtt tudva hamis vagy hamisított okiratot vagy más ilyen bizonyítékot vagy adatot használ fel,
5. mást az 1–4. pontokban felsorolt valamelyik cselekmény elkövetésére reábírni törekszik,
amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik,
vétséget követ el, s büntetése két hónaptól két évig terjedhető fogház.
(2) Ha az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt valaki közhivatala vagy hivatalos megbízatása körében követi el, a cselekmény bűntett, és büntetése két évig terjedhető börtön.
58. § (1) Az összeíró bizottságok elnöke, tagja vagy közege (házmegbízott, összeíró biztos), aki a választók névjegyzékének összeállításával vagy helyesbítésével kapcsolatos munkálatok során szándékosan közreműködik akár abban, hogy valaki nyilvánvalóan a törvény ellenére a névjegyzékbe felvétessék, illetőleg benne maradjon, akár abban, hogy valaki nyilvánvalóan a törvény ellenére a névjegyzékből kimaradjon, illetőleg töröltessék, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik,
a választói névjegyzék meghamisításának vétségét követi el, és büntetése két hónaptól két évig terjedhető fogház.
(2) A cselekmény bűntett, ha azt a központi összeíró bizottság elnöke vagy tagjai követik el, s büntetése két évig terjedhető börtön.
59. § (1) Aki abból a célból, hogy a választó valamely lajstromra szavazzon vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, a választót vagy hozzátartozóját (1878: V. tc. 78. §) becsületében megsérti, bántalmazza, vagyonában vagy keresetében jogtalan hátránnyal sújtja, bántalmazással, hátránnyal, becsületsértő vagy rágalmazó nyilatkozat közzétételével fenyegeti,
a választás szabadsága ellen vétséget követ el, és büntetése egy évig terjedhető fogház.
(2) Aki az előző bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét abból a célból követi el, hogy a választót képviselőjelöltség el nem fogadására vagy a jelöltségtől való visszalépésre bírja,
a választás szabadsága elleni vétséget követ el, és büntetése két hónaptól két évig terjedhető fogház.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét amiatt követi el, mert a választó választójogát gyakorolta, vagy amiatt, mert valamely lajstromra szavazott, vagy nem szavazott,
ugyancsak a választás szabadsága elleni vétséget követ el, és büntetése egy évig terjedhető fogház.
(4) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott cselekmények valamelyikét csoport követi el, úgy a csoport minden tagjának büntetése két hónaptól két évig terjedhető fogház, a csoport vezetőinek, valamint azoknak, akik az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott cselekményt valamely csoportnak, egyesületnek vagy testületnek nevében, annak megbízására vagy elhatározására hivatkozva követik el, cselekménye bűntett, melynek büntetése két évig terjedhető börtön.
(5) A jelen §-ban meghatározott vétségek kísérlete büntetés alá esik.
60. § Aki abból a célból, hogy a választó valamely lajstromra szavazzon, vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, vagy a képviselőjelöltséget el ne fogadja, vagy attól visszalépjen, a választó vagy képviselőjelölt részére vagy annak beleegyezésével más részére ajándékot, őt meg nem illető jutalmat, vagy egyéb előnyt ad, juttat vagy ígér,
valamint az, aki ugyane célból akár maga, akár más részére ajándékot, illetéktelen jutalmat vagy egyéb előnyt követel, elfogad, vagy valakit ajándék, jutalom vagy egyéb előny ígéretére reábírni törekszik,
a választás szabadsága elleni vétséget követ el, és büntetése egy évig terjedhető fogház.
61. § Aki abból a célból, hogy valamely vészhír, álhír, rendzavarás vagy azokkal okozott megfélemlítés révén egy vagy több választót szavazati jogának gyakorlásában befolyásoljon, vagy gyakorlásától visszatartson, a választás eredményét befolyásolja, vagy a választók félrevezetésére, vagy megfélemlítésére alkalmas vészhírt vagy álhírt kohol, vagy a választás vagy szavazás színhelyén a rendet megzavarja,
a választás szabadsága elleni vétséget követ el, és büntetése két hónaptól két évig terjedhető fogház.
