Férfiak 18–60, nők 18–42 éves korig közmunkakötelesek

1945. június 16.


Pénteken délután a kormány tagjai minisztertanácsot tartottak. Ezen a többi között elfogadták a közmunka-kötelezettségről szóló rendeletet. Ennek fontosabb pontjai a következők:

Közmunka-kötelezettség alá esnek a férfiak attól az évtől fogva, amelyben 18. életévüket betöltik, annak az évnek végéig, amelyben 60. életévüket töltik be; a nők attól az évtől fogva, amelyben 18. életévüket betöltik, annak az életévnek a végéig, amelyben 42. életévüket töltik be.

A közmunka-kötelezettség általában havi 4 munkanapra terjed,

amelyet a kötelezett vagy személyesen teljesít, vagy készpénzben, közmunkaváltsággal ró le. A vasutasok és postások a közmunkát munkahelyükön, a rendes munkán felül tartoznak elvégezni.

A közmunka-kötelezettség tényleges munkával való teljesítése esetében a havi igénybevételt lehetőleg hetenként arányosan kell elosztani. Az újjáépítési miniszter kivételesen az egy-egy naptári évre eső közmunka-kötelezettségnek tényleges munka útján egyhuzamban való teljesítését rendelheti el legfeljebb 24 napra. Az évi munkaidőt egyhuzamban teljesítő közmunka-kötelezettnek az 5. munkanaptól fogva járandóságra van igénye. A közmunkát általában annak a községnek [a] területén kell teljesíteni, ahol a közmunka-kötelezett lakik.

A nyilasok és egyéb reakciósok

Tartós közmunkára legfeljebb hat hónapra lehet igénybe venni korhatárra való tekintet nélkül, de testi alkalmasságuk és testi képességük figyelembevételével azokat, akik önkéntes tagjai voltak valamely német katonai vagy rendfenntartó alakulatnak, a Volksbundnak, továbbá 1944. március 31-e után a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalomnak, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak, az Antibolsevista Ifjúsági Tábornak vagy a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségnek, akik családi nevüket korábbi német nevükre változtatták vissza, akiket ez év január 1. után elkövetett közellátási vagy árdrágítási bűncselekmény, avagy adócsalás miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, akik önhibájukból rendszeresen munkát nem végeznek, és megélhetésüket biztosító jövedelmüket igazolni nem tudják.

A közmunkaváltság kulcsa

A közmunkaváltság kulcsa havi 1000 pengő jövedelemig két százalék, 1000 pengőtől 20 000 pengőig a váltság kulcsa minden megkezdett 1000 pengő után fél százalékkal emelkedik úgy, hogy havi 19 000 pengőnél több, de 20.000 pengőnél kevesebb jövedelemnél a kulcs tizenegy százalék. 20 000 pengőn felül ez a kulcs tizenkét százalék, és azután minden megkezdett 5000 pengő után két-két százalékkal emelkedik.

A közmunkaváltság kulcsa azonban a jövedelem ötven százalékánál több nem lehet.

A közmunka alól állandóan mentesek, akik orvosi bizonyítvánnyal igazolni tudják munkaképtelenségüket, valamint a külföldi állampolgárok. Ideiglenesen mentesek, akik ideiglenes munkaképtelenségüket igazolják, azok az anyák, akiknek hat éven aluli gyermekük van, a terhes nők, a hadba vonultak által eltartott családtagok, egyetemi és főiskolai hallgatók és középiskolai tanulók 24 éves korukig.

A rendelet intézkedik

a közmunka-igazolványról

és a munkát végzők betegségi és baleset-biztosításáról is. A rendelet megszegőit pénzbírsággal sújtják, amely a fizetendő közmunkaváltság összegének egytől nyolcszorosáig terjedhet. A rendelet július 1-[j]én lép életbe.

A minisztertanács a közmunkarendeleten kívül még kisebb jelentőségű ügyeket tárgyalt.

(Közli: Népszava, 1945. június 16. 3. o.)


Kérjük írja meg véleményét, javaslatait.

Utolsó módosítás: 2000. november 27. hétfő
Copyright © 2000 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány

Elejére