Megjelent a kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről

1945. március 20.

Vasárnap megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, a földműves nép földhöz juttatásáról.

Az elmúlt hét végén a demokratikus pártok vezetői Debrecenben találkoztak, hogy megbeszéljék a földprobléma megoldását azzal, hogy

Eleinte az volt az elgondolás, hogy az újabban felszabadult vidékek megválasztott képviselőivel kiegészített nemzetgyűlés határoz a földbirtokreform felett. Ez a megoldás csakugyan tökéletesen megfelelt volna a demokratikus követelményeknek, de a tárgyalások hosszadalmassága veszélyeztette volna a föld gyors szétosztását. A Szociáldemokrata Párt a többi pártokkal összhangban amellett döntött, hogy kormányrendeletre van szükség, mely elrendeli a föld azonnali felosztását. Csütörtökön, március 15-én össze is ült a pártközi konferencