Az idei évet megelőző tartós szárazság s az ezzel együtt járó gyenge takarmánytermés átmeneti csökkenést idézett elő az ország állatállományában, s bizonyos élelmiszerekben megnehezítette az ellátást. Üzérkedő elemek ezt arra igyekeztek felhasználni, hogy azokat az árukat, amelyekben az ellátás szűkös volt, felvásárolják a dolgozók elől. Ezért a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1951 elején a legfontosabb élelmiszerekre és néhány más árura jegyrendszert vezetett be. A jegyrendszer átmeneti bevezetése helyesnek bizonyult, mert lehetővé tette a dolgozók ellátását a legszükségesebb élelmiszerekkel, s elősegítette, hogy az állam a dolgozók ellátásának megjavítására jelentős árukészleteket gyűjtsön.

Az előnyök mellett azonban egyre inkább jelentkeztek a jegyrendszer hátrányos következményei. A jegyrendszer kezdte fékezni az ipari termelés emelkedését, mert a dolgozók a jobb munkájukkal elért többletjövedelmükből a jegyes ellátás körébe tartozó cikkeket a magas szabadpiaci árak folytán csak igen kis mennyiségben vásárolhatták. A jegyrendszer a kizsákmányoló osztályok és maradványaik számára újabb üzérkedési lehetőséget hozott s ugyanakkor növelte a bürokratizmust az államgépezetben. A jegyrendszerrel szükségképpen együtt járt a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának jelentős korlátozása, ami megnehezítette, hogy a parasztság az állammal szemben fennálló kötelezettségének tejesítése után, feleslegeit szabadon értékesíthesse; ez viszont gátolta a városi lakosságnak élelmiszerekkel való jobb ellátását s ugyanekkor fékezte a mezőgazdasági termelés még gyorsabb emelkedését.

Ötéves népgazdasági tervünk első két évének sikeres megvalósítása, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk szorgalmas, odaadó munkája, valamint az 1951. évi jó mezőgazdasági termés eredményeként az élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek a múlt évinél jóval nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Népi demokráciánk gazdasága erősebb lett. Az elért eredményekre támaszkodva, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége elhatározza: a jegyrendszer megszüntetését és – igen kevés kivétellel – a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszabadítását.

A jegyrendszer megszüntetésével s a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszabadításával biztosítani kell a fogyasztói árak helyes arányát is, s ennek megfelelően egyidejűleg rendezni kell a dolgozók bérét és fizetését.

A jegyrendszer megszüntetésével a dolgozók – városban és falun egyaránt – szabadon, korlátozás nélkül vásárolhatnak élelmiszert és egyéb közszükségleti cikkeket, mert ezt az állam rendelkezésére álló jelentős árukészletek, valamint a termelés állandó emelkedése biztosítják.

A jegyrendszer megszüntetése s a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszabadítása elősegíti az ipari termelés s a munka termelékenységének további emelkedését és ezzel együtt a termelésben dolgozók keresetének növekedését. Elősegíti a mezőgazdaság termelésének és árutermelésének emelkedését. Elősegíti a városnak több élelmiszerrel, a falunak és városnak több iparcikkel való ellátását. Kihúzza a talajt az üzérkedők lába alól. Erősíti a munkás-paraszt szövetséget. A jegyrendszer megszüntetése egyben komoly megerősödése a világot átfogó békefront magyarországi szakaszának, mert kézzelfoghatóan bizonyítja népi demokráciánk életerejét. Újabb tanúbizonysága országunk következetes békepolitikájának, amely a népek közötti béke megőrzésén és megszilárdításán épül.

A fentiek figyelembevételével, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a következőket határozza:

1. 1951. december 2-től jegy nélkül, teljesen szabadon vásárolható a kenyér, a liszt, a cukor, a mosó-, mosdó- és borotvaszappan, a tej és vaj és minden iparcikk.

2. A hús- és zsiradékjegy, illetőleg utalvány ellenében történő árusítást legkésőbb 1952. február ...9-én meg kell szüntetni; ez után az időpont után a hús és zsiradék teljesen szabadon, jegy nélkül vásárolható. A kiadott és forgalomban lévő hús- és zsiradékjegyek, illetőleg utalványok tehát a megszüntetés időpontjáig továbbra is érvényben maradnak.