62. § Ha az 59–61. §-okban felsorolt cselekményeket valaki közhivatala vagy hivatalos megbizatása körében, hivatalos hatalmával visszaélve követi el, úgy cselekménye bűntett és büntetése két évig terjedhető börtön.
63. § (1) Aki a választók és a választás eredményének befolyásolása céljából valamely képviselőjelölt személyére, magánéletére, családi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozó valótlanságot kohol vagy híresztel, vagy ilyen valótlanságra utaló kifejezést használ, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a választás tisztasága elleni vétséget követ el, és büntetése egy évig terjedhető fogház.
(2) Az állított tény valóságát az köteles bizonyítani, aki az állítást megtette.
64. § (1) Aki avégből, hogy bármely párt, lajstrom vagy képviselőjelölt a választásban részt ne vehessen, vagy törvény ellenére részt vehessen
1. hamis okiratot készít vagy készíttet, valódi okiratot meghamisít vagy meghamisíttat, elrejt, megsemmisít, használhatatlanná tesz,
2. tudva hamis vallomást tesz, tudva hamis felvilágosítást ad, vagy tudva egyéb hamis bizonyítékot vagy adatot szolgáltat,
3. okirat kiállítását, kiszolgáltatását, vagy a vallomástételt, felvilágosítás adását, vagy más bizonyíték vagy adat szolgáltatását törvény ellenére megtagadja,
4. a hatóság előtt tudva hamis vagy hamisított okiratot, vagy más ilyen bizonyítékot vagy adatot használ fel,
5. mást az 1–4. pontokban felsorolt valamelyik cselekmény elkövetésére reábírni törekszik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a választás meghamisításának vétségét követi el, és büntetése két hónaptól két évig terjedhető fogház.
(2) Ha az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt valaki közhivatala vagy hivatalos megbízatása körében követi el, a cselekmény bűntett, és büntetése két évig terjedhető börtön.
65. § (1) Az, aki:
1. másnak neve alatt szavaz,
2. ugyanannál a választásnál több szavazókörben vagy több választókerületben szavaz,
3. annak ellenére, hogy a választói névjegyzékbe nincs felvéve – szavaz,
4. annak tudatában, hogy a választói névjegyzékbe fel van ugyan véve, azonban választójoga nincs vagy választójogát elvesztette – szavaz,
a választás meghamisításának vétségét követi el, és büntetése egy évig terjedhető fogház.
(2) A kísérlet az előző bekezdés 1–2. pontjai esetében büntetés alá esik.
66. § (1) Aki a 65. § alá nem eső módon közreműködik abban, hogy a választás vagy a szavazás eredménye a törvénynek meg nem felelően álljon elő, vagy aki a szavazás vagy választás eredményét bármely más módon meghamisítja,
a választási eredmény meghamisításának bűntettét követi el, és büntetése három évig terjedhető börtön.
(2) Ha az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt valaki közhivatala vagy hivatalos megbízatása körében követi el, büntetése öt évig terjedhető börtön.
67. § (1) Aki bármely módon közreműködik abban, hogy a választás vagy szavazás megtartása vagy eredményének megállapítása meghiúsuljon,
amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik,
a választás meghiúsításának bűntettét követi el, és büntetése három évig terjedhető börtön.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt valaki közhivatala vagy hivatalos megbízatása körében követi el, büntetése öt évig terjedhető börtön.
68. § (1) Aki szándékosan tudomást szerez a választó szavazatáról,
a választás titkossága elleni vétséget követ el, és büntetése pénzbüntetés.
(2) Ha az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt a választási vagy szavazatszedő bizottság tagja követi el, vagy annak elkövetéséhez segélyt nyújt,
a választás titkossága elleni vétséget követ el és büntetése egy évig terjedhető fogház.
(3) Aki a szavazásnak tudomására jutott titkát mással közli,
a választás titkossága elleni vétséget követ el, és büntetése hat hónapig terjedhető fogház.
69. § (1) Aki avégből, hogy a Választás Bíróság előtt folyó eljárás eredményét befolyásolja,
1. hamis okiratot készít vagy készíttet, valódi okiratot meghamisít vagy meghamisíttat, elrejt, megsemmisít vagy használhatatlanná tesz,
2. tudva hamis vallomást tesz, tudva hamis felvilágosítást ad, vagy tudva egyéb hamis bizonyítékot vagy adatot szolgáltat,
3. okirat kiállítását, kiszolgáltatását, vagy a vallomástételt, felvilágosítás adását, vagy más bizonyíték vagy adat szolgáltatását törvény ellenére megtagadja,
4. a hatóság előtt tudva hamis vagy hamisított okiratot, vagy más ilyen bizonyítékot vagy adatot használ fel,
5. mást az 1–4. pontokban felsorolt valamelyik cselekmény elkövetésére reábírni törekszik,
amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik,
a választási eredmény meghamisításának vétségét követi el, és büntetése két hónaptól két évig terjedhető fogház.
(2) Ha az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt valaki közhivatala vagy hivatalos megbízatása körében követi el, a cselekmény bűntett, és büntetése három évig terjedhető börtön.
70. § A Választási Bíróság vagy más általa megkeresett bíróság előtt választási ügyben elkövetett hamis tanúzásra a bíróság előtt tett hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket (1878: V. tc. 213. § (1) bek.) kell alkalmazni.
71. § Az 57–70. §-okban meghatározott bűntettek és vétségek miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetés mellett a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését minden esetben, a hivatalvesztést pedig bűntett esetében ki kell mondani.
72. § (1) Az az összeíró bizottsági, központi összeíró bizottsági, szavazatszedő bizottsági vagy választási bizottsági elnök, tag, vagy az összeírásnál vagy választásnál közreműködésre hivatott közeg, aki a jelen törvény által előírt szabályokat, értesítéseket, határidőket szándékosan és hanyagul nem tartja meg, és ezáltal a választás megtartását és zavartalanságát vagy bárkinek a szavazásban vagy választásban való részvételét meghiúsítja, vagy veszélyezteti, továbbá az, aki a fent említett személyeket a szabályoknak, értesítéseknek és határidőknek a fentiek szerinti megszegésére vagy elhanyagolására, vagy az összeírásban vagy választásban való közreműködés megtagadására reábírni igyekszik, a választás veszélyeztetésének vétségét követi el, és büntetése egy évig terjedhető fogház.
(2) Az az előbbi bekezdésben említett bizottsági elnök, tag vagy az összeírásnál vagy választásnál közreműködésre hivatott közeg, aki megbízatásának huzamosan és igazolatlanul nem tesz eleget, valamint az a munkaadó vagy hivatali főnök, aki a bizottságok tagjait és közegeit a 9. § (2) bekezdése értelmében nem szabadságolja, a választás veszélyeztetésének vétségét követi el, s büntetése hat hónapig terjedhető fogház.
73. § (1) Aki a szeszes italok árusítására, kiosztására vagy egyéb módon való forgalomba hozatalára nézve a jelen törvény 28. §-ában megállapított tilalmakat megszegi vagy kijátssza, vétséget követ el, és büntetése hat hónapig terjedhető fogház.
(2) Aki a hivatalos választási hirdetményeket vagy más pártok választási hirdetményeit vagy falragaszait eltávolítja, megrongálja vagy olvashatatlanná teszi, vétséget követ el és büntetése hat hónapig terjedhető fogház.
