XXII. TÖRVÉNYCIKK
az országgyűlési választásokról.
Megjelent az Országos Törvénytár 1947. évi július hó 24-én kiadott 18. számában.
(M. i.) A nemzetgyűlési választásokról szóló 1945:VIII. törvénycikk lényegileg egy alkalomra szóló törvény volt, amely egyszeri választás jogi szabályozása céljából készült. Ez a körülmény egymagában is szükségessé teszi új választójogi törvény alkotását, mert az 1945:VIII. törvénycikk alapján megválasztott nemzetgyűlés megbízatásának bármily okból történő megszűnése esetére gondoskodni kell új választójogi törvényről.
A törvényjavaslat elkészítésekor felmerült az a kérdés, hogy teljesen új választójogi kódex készíttessék-e, vagy csupán egy módosító és kiegészítő jogszabály. A választás a novelláris megoldásra esett, azért, mert az 1945:VIII. törvénycikk alapelvei a demokratikus választójogról alkotott felfogásnak mindenben megfelelnek, az annak alapján megtartott 1945. évi őszi választások előkészítése és lefolyása pedig megmutatta, hogy az e törvényben meghatározott szervek és eljárás a gyakorlatban teljesen beváltak. Nincsen szükség tehát e bevált jogszabálynak félretételére, csupán bizonyos módosítások és kiegészítések keresztülvitelére.
Az új javaslat tartalmaz azonban lényegbevágó alkotmányjogi módosítást is. Ezeket a 2. § tartalmazza. E módosítások közül legfontosabb a nemzetgyűlés jogkörének az egykamarás országgyűlésre való átszállása.
A magyar nép tudatában a törvényhozó hatalom letéteményeseként az országgyűlés él. Ez az elnevezés felel meg a történeti hagyományoknak és fejlődésnek: ez fejezi ki a törvényhozó hatalom gyakorlására hivatott legfőbb állami szervnek azt az állandó jellegét, amely a közjogi alapintézmények legszükségesebb tulajdonságai közé tartozik. E zzel szemben nemzetgyűlés alakulására nagy államjogi fordulatok idején, meghatározott feladat elvégzése céljából, nevezetesen az új alkotmány alapjainak lerakása végett szokott sor kerülni. Amidőn tehát a demokratikus államrend megszilárdulása után, a gazdasági terv megvalósulásának előestéjén alkalom nyílik a közjogi stabilizáció kifejezésére is: mindenképpen indokolt, hogy a magyar köztársaság törvényhozása külső elnevezésében is kifejezésre juttassa a közjogi ideiglenesség lezárást és a demokratikus magyar államrend véglegessé válását.
Az egykamarás országgyűlés mellett való állásfoglalásnak az az elvi indoka, hogy a kétkamarás rendszer fenntartásának tulajdonképpen csak a föderatív államokban van létjogosultsága, ahol is az egyik ház a közvetlen népképviseleten alapulhat, a másik pedig a tagállamok kiküldötteiből áll. Idejét múlt az a meggyőződés, amelyik a valamiféle felsőházat a képviselőházzal szemben mint „féket ” kívánja alkalmazni. Demokratikus államban különben is csak választott felsőházról lehet szó. A választott felsőházak (szenátusok) viszont, ha azok a demokratikus választójog alapján keletkeznek, tulajdonképpen a képviselőház duplikátumai, ha pedig az aktív és passzív választójog különféle megszorításaival, vagy különleges eljárással jönnek létre, akkor az általános, egyenlő és közvetlen választójog demokratikus alapelvét sértik.
A Magyarország államformájáról szóló 1946:I. törvénycikk nyitva hagyja azt a fontos közjogi kérdést, hogy a törvényhozó testület összehívására és berekesztésére ki jogosult. Ez a jog demokratikus köztársasági alkotmányok szerint is az államfői tisztség velejárója szokott lenni. Ezt a fontos közjogi kérdést tehát ilyen értelemben kellett szabályozni.
Az 1945:VIII. törvénycikk sem a választójogosultság, sem a megválaszthatóság feltételeinek szabályozása terén nem tanúsította az óvatosságnak azt a fokát, amely a fasiszta törekvések érvényesülését kellőképpen kizárta volna. Gondoskodni kell tehát arról, hogy mind a választójog, mind a megválaszthatóság szabályozása olyan módon történjék, hogy a választások alapján megalakuló törvényhozó testület a valóban demokratikus népakarat hű kifejezője legyen.
Mindezeknek a céloknak a szolgálatában készült el a jelen törvényjavaslat.
(B. j.) Az együttes bizottság megállapítja, hogy a címben foglalt törvényjavaslat tulajdonképpen nem önálló javaslat, hanem az 1945:VIII. törvénycikknek, a demokrácia által alkotott első választójogi törvénynek novelláris, módosító intézkedéseit tartalmazó jogszabály.
Kiemeli a bizottság, hogy a törvényjavaslat lényegbevágó alkotmányjogi módosítást tartalmaz azon intézkedéseknél fogva, hogy az eddigi Nemzetgyűlés helyett egykamarás országgyűlést állít fel. Ennek az intézkedésnek helyességét az együttes bizottság is elfogadja, hiszen jelenlegi helyzetünkben minden közjogi tényező csupán az egykamarás országgyűlés fenntartása mellett foglalhat állást, mert Magyarország nem tartományokból tevődik össze, és ilyenformán egy kétkamarás rendszer bevezetése, amelyben esetleg a különböző nemzetiségek, illetőleg tartományok különféle testületi szervei foglalnának helyet, nem látszik semmiképp sem indokoltnak.
De időszerűtlennek látszik a kétkamarás országgyűlés felállítása azért is, mert a képviselőház mellett szervezendő másik kamara – ha felállíttatnék – érdekképviseleti alapon volna megszervezendő, annak jelen pillanatban azonban jelentős akadályát képezi a minden foglalkozási ágra kiterjedő érdekképviseleti rendszer kiforratlan és rendezetlen volta.
A törvényjavaslat egyéb – a szigorúan vett választói jogra vonatkozó – rendelkezéseit is magáévá tette a bizottság és tagjainak túlnyomó többségével azt a határozatot hozta, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadva, azt a Nemzetgyűlésnek is elfogadásra ajánlja.
1. § Az országgyűlési választások tekintetében a nemzetgyűlési választásokról szóló 1945:VIII. törvénycikk rendelkezéseit a jelen törvényben foglalt módosításokkal kell alkalmazni.
2. § (1) A nemzetgyűlési választásokról szóló 1945:VIII. tc. 1. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(2) Az 1945. évi november hó 4. napján az 1945. VIII. törvénycikk értelmében megtartott választások alapján megalakult nemzetgyűlés megbízatásának megszűnésével a nemzetgyűlés jogköre egykamarás országgyűlésre száll át.
(3) Az országgyűlés összehívására és berekesztésére a köztársasági elnök jogosult.
(4) Az országgyűlést berekesztésétől, illetőleg feloszlatásától számított hatvan napon belüli időpontra kell összehívni. Az összehívásnak már a berekesztésről, illetőleg a feloszlatásról szóló elnöki elhatározásban kell megtörténnie.
(5) A Magyarország államformájáról szóló 1946:I. tc. 10. és 15. §-a érintetlenül marad.
(6) Az országgyűlési választásokat elsőízben az 1945. évi november hó 4. napján az 1945:VIII. törvénycikk alapján megalakult nemzetgyűlés feloszlatásától számított hatvan napon belül kell megtartani.
3. § (1) Az 1945:VIII. tc. 2. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az országgyűlés megbízatása összeülésétől számított négy évre szól. Az országgyűlési képviselőket részben a párt választókerületi lajstromain kell megválasztani általános, titkos, közvetlen, egyenlő és községenkénti választójog alapján, az érvényesen leadott szavazatok arányában úgy, hogy tizennégyezer érvényes szavazatra egy képviselői megbízatás essék; további hatvan képviselőt kell választani ugyanazzal a szavazással, a pártok országos lajstromai alapján. Ahol az 1945:VIII. törvénycikk a képviselői megbízatások felosztása céljából tizenkétezer szavazatról szól, ott a jelen törvény hatálybalépése után tizennégyezret kell érteni.