3. A mezőgazdasági termények forgalma terén fennálló korlátozások 1951. december hó 2-től az alábbiak szerint megszűnnek:

a) Az a termelő, aki beadási kötelezettségének eleget tett, kenyérgabonát bárkinek eladhat. Saját szükségletére kenyérgabonát mindenki vásárolhat. A kenyérgabona szállítására vonatkozó forgalmi korlátozások megszűnnek.

A birtokában lévő kenyérgabonát mindenki szabadon megőröltetheti, s az ebből nyert lisztet korlátozás nélkül szállíthatja. A termelő a gabonájából nyert lisztet fogyasztóknak szabadon árusíthatja.

Viszonteladásra vagy továbbfeldolgozásra kenyérgabonát és lisztet csak állami vagy államilag kijelölt vállalatok és üzemek vásárolhatnak.

b) Az a termelő, aki beadási kötelezettségének eleget tett, árpát, zabot, kölest és hajdinát szabadon, bárkinek eladhat, őröltethet, daráltathat vagy hántoltathat, szálastakarmányt bárkinek eladhat. A felsorolt cikkek szabadon szállíthatók.

c) Az a termelő, aki beadási kötelezettségének eleget tett, mind ...... a községekben, járásokban és megyékben, amelyek kukorica beadási tervüket teljesítették, kukoricát szabadon bárkinek eladhat, szállíthat, őröltethet és daráltathat.

d) A termelők burgonya-, hagyma-, ...alma-beadási kötelezettségük teljesítése mellett az említett cikkeket szabadon, korlátozás nélkül szállíthatják és forgalomba hozhatják.

e) Azok a termelők, akik borbeadási kötelezettségüket teljesítették, borukat – a borforgalmi adóra vonatkozó rendelkezések betartása mellett – korlátozás nélkül szállíthatják és legalább 25 literes tételekben bárkinek eladhatják.

f) Nyershúst, mézet, diót, cirokszakállt a termelők szabadon szállíthatnak és korlátozás nélkül eladhatnak.

g) Baromfit, tojást, tejet és tejterméket, a beadási kötelezettség teljesítése mellett a termelők szabadon szállíthatnak és forgalomba hozhatnak.

h) Mindazokat a cikkeket, amelyeket szabadon lehet értékesíteni, kézipoggyászként vasúton, vagy egyéb járművön – a szállítási vállalat szabályzatának megfelelően – tetszés szerinti mennyiségben lehet szállítani.

i) Az élelmezési miniszter egyes, a beadási rendeleteket durván megsértő községektől, illetőleg ezeknek a községeknek gazdálkodóitól mindaddig, amíg a beadási kötelezettségüknek eleget nem tesznek, a szabad értékesítés jogát megvonhatja.

j) Mezőgazdasági termékeket továbbeladás vagy továbbfeldolgozás céljából csak állami vagy államilag kijelölt felvásárló vállalatok vagy üzemek vásárolhatnak, kivéve, ha a vásárlást az élelmezési vagy a belkereskedelmi miniszter szabályozása kereskedőknek is megengedi. Utóbbi esetben is kereskedők továbbeladás céljából csak abban a helységben vásárolhatnak, melyre iparigazolványuk szól.

4. A mezőgazdasági termékek forgalmát és szállítását szabaddá tevő fenti rendelkezések gabonafélékre vonatkozólag 1952. június 30-ig, kapásnövényekre és borra vonatkozólag 1952. szeptember 1-ig maradnak érvényben, és az 1952. évi begyűjtés előrehaladásától függően fognak újból életbelépni.

1. Az eddig jegy vagy utalvány esetében és szabadforgalomban is beszerezhető élelmiszerek árát általában a jegyes ár és a szabadpiacon kialakult ár, illetőleg állami szabad ár között kell megállapítani.

