Ki a háborús bűnös?
1945. február 21.
Háborús bűnös az:
A 11. § a háborús bűnösség kérdését szabályozza.
1. aki az 1939. évi háborúnak Magyarországra való kiterjedését, vagy Magyarországnak a háborúban mind fokozottabb mértékben történt belesodródását vezető állásban kifejtett tevékenységével vagy magatartásával elősegítette, vagy azt megakadályozni nem törekedett, bár erre vezető közhivatali állásánál, politikai, közgazdasági, közéleti szerepénél fogva módja lett volna;
2. aki mint a kormány, országgyűlés tagja vagy mint vezető állást betöltő közalkalmazott kezdeményezője, vagy bár a következményeket előre láthatta, részese volt olyan határozat hozatalának, amely a magyar népet az 1939. évben kitört világháborúba sodorta;
3. aki a fegyverszünet megkötését erőszakkal vagy befolyásának kihasználásával megakadályozni igyekezett;
4. aki vezető jellegű cselekményével a nyilasmozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom megszerzésére irányuló lázadáshoz, a hatalom megtartásához, vagy aki e hatalom megszerzése után kapott kinevezés alapján a nyilas kormányzatban, közigazgatásban vagy honvédelem keretében életét fenyegető, kényszerű szükség nélkül vezető állást vállalt (vezető álláson miniszteri, államtitkári, főispáni, főpolgármesteri, hadseregparancsnoki vagy hasonló fontosságú állást kell érteni).
5. aki a megszállott területek lakosságával, a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzeti jogszabályokat súlyosan megsértette, vagy a visszacsatolt területek lakosságával a reá bízott hatalommal visszaélve kegyetlenkedett, vagy aki általában a fölbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának.
A 17. § a népellenes vétség fogalmát határozza meg; emez enyhébb bűncselekményekre a legsúlyosabb büntetés egyévi fogház, illetve egyévi internálás.
Fiatalkorú nem ítélhető halálra
A népbíróság a fiatalkorúak ügyében is eljárhat azzal a kikötéssel, hogy halálbüntetés fiatalkorú ellen nem szabható ki, börtön- vagy fegyházbüntetés pedig csak a 15-ik életévet betöltött fiatalkorúval szemben alkalmazható.
A további paragrafusok
a népügyészség
felállításáról, és annak hatásköréről intézkedik. Érdekes a rendelet 31. §-a, amely gátat vet a névtelen följelentéseknek.
Ítélet: „A magyar nép nevében”
[Az igazság]ügyminiszter ugyanazon népbíróság keretén belül több tanács felállítását rendelheti el. A népbírósági tanács 5 tagból áll. A népbíróság tanácsában a politikai pártok mindegyike egy rendes és 1 póttaggal van képviselve. Az igazságügy-miniszter minden tanács mellé szakképzett tanácsvezető bírót és helyettes bírót jelöl ki.
A 43–52. §-ok részletesen szabályozzák a népbírósági eljárást.
A népbíróság és a Népbíróságok Országos Tanácsa ítéletét „A magyar nép nevében” hozza.
A budapesti népbíróság vezetői
A Nemzeti Bizottság ötös tanácsa tegnap tartott ülésében ki is nevezte a Budapesti Népbíróság vezető bíráit és ügyészeit. A budapesti népbíróság I. tanácsának vezető bírája, egyben a népbíróság vezetője dr. Major Ákos hadbíró-százados. A II. népbírósági tanács vezető bírája dr. Piri Gábor nyugállományú hadbíró-százados, budapesti ügyvéd, a III. népbírósági tanács vezető bírája dr. Szücs János Pest vidéki törvényszéki bíró, a IV. népbírósági tanács vezető bírája dr. Pálos Béla szolnoki törvényszéki bíró.
A Budapesti Népügyészség vezetője dr. Szebenyi Endre budapesti ügyész, népügyészek dr. Szabó Ferenc hadbíró-főhadnagy, dr.Krasznai Antal, dr. Ambrus József, dr. Somogyi Ödön és dr. Fenesi Ferenc budapesti ügyvédek. E kinevezéseket még az igazságügy-miniszternek kell megerősítenie.
(Közli: Népszava, 1945. február 21. 4. o.)