Magyarország földbirtokmegoszlása a földosztás után
1945. április 15.
Folyik a nagybirtoknak a mezőgazdasági dolgozók kezébe való juttatása. A földigénylő bizottságok és az ezek segítségére siető pártok hatalmas munkát végeztek eddig, és még nagyobb munkát kell végezniük a jövőben, ha ezt a gigantikus történelmi munkát októberig el akarják végezni. És el kell végezni, Magyarországon eltűnik a nagybirtok, amely az országot politikailag és gazdaságilag béklyóba verte, a röghöz kötötte, és a fejlődésben megakadályozta.
Igen fontos kérdés, hogyan alakul a földbirtokmegoszlás a földosztás után.
Mi lesz az uralkodó birtoktípus, és ez a birtoktípus életerős, rentábilis
mezőgazdasági üzem típusa lesz-e? Az első kérdés, a földosztás kérdése
után ez az a másik probléma, amely döntő abban, hogy megnyerjük-e
a most folyó „mezőgazdasági csatát” .
A számítások eszközlésénél természetesen egyelőre csak hozzávetőleges adatokra és föltevésekre lehet támaszkodni. Nem lehet megállapítani például előre, mennyi az a birtokmennyiség, amelyet a fasiszta birtokosoktól koboznak el. Nem lehet tudni azt sem, hogy hány birtokos tarthat meg mint parasztbirtokot 100 holdnál nagyobb, 200 holdig terjedhető birtoktestet. Elsősorban is azt nem lehet előre tudni, hogy milyen arányban fognak részesülni a földjuttatásban a törpebirtokosok illetve a teljesen birtoktalan földművesek. Ha föltesszük azt, hogy a birtokosok közül a törpebirtokosoknak 25 százaléka egészítheti ki átlagos 10 holdra birtokát, hogy az új birtoktípusok átlagosan 10 katasztrális hold körül mozognak, és hogy a 100–200 holdig terjedő birtokoknak a fele marad változatlanul, akkor a földosztás képe a következő lesz:
Felosztásra kerül 6 526 700 katasztrális hold az összesen 16 082 800 holdból,
mely az egész trianoni terület összes mezőgazdaságilag kihasznált területét képviseli.
A jövőbeli földbirtokmegoszlás a fentiek alapján a következő képet adja:
birtokkategória birtokok összes területe
kat.hold száma kat. hold
0–5 888 600 1 223 600
5–20 1 042 200 10 437 900
20–100 97 000 4 018 600
100–200 2 900 402 700
2 030 700 16 082 800
Igen érdekes összehasonlítani a fent vázolt birtokmegoszlást az 1935. évi, szintén a trianoni területre vonatkozó földbirtokmegoszlással:
birtokkategória 1935-ben 1945-ben
kat. hold az összbirtokterület százalékában
0–5 10,1 7,6
5–20 21,8 64,8
20–100 20,0 24,8
100–200 5,0 2,8
200–1000 13,2 –
1000– 29,9 –
100 100
Így alakul át a magyar mezőgazdaság üzemnagyságok szempontjából. Az első pillantásra is hatalmas ez az átalakulás,
hiszen eltűnnek a nagybirtokok, csökkennek az életképtelen törpebirtokok,
és növekszenek az életképes kisbirtoktípusok.
Az 5 katasztrális holdtól 20 katasztrális holdig terjedő üzemtípusok a legjobban megfelelnek az életképes kisbirtok mértékének, s ezek az összes földterület majdnem 65 százalékát képviselik. A magyar mezőgazdaság rentabilitását egyedül ez a tény is hatalmas mértékben képes elősegíteni. Mindehhez azonban a magyar mezőgazdaság termelési kérdéseinek megoldása is szükséges. A termelőeszközök kérdése, az állatállomány, a vetőmag biztosítása, a trágyázás, az öntözés problémáinak megoldása követeli azt, hogya mezőgazdaság jövő évi munkálkodását központi irányítás alapján indítsák el.
Követeli nem utolsósorban azt is, hogy az állam minden anyagi és erkölcsi erejével siessen a mezőgazdaság segítségére.
A mezőgazdasági termelő és fogyasztási, beszerzési szövetkezetek tömeges megalkotása kapcsolatos mindezzel. Ez azonban már ujra más kérdés és erre a közeljövőben térünk rá.
Tolnai György
(Közli: Népszava, 1945. április 15. 3. o.)