A legfontosabb cikkek ára a következő:

1 kg félfehér kenyér 2,80 Ft

1 kg finomliszt 4,60 Ft

1 kg kristálycukor 11,20 Ft

1 kg disznózsír 35,– Ft

1 liter étolaj 24,– Ft

1 kg marhahús (egységes kimérésben) 20,50 Ft

1 kg sertéshús (egységes kimérésben) 26,40 Ft

10 dkg felvágott (párizsi) 3,– Ft

10 dkg vaj (78 százalék zsírtartalommal) 6,60 Ft

10 dkg vaj (82 százalék zsírtartalommal) 7,20 Ft

1 liter nyerstej 3,– Ft

1 liter pasztőrözött tej 3,60 Ft

2. A többi, itt fel nem sorolt, korábban jegy vagy utalvány ellenében vásárolható és néhány egyéb élelmiszer árát a fent felsorolt cikkek áraival arányosan kell megállapítani.

3. Fenti hús- és zsiradékárak a hús- és zsiradékjegyek megszüntetése után is érvényben maradnak.

4. A helyes árarányok kialakítása érdekében fel kell emelni a ruházati cikkek és bizonyos más iparcikkek árát. Ugyancsak fel kell emelni a távolsági személyszállítási és a postai csomagtarifákat, valamint a taxiviteldíjat. A dolgozók és tanulók kedvezményes heti és havi jegyeinek ára mintegy 25 százalékkal emelkedik.

Az üzemélelmezésnél az új élelmiszerárakat csak részben szabad a dolgozókra áthárítani, ennek megfelelően a térítési összegeket reggelinél 60 fillérrel, ebédnél 1 forinttal, vacsoránál 80 fillérrel kell emelni. Az új élelmiszerárakból adódó többletköltségeknek azt a részét, melyet az új térítési összegek nem fedeznek, az üzemi élelmezésben résztvevő dolgozókat foglalkoztató vállalat, illetve intézmény viseli.

5. Változatlan áron kerül továbbra is forgalomba a só, az ecet, az élesztő, a paprika, a fűszeráru, a péksütemény és száraztészta, a csokoládékészítmények, a cukorka és a cukrászáru.

Ugyancsak változatlan áron kerülnek ezentúl is forgalomba a gyógyszerek, az egészségápolási cikkek – a szappan kivételével –, általában a tisztítószerek, a rádió, az izzólámpa, a szemüveg és egyéb optikai cikkek, a papíráruk és az írószrek, a bútor, a könyv, az újság és a folyóirat, a tüzelőanyagok, a gyufa, a cigaretta, a cigarettapapír és a dohányáruk, a nem bőrből készült sportcikkek, a műtrágya és a növényvédőszerek – a rézgálic kivételével.

Általában változatlanok maradnak a szolgáltatások árai, így különösen: nem emelkedik a lakbér, a fűtés, a villany, a gáz, a víz és a csatornázás ára, a városi közlekedés, tehát a villamos, autóbusz, trolibusz és a HÉV menetjegyek ára, a fodrász, a szabó és általában az állami szövetkezeti és magánkisipari munkadíjak, a fürdők, továbbá a színházak, a mozik, a sportintézmények, általában a népszórakoztatási intézmények belépődíjai, a telefon-, levél-, távirat- és a rádiódíj stb.

Az egyes élelmiszerek és iparcikkek árában a bekövetkező emelkedés ellensúlyozására a munkabéreket és fizetéseket az alábbi mértékben fel kell emelni úgy, hogy a felemelt bérek és fizetések első ízben a decemberben végzett munka után kerüljenek kifizetésre.

1. Az időbéres és teljesítménybéres munkások alapbérét 21 százalékkal kell felemelni. Kivételt képeznek a 2–4. pontban érintett dolgozók. Ugyancsak 21 százalékos béremelést kell adni azoknak a havidíjas dolgozóknak, akiknek munkakör szerinti bére nem haladja meg az 1000 forintot.

2. Az állami mezőgazdasági vállalatoknál, valamint a mezőgazdaságban magánmunkáltatóknál foglalkoztatott időbéres, teljesítménybéres és havidíjas munkások alapbérét, mivel munkabérük mellett természetbeni juttatásban is részesülnek, 15 százalékkal kell felemelni.

