Ingyenes lesz a tanítás az óvodától az egyetemig
Ívenkint jelennek meg az új tankönyvek. – A külföldi diplomás orvosok problémája
1945. július 3.
A közoktatásügyi minisztériumban Simon László államtitkár elvtársunk vezetésével a pedagógiai osztály elkészítette a nevelésügyi reformról szóló rendelettervezetet. A javaslat szerdán minisztertanács elé kerül. Értesülésünk szerint a pártok elvileg elfogadták a rendeletet.
Az oktatás, a javaslat szerint, a napközi otthontól egészen az egyetemig teljesen ingyenes.
A szükséges anyagi alapot új, általános iskolaadó bevezetésével gondolják megteremteni. Alapelve a rendeletnek még a fiú- és leánygyermekek együtt nevelése, a szakoktatás előnybe helyezése az eddigi „általános műveltség ” elvével szemben. A tantervben nem tesznek ezentúl különbséget fiú- és leánygyermekek között, nem lesznek külön fiú- és leányiskolák.
A kötelező iskoláztatás felső korhatárát a rendelet 14 évre emeli föl.
A polgári iskola megszűnik. A népiskolában idegen nyelvet nem tanítanak, hanem általános műveltségi alapot biztosítanak az életre és továbbképzésre.
A szakoktatásról a három évfolyamú alsófokú szakiskolák gondoskodnának.
A tanuló a népiskola nyolc osztályának elvégzése után választása szerint az öt évfolyamú szakközépiskolába is beiratkozhat, esetleg az alsófokú szakiskola elvégzése után kerülhet föl a középfokú szakiskola negyedik osztályába. A szakközépiskolák mellett létesülne humanista és természettudományos középiskola is. A középiskolák végbizonyítványa képesít a szakmára, érettségi csak a humanista és a természettudományos középiskolákban van. A középiskolákban szintén a szakoktatás van előtérben, de itt már tágabb teret engednek az elméleti tárgyaknak.
Egy külföldi nyelv tanulása kötelező,
a humanista középiskolában emellett még a latin is.
A felsőbb oktatást is megreformálja a javaslat. A szaktovábbképzés részére kétéves akadémiai tanfolyamok, az értelmiségi pályákra négyéves főiskolák szolgálnak. Az egyetem minden karon öt év. Gyakorló orvos, ügyvéd, mérnök a főiskolákról is kikerülhet doktorátus nélkül; az egyetemek a tudósképzést szolgálják, és doktorátust adnak.
A javaslat úgy tervezi, hogy a teljes reformot az 1946–47. tanévben lépteti életbe, de már most a következő tanévben megkezdődik a fokozatos átszervezés. A javaslat, mely nagyrészt Simon László elvtársunk munkája, a népnevelés eddig mellőzött ügyét lényegesen előbbre vinné.
A közoktatásügyi minisztériumban a tankönyvek kicserélése felől sorozatos ankétok voltak. A legelfogadhatóbb tervnek az látszik, hogy
az új tankönyvek ívenként, részletekben jelennének meg.
A miniszter első elgondolása (tankönyvek lapjainak átragasztása) teljességében megbukott.
A népjóléti minisztérium átiratban kérte a közoktatásügyi minisztériumot, hogy a külföldi diplomás orvosok diplomájának érvényességéről bocsásson ki rendeletet. A rendelet még mindig késik, bár az átirat több hete a kultuszminisztériumban van. A társadalombiztosító intézetek június 30-ra írtak ki pályázatot több orvosi állásra. A kultuszminisztérium késedelmeskedése miatt a külföldi diplomás orvosok ezeken a pályázatokon nem vehettek részt.
A belügyminisztérium Ács Tivadar kivándorlási kormánybiztosnak
a cionisták összeírására vonatkozó javaslatát magánindítványnak tekinti,
és nem valószínű, hogy azt a minisztérium magáévá tegye. A cionista szervezkedés és propaganda ügyében az az álláspont, hogy demokratikus államban mindenki szabadon szervezkedhet, amíg az állam közrendjét ezzel nem sérti. Viszont a társadalmi béke megzavarására alkalmas szervezkedést. Így a cionisták felvonulásait is – az elvi álláspont fönntartása mellett – a minisztérium meggátolhatja.
A belügyminisztérium rendészeti osztálya megfeszített erővel dolgozik
a vidéki rendőrségek átszervezésének munkáján.
A sajtó köreiben nagy várakozással várják Kállai Gyula miniszterelnökségi államtitkár hivatalba lépését. Kállai Gyula elvtárs régi hírlapíró, és így a sajtóügyek intézése nála a legjobb kezekben lenne.
(Közli: Népszava, 1945. július 3. 5. o.)