(3) Aki a választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a választási eljárás befejezéséig, a választás előkészítésében eljáró jelölt vagy kíséretének tagja, vagy a választás előkészítésében eljáró személy ellen vagy a választásokkal kapcsolatban a választásban részt vevő választó ellen erőszakos, megfélemlítő vagy megszégyenítő cselekményt követ el, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.
74. § A jelen fejezetben meghatározott bűntettek és vétségek esetében a Btk. 92. §-át és az 1908: XXXVI. tc. (Bn.) 1. §-át nem lehet alkalmazni.
75. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő:
1. aki a szavazás színhelyén jogosulatlanul fegyverrel jelenik meg,
2. aki a szavazás színhelyén a nála lévő és tettleges bántalmazásra alkalmas eszközt az illetékes közeg felhívására rögtön át nem adja,
3. aki a szavazás színhelyén a rendet zavarja, vagy a szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében tett rendelkezéseit nem teljesíti,
4. aki a választás alatt a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben vagy annak 50 méteres körzetében választási agitációt folytat.
76. § (1) A jelen fejezetben meghatározott bűntettek és vétségek a törvényszék hatáskörébe (1897: XXXIV. tc. 17. § (1) bekezdés 1. és 4. pont), a kihágások a járásbíróság hatáskörébe (1897: XXXIV. tc. 18. § IV. pont) tartoznak.
(2) A jelen fejezetben meghatározott bűncselekmények miatt az eljárást csak akkor lehet megindítani, ha a cselekményt valaki legkésőbb a választás befejezésétől számított 30 (harminc) nap alatt, illetőleg a 69–70. §-ban foglalt bűncselekmény esetében a Választási Bíróság előtti eljárás befejeztétől számított 30 (harminc) nap alatt feljelentette. A feljelentőt a sértett jogköre illeti meg.
XII. FEJEZET
Vegyes és életbeléptető rendelkezések
77. § (1) A képviselői megbízatás megszűnik:
1. a képviselő halálával, vagy
2. lemondásával.
(2) A képviselő halála vagy lemondása esetén a nemzetgyűlés elnöke, vagy ha a nemzetgyűlés még nem ült össze, az ideiglenes nemzetgyűlés elnöke intézkedik a soron következő pótképviselő behívásáról. Közös lajstrom esetén a sorrendben következő azonos pártállású pótképviselő lép a kiesett képviselő helyébe.
(3) Nem hívható be az a pótképviselő, aki a behívás időpontját megelőzően pártjából kilépett, vagy akit a párt tagjai sorából kizárt. Helyette a soron következő pótképviselőt kell behívni.
78. § (1) A jelen törvény X. fejezetében foglalt választási bíráskodási és XI. fejezetében foglalt büntető rendelkezések a 7460/1945. M. E. sz. rendelet 48. és 49. §-ainak helyébe lépnek és a választási eljárásra vonatkozó szabályokkal együtt értelemszerűen alkalmazást nyernek a törvényhatósági és községi választásoknál is, ideértve a Budapesten és környékén már kitűzött törvényhatósági és községi választásokat is.
(2) A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a törvényhatósági és községi választásokat a jelen törvényben szabályozott választójog és az annak értelmében készült választói névjegyzék alapján tűzze ki.
(3) A belügyminiszter felhatalmazást kap arra is, hogy e törvény hatálybalépését követő naptári években évenként szeptember 1-[j]e és december 31-e közötti időben a választói névjegyzék helyesbítéséről a jelen törvényben foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodjék azzal, hogy az ország területén való lakás az összeírás évének szeptember hó 1-[j]ével számítandó.
79. § A jelen törvénnyel ellenkező jogszabályok, különösen az 1938: XIX. tc. rendelkezései hatályukat vesztik.
80. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba, és végrehajtásáról a belügyminiszter – a X–XI. fejezetben foglaltak tekintetében az igazságügy-miniszterrel egyetértően – gondoskodik.
Vélemények, javaslatok