(3) Az 1945:VIII. tc. 2. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(4) Az a párt, amelynek az 1945. évi november hó 4. napján az 1945:VIII. törvénycikk alapján megtartott nemzetgyűlési választáson való részvételi jogát az Országos Nemzeti Bizottság megállapította, a választáson való részvételre irányuló szándékát az előbbi bekezdésben megszabott határidő alatt bejelenti az Országos Nemzeti Bizottságnak. Az ilyen pártot a bejelentés megtétele után az 1945:VIII. tc. 2. §-a (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha részvételi jogát az Országos Nemzeti Bizottság megállapította volna.
4. § (1) Az 1945:VIII. tc. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A törvényhatóságokat a választás kitűzésének napján érvényben lévő területükkel kell érteni.
(3) Az 1945:VIII. tc. 3. §-ának (3) bekezdése akként módosult, hogy az egyes szavazókörökre hatszáz szavazónál több ne essék, de minden egyes község, ha ennél kevesebb szavazója is van, egy szavazókört alkosson.
5. § (1) Az 1945:VIII. tc. 4. §-a (1) bekezdésének első mondata akként módosul, hogy országgyűlési választójoga van minden magyar állampolgárnak, aki húszadik életévét betöltötte vagy a választói névjegyzék összeállításának, illetőleg helyesbítésének évében betölti, feltéve, hogy a választói névjegyzék összeállítása, illetőleg helyesbítésre évének május hó 1. napján Magyarországnak a békeszerződésben megállapított határain belül állandó lakóhelye van. Az országgyűlési választójog szempontjából a hazatért hadifoglyok hadifog ságát nem lehet olyan körülménynek tekinteni, amely az azt megelőző állandó lakóhelyet megszüntette volna.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt egyéb kellékek megléte esetén választójoga van annak is, aki a magyar–szlovák lakosságcsere-egyezmény végrehajtása keretében Magyarországra települt, feltéve, hogy az igazolási eljárás során hátrányos következmények alkalmazása nélkül igazolták.
6. § (1) Az 1945:VIII. tc. 5. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
6/a. aki a választások idején rendőrhatósági őrizetben (internálva) van,
6/b. aki a felszabadulást követően az 1947. évi június hó 1. napja előtt politikai okokból elrendelt rendőrhatósági őrizetben (internálva) volt, kivéve, ha a rendőrhatósági őrizetet abból az okból szüntették meg, hogy elrendelésének nem volt kellő ténybeli alapja.
6/c. aki június hó 1. napján politikai okokból rendőrhatósági felügyelet alatt állt.
(2) Az 1945:VIII. tc. 5. §-ának 8. pontja akként módosul, hogy nincs választójoga annak, akinek földbirtokát az említett pontban felsorolt valamely okból a 600/1945. M. E. sz. rendelet 4. §-a alapján jogerős határozattal elkobozták.
(3) Az 1945:VIII. tc. 5. §-ának 9. pontja azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy a választójogból ki van zárva az is, aki a Magyar Közösségben tisztséget vagy választmányi tagságot viselt, továbbá, aki a 9. pontban felsorolt szervezetek valamelyikének választmányi tagja vagy az ott felsorolt valamelyik pártnak országgyűlési képviselője volt; az előbbi rendelkezésekkel kiegészített, említett 9. pontban foglalt kizáró ok hatálya arra is kiterjed, akit az igazoló eljárás során hátrányos következmények alkalmazása nélkül igazoltak. A Magyar Élet Pártjában viselt választmányi tagsághoz fűződő kizáró ok hatálya alól az Országos Nemzeti Bizottság felmentést adhat; a felmentés megadását minden olyan politikai párt országos központja (vezetősége) kérheti, amelynek a választáson való részvételi jogát az Országos Nemzeti Bizottság megállapította.
(4) Az 1945:VIII. tc. 5. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
aki a 12.330/1945. M. E. számú rendelet értelmében áttelepülésre köteles.
(5) Az 1945:VIII. tc. 5. §-a az alábbi 13–18. pontokkal egészül ki:
13. aki az 529/1945. M. E. számú rendelet 6. §-a alapján feloszlatott, alább felsorolt szervezetek (pártok, egyesületek, társaságok stb.) valamelyikében vezető tisztséget viselt: Birodalmi Németek Egyesülete, Egészségpolitikai Társaság Egyesület, Fehérház Bajtársi Egyesület, Fogtechnikusok Nemzeti Szövetsége, Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége, Hungária Magyar Technikusok Egyesülete, Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége, Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete, Magyar Gyógyszerészek Nemzeti Szövetsége, Magyar Jogmívesek Társasága, Magyar Nemzetpolitikai Társaság, Magyar Nemzeti Szövetség, Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, Magyar Műegyetemi Lövész Egylet, Magyar Őskeresztény Malmosok szövetsége, Magyar Turista Egylet, Magyarországi Németek Szövetsége, Magyarországi Németek Közművelődési Egyesülete, Magyarországi Turán szövetség, Nemzeti Kaszinó, Országos Frontharcos Szövetség (Magyar Tűzharcos Szövetség), Országos Magyar Szentkorona Szövetség, Székely Hadosztály, Balatonföldvári Hungária Kaszinó, Állatkereskedők Országos Egyesülete, Lövészegyesületek, Országos Kaszinó, Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. Nem esik azonban e jelen pontban foglalt kizáró ok hatálya alá, aki tisztségéről az 1941. évi június hó 22. napja előtt lemondott és ezt követően antifasiszta (demokratikus) magatartást tanúsított,
14. akit az 5.000/1946. M. E. számú rendelet 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a szolgálatból elbocsátottak, kivéve, ha a 9.050/1946. M. E. számú, illetőleg a 6.030/1947. M. E. számú rendelet alapján a szolgálatba visszavették vagy az 5.000/1946. M. E. számú rendelet végrehajtása során vele szemben hozott határozatot a 11.000/1946. M. E. számú rendelet alapján megsemmisítették,
15. akivel szemben a 6.800/1946. M. E. számú rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján a nyugdíjigény elvesztését vagy a nyugellátás csökkentését kimondó határozatot hoztak,
16. akit a 8.660/1946. M. E. számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a magánalkalmazás körében betöltött állásából elbocsátottak,
17. aki a felszabadító hadsereg elől az ország területéről Németország vagy a németek által megszállott valamely más ország területére távozott, kivéve ha az 1945. évi október hó 31 . napja előtt visszatért,
18. aki a számlálólap (1945:VIII. tc. 10. § (2) bek.) kitöltésénél lényeges körülményre nézve valótlan adatot közöl, vagy az 1945:VIII. tc. 4. vagy 5. §-ának jelen tc. 5. és 6. §-ával kiegészített rendelkezései szempontjából lényeges adatot elhallgat.
(6) Az 1945:VIII. tc. 5. §-a azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy az abban, illetőleg a jelen §-ban 6/a., 6/b., 9., 11., 12., 13., 14., 15. Roman">, 16. és 17. pontok alatt foglalt kizáró okok hatálya az 1951. évi augusztus hó 1. napjáig, a 18. pont alatt foglalt kizáró ok hatálya pedig az elkövetést követő naptári év végéig tart.
7. § (1) Az 1945:VIII. tc. 6. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
(2) Nem választható képviselővé az sem, aki a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalomnak, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak, a Népakarat Pártjának, a Kaszáskeresztes Pártnak, a Magyar Megújulás Pártjának tagja, országgyűlési tagja, vagy képviselőjelöltje volt, valamint az sem, aki a Nemzeti Egység Pártjának, vagy a Magyar Élet Pártjának országgyűlési tagja, vagy képviselőjelöltje volt, végül az sem, aki fasiszta irányú hírlapnak vagy folyóiratnak főszerkesztője, felelős szerkesztője, főmunkatársa vagy kiadója volt.
8. § (1) Az 1945:VIII. tc. 10. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A belügyminiszter a jelen törvény hatálybalépése után haladéktalanul megteszi az új választói névjegyzék összeállításához szükséges intézkedéseket. Az így elkészült névjegyzék helyesbítése tekintetében az 1945:VIII. tc. 78. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.
9. § Az 1945:VIII. tc. 13. §-a akként módosul, hogy a számlálólapokon nem az 1945. évi szeptember hó 1-i lakóhelyre, hanem az összeírott fél állandó lakóhelyére vonatkozóan kell megjegyzést tenni.
10. § (1) Az 1945:VIII. tc. 16. §-ának (1) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy nincs felszólamlási joga annak, aki a választójogból az 1945. évi VIII. törvénycikknek a jelen törvény 6. §-a által kiegészített 5. §-ában foglalt 1., 3., 4., 5., 6/a, 6/c, 7., 8., 10., 11., 12., 14., 15., 16. pontok valamelyike alapján van kizárva, kivéve, ha a kizáró ok hiányát okirattal igazolja.
(2) Az 1945:VIII. tc. 16. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) ha a felszólamlás olyan személy részéről történik, akinek számlálólapját az összeíró bizottság már elbírálta, a falszólamlást indokolni kell és mellékelni kell hozzá azokat az okiratokat, amelyek a felszólamlásban előadottakat igazolják, illetőleg a magyar állampolgárságot valószínűsítik.
11. § (1) Az 1945: VIII. tc. 30. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
(2) Az olyan párt, amelynek az 1945. évi november hó 4. napján az 1945:VIII. törvénycikk alapján megtartott nemzetgyűlési választásokon való részvételi jogát az Országos Nemzeti Bizottság nem állapította meg, a választást megelőző tizenötödik nap déli tizenkettedik órájáig nyújthatja be a választókerület székhelyén alakult választási bizottság elnökénél vagy helyettesénél az alábbi rendelkezések értelmében szükséges ajánlásokat.
(3) Minden választókerületre nézve ötvenszer annyi választó írásbeli ajánlása szükséges, mint amennyi az illető választókerületben jelölhető személyek legmagasabb száma, legfeljebb azonban háromezer. Ajánlási joga csak annak van, aki az illető választókerületben rendelkezik választójogosultsággal. Az ajánlásokat a jelöltek jegyzékére kell reávezetni, és az ajánlásokon lévő aláírások valódiságát közjegyzővel vagy az aláíró lakóhelye szerint illetékes polgármesterrel, községi vagy körjegyzővel kell hitelesíttetni.
(4) Ha a választási bizottság megállapítja, hogy az ajánlások a törvényes rendelkezéseknek nem felelnek meg, a jelölést visszautasítja és a pártnak a szükséges pótlások eszközlésére huszonnégy órai haladékot engedélyez.
(5) Az 1945:VIII. tc. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) Az egyes választókerületekben az egyes lajstromokon az alábbi számú jelölteket lehet jelölni:
Legfeljebb
1. a baranya-tolnai választókerületben .................................................... 34 jelöltet
2. a somogyi választókerületben .............................................................28 "
3. a zalai választókerületben .................................................................. 27 "
4. a Vasvár megyei választókerületben ................................................... 20 "
5. a győr-moson-soproni választókerületben ............................................ 25 "
6. a veszprémi választókerületben .......................................................... 18 "
7. a fejér-komárom-esztergomi választókerületben ................................... 34 "
8. a nagybudapesti választókerületben ................................................... 115 "
9. a pest-pilis-solt-kiskunvármegyei és bács-bodrogvármegyei
választókerületben ................................................................................. 84 "
10. a csongrád-csanádi választókerületben .............................................. 36 "
11. a békési választókerületben .............................................................. 23 "
12. a jász-nagykun-szolnoki választókerületben ....................................... 29 "
13. a hajdu-bihari választókerületben ....................................................... 36 "
14. a szabolcs-szatmár-beregi választókerületben .................................... 41 "
15. a borsod-gömör-zemplén-abaúji választókerületben ............................. 45 "
16. a heves-nógrád-honti választókerületben ............................................ 39 "
12. § (1) Az 1945:VIII. tc. 20. §-ának (3) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy a választási bizottság a pártok által benyújtott lajstromokat megvizsgálja, hogy a törvényes követelményeknek megfelelnek-e és hogy a lajstromon szereplő egyes jelöltek az 1945:VIII. tc. 4., 5. és 6. §-ai, vagy az ezt kigészítő jelen törvény 5., 6. és 7. §-ai alapján választhatók-e vagy sem; a törvényes követelményeknek meg nem felelő lajstromot visszautasítja, ha pedig a kifogás csupán a lajstromon szereplő egyes jelöltekre vonatkozik, a lajstromot a kifogás alá eső jelöltek törlésével fogadja el. A lajstromon törölt jelölt helyett a párt országos központ ja (vezetősége) a törlés kifüggesztésétől számított 24 órán belül más jelöltet vehet fel a lajstromba. A lajstrom visszautasítása, illetőleg valamely jelölt törlése esetében a választási bizottság a kizáró ok pontos megjelölését tartalmazó határozatát a lajstrom benyújtását követő nap déli tizenkét órájáig helyiségében kifüggeszti. A határozat ellen az érintett párt országos központja (vezetősége) a kifüggesztést követő nap déli tizenkét órájáig közvetlenül az Országos Nemzeti Bizottságnál írásban felszólal hat. Az országos Nemzeti Bizottság a felszólamlás tárgyában huszonnégy óra alatt határoz és határozatát ugyanezen idő alatt közli az érintett párt országos központjával (vezetőségével).
(2) Az Országos Nemzeti Bizottság határozata alapján a belügyminiszter az országos lajstrom tekintetében (1945:VIII. tc. 24. § (a) bek.) a szükséghez képest póthirdetményt tesz közzé.
13. § (1) Az 1945:VIII. tc. 21. §-a az alábbi rendelkezésekkel egészül ki:
(2) Ha a közös lajstrommal induló pártok valamelyikének az 19 45. évi november hó 4. napján az 1945:VIII. törvénycikk alapján megtartott nemzetgyűlési választásokon való részvételi jogát az Országos Nemzeti Bizottság nem állapította meg, az ilyen közös lajstromra a jelen törvény 11. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
14. § A választásokon résztvevő két vagy több politikai párt megállapodhatik abban is, hogy egymással szövetségre lép. Ezt a megállapodást az illető pártok országos vezetőségének a választás kitűzését követő három nap alatt az Országos Nemzeti Bizottságnak be kell jelentenie.
15. § Az 1945:VIII. tc. 22. §-a (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint ugyanaz a személy ugyanannak a pártnak több mint négy választókerületi lajstromán egyszerre nem szerepelhet, hatályát veszti.
16. § (1) Az 1945:VIII. tc. 23. §-a azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy ha olyan pártok lépnek választási szövetségre, amelyeknek az 1945. évi november hó 4. napján az 1945:VIII. tc. alapján megtartott nemzetgyűlési választásokon való részvételi jogát az Országos Nemzet i Bizottság annak idején megállapította, az ilyen pártokat a többi pártot megelőző sorszámok illetik; a választási szövetségben résztvevő ilyen pártok sorszámainak egymás között való sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Ennek megtörténte után a többi párt sorszámát kell – ugyancsak sorsolással – eldönteni.
(2) Amennyiben az előbbi bekezdésben meghatározott pártokból két vagy több választási szövetség létesül, úgy a jelen § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából azon választási szövetséget illeti elsőbbség, amelynek a feloszlatandó nemzetgyűlésen (országgyűlésen) nagyobb képviselői létszáma van.
17. § Az 1945:VIII. tc. 36. §-a azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy azok, akik valamely körzet névjegyzékében választójogosultakként felvétettek, az illető körzet helyett tartózkodóhelyük körzetében szavazhatnak, ha választójogosultságukat a névjegyzék kivonatával igazolják. A névjegyzékkivonat kiadásának és a szavazásnak módját a belügyminiszter az 1945:VIII. tc. 36. §-a (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével rendelettel szabályozza. Az így leadott szavazatok a szavazás helye szerinti választókerület lajstromaira számíttatnak.
18. § Választójogosultságukat azok a személyek is gyakorolhatják, akik a Magyar Köztársaság kormányának engedélyével nagyobb csoportokban munka teljesítése vagy üdülés céljából ideiglenesen külföldre távoztak, feltéve, hogy nevük a magyar hatóságok rendelkezésére áll. Az ilyen személyek tekintetében a névjegyzék összeállítása, helyesbítése és a választójogosultság gyakorlásának módja és ideje iránt az illetékes magyar külképviseleti hatóság a belügyminiszternek a külügyminiszterrel egyetértve kiadott rendelete alapján intézkedik. Az így leadott szavazatokat a nagybudapesti (1945:VIII. tc. 20. § (2) bek. 8. pont) választókerületben leadott szavazatokhoz kell hozzászámlálni.
19. § (1) Az 1945:VIII. tc. 50. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezésekkel egészül ki:
(2) A választókerületi lajstromokra esett szavazatok számának tizennégyezerrel történt elosztása után fennmaradó szavazatokat (töredékszavazatokat) pártonként országosan összegezni kell. Ha valamely pártra esett töredékszavazatok száma a tizennégyezret eléri vagy meghaladja, az illető pártot annyi további képviselői megbízatás illeti meg, ahányszor az illető pártra esett töredékszavazatok országos összegében a tizennégyezer bennfoglaltatik, feltéve, hogy az illető párt valamely választókerületi lajstromon legalább egy képviselői megbízatást nyert. Az előbbi rendelkezés értelmében a pártot megillető további k épviselői megbízatás arra a lajstromra esik, amelyen a töredékszavazatok száma a legnagyobb; ha a pártot több további képviselői megbízatás illeti meg, azokat a töredékszavazatok számának nagysági sorrendjében kell a párt lajstromai között megosztani.
20. § (1) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(2) Az országos lajstrom alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatásokat a pártok között a reájuk leadott érvényes szavazatok országos számának arányában kell felosztani azzal, hogy ezen az alapon csak olyan párt juthat képviselői megbízatáshoz, amelyre országosan legalább nyolcvanezer érvényes szavazat esett, feltéve, hogy az illető párt legalább egy választókerületben legalább egy képviselői megbízatáshoz jutott.
(3) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
(4) Ha a jelen törvény 15. §-ában meghatározott politikai pártok lépnek választási szövetségre és az így választási szövetségre lépett politikai pártok elnyerték az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hatvan százalékát, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatások nyolcvan százaléka, ha pedig az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hetvenöt százalékát nyerték el, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás illeti meg őket, mindkét esetben egymás között az országosan reájuk esett szavazatok arányában. Ha az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás az előbbi rendelkezéshez képest nem a választási szövetségben résztvevő pártoknak jut, a fennmaradó képviselői megbízatásokat a választásban résztvett valamennyi párt között kell az alábbi (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően felosztani.
21. § Az 1945: VIII. tc. 53. §-a (1) bekezdésének második mondata akként módosul, hogy a Választási Bíróságba egy-egy további tagot a választásban résztvett azok a pártok küldenek ki, amelyek az országban a választások során leadott szavazatoknak legalább öt százalékát egyenként elnyerték.
22. § Ahol az 1945:VIII. törvénycikk nemzetgyűlésről szól, ott a jelen törvény hatálybalépése után országgyűlést kell érteni. Ahol más jogszabály az 1945:VIII. törvénycikk alapján megválasztott nemzetgyűlésről rendelkezik, ott a jelen törvény alapján megválasztott országgyűlés első összeülése után országgyűlést kell érteni.
23. § A jelen törvény életbelépésével az 1946:XI. törvénycikk hatályát veszti.
24. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.
Vélemények, javaslatok