3. A havidíjas dolgozók munkakör szerinti havi bérét

havi 1001–2000 Ft közt 18 százalékkal,

havi 2000 Ft felett 15 százalékkal kell felemelni.

4. Az ipari tanulók alapbérét, akiknek ruházatáról és ellátásáról nagyrészt az állam gondoskodik, 10 százalékkal kell felemelni. A tanulóotthonokban lakó ipari iskolai tanulók által az ellátásért fizetett havi térítést az első félévben 5 forinttal, a második félévben 10 forinttal, a harmadik félévben 15 forinttal és a negyedik félévben 20 forinttal kell emelni.

5. A prémiumokat és pótlékokat, egyes prémiumok kivételével, a fizetés nagyságának megfelelően általában az 1–4. pontban meghatározott mértékben kell emelni.

6. A háztartási alkalmazottak pénzbérét 10 százalékkal kell felemelni.

7. A belföldi hivatalos kiküldetési, a külszolgálati és hasonló jellegű díjak napi élelmezésre fordított részét mintegy 25 százalékkal kell felemelni.

8. A saját jogon élvezett állami és vállalati nyugdíjat, valamint a társadalombiztosítási járadékot – a mezőgazdasági társadalombiztosítási járadék kivételével – egységesen havi 60 forinttal kell felemelni.

A saját jogon élvezett mezőgazdasági társadalombiztosítási járadékot havi 40 forinttal kell felemelni.

Az özvegyi jogon folyósított nyugdíjat és társadalombiztosítási járadékot – a mezőgazdasági társadalombiztosítási járadék kivételével – egységesen havi 30 forinttal kell felemelni.

Az özvegyi jogon folyósított mezőgazdasági társadalombiztosítási járadékot havi 20 forinttal kell felemelni.

Az árvajáradékot egységesen havi 30 forinttal kell felemelni.

A hadigondozottak járadékát egységesen havi 20 forinttal kell felemelni.

9. Az 1951. november 30-a utáni időre járó táppénzt a felemelt béreknek, illetve fizetéseknek megfelelően kell folyósítani.

10. A havi 500 forint, vagy ennél nagyobb összegű ösztöndíjakat – az ellátásért járó térítés egyidejű rendezése mellett – az 1. és 3. pontban meghatározott mértékben kell emelni.
Az egyéb ösztöndíjakat – ugyancsak az ellátásért fizetett térítés egyidejű rendezése mellett – úgy kell felemelni, hogy az ösztöndíjasokat a rendezésből kifolyólag hátrány ne érje.

11. A fegyveres alakulatok tényleges szolgálatot teljesítő sorozott tagjainak, akik teljes természetbeni ellátásban részesülnek, zsoldját 10 százalékkal kell felemelni.

12. Az új rendszerre való áttérés megkönnyítése érdekében az állami, szövetkezeti és magánmunkáltatók minden munkaviszonyban álló dolgozónak kötelesek a dolgozó 1951. évi októberi tényleges keresete 10 százalékát egyszeri juttatásként 1951. december 5-e és 12-e között kifizetni. Ez az intézkedés nem vonatkozik a háztartási alkalmazottakra és az ipari iskolai tanulókra.

13. A nyugdíjasok, járadékosok, hadigondozottak 1951. december hónapra járó nyugdíj-, járadék-kiegészítését 1951. december 4-e és 20-a között kell folyósítani.

14. Azoknak a dolgozóknak, akiknek fizetése a minisztertanács korábbi rendelkezései értelmében 1952. január 1-től emelkedik (pedagógusok, vasutasok, postások stb.) 1952. január 1-től felemelt fizetésük után kell az 1. és 3. pontban megjelölt százalékos emelést fizetni.

Hasonlóképpen 1952. január 1-től a társadalombiztosítási járadékban részesülők új járadéktételeit kell a 8. pontban felsorolt összegekkel kiegészíteni.

A Magyar Népköztársaság eddig is előnyöket és kedvezményeket biztosított a gyermekes családok számára. Helyzetük további javítása érdekében a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a következőket határozza:

1. A gyermekek után járó családi pótlék havi összegét az alábbiak szerint kell felemelni (zárójelben az eddig folyósított összeg):

1 gyermek után 30 Ft (18 Ft)

2 gyermek után 75 Ft (40 Ft)

3 gyermek után 135 Ft (66 Ft)

4 gyermek után 210 Ft (96 Ft)

5 gyermek után 300 Ft (130 Ft)

6 gyermek után 405 Ft (168 Ft)

7 gyermek után 525 Ft (210 Ft)

8 gyermek után 660 Ft (256 Ft)

9 gyermek után 810 Ft (306 Ft)

10 gyermek után 975 Ft (306 Ft)

11 és minden további gyermek után a fentieknek megfelelően emelkedik.

2. Az új rendszerre való áttérés megkönnyítése érdekében a gyermekes családok részére folyósítani kell 1951. december 4-e és 20-a között a régi és új családi pótlék összege közti különbség felét, tehát 1 gyermek után 6, 2 gyermek után 17,50, 3 gyermek után 34,50 forintot stb.

3. Budapesten és a legfontosabb városokban a terhes és szoptatós anyák és a hat éven aluli gyermekek részére az átlagosnál jobb minőségű tejet kell biztosítani 1,50 forintos áron literenként, naponta az alábbi mennyiségben:

1 éven aluli gyermekeknek 0,5 litert, 1–3 éves gyermekeknek 0,6 litert, 3–6 éves gyermekeknek 0,4 litert,

terhes anyáknak a terhesség 4. hónapjától és szoptatós anyáknak 1 éven át 0,5 litert.

4. A gyermekruházati és gyermekkötöttáruk (konfekcionált cikkek) árát változatlanul kell hagyni, és biztosítani kell a bérből és fizetésből élő családok számára, hogy újszülöttjeik részére babakelengyét változatlan áron szerezhessenek be.

Hasonlóan változatlanok maradnak az iskolaszerek, a gyermekjátékok és egyéb, csak gyermekek részére előállított cikkek árai is.

1. Gondoskodni kell arról, hogy az állami és magánkereskedelmi vállalatok, földműves-szövetkezetek, kisiparosok, kisipari termelőszövetkezetek és állami kisipari vállalatok a raktáraikon levő áruk áremelésének megfelelő összeget “készlet árkülönbözet” címén meghatározott időben állami számlára befizessék. Magán kiskereskedőknek és kisiparosoknak részletfizetési kedvezményt kell biztosítani.

2. Mivel a gyermekkonfekció ára változatlanul marad, bár a textil méteráru ára emelkedik és a konfekcionált áruk ára általában kisebb mértékben emelkedik, mint a méter árué, a különbözetet a ruházati kisipari termelőszövetkezetek részére az átvevő állami nagykereskedelmi vállalat megtéríti.

3. Azoknál a fogyasztási cikkeknél és szolgáltatási díjtételeknél, melyeknél az ármegállapítás a munkabérre számított rezsi- és haszonkulcsok figyelembevételével történik, a béremelésből adódó többlet kiadásokat a vevőre, illetve a fogyasztóra áthárítani nem szabad. A rezsi- és haszonkulcsokat tehát megfelelően csökkenteni kell.

4. Azokról a fogyasztási cikkekről, amelyek árai a jelen határozat alapján megváltoznak, 1951. december 2-án megjelenő nyilvános árjegyzékeket kell kiadni. A december 2-án megjelenő hivatalos árjegyzékekben elő nem forduló cikkcsoportokba tartozó termékek árai változatlanok maradnak.

Az árjegyzékekben elő nem forduló cikkcsoportokba tartozó termékek árának emelése vagy az árjegyzékekben felsorolt cikkeknek a feltüntetettnél nagyobb mértékű emelése a dolgozó nép ellen elkövetett bűncselekmény, és ennek megfelelően büntetendő.

5. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa utasítja az illetékes minisztereket és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy gondoskodjanak a jelen határozat szellemének megfelelően a felsorolt intézkedések részletes végrehajtásáról.

Budapest, 1951. december 1.

Rákosi Mátyás Dobi István

a Magyar Dolgozók Pártja a Magyar Népköztársaság

főtitkára Minisztertanácsának elnöke

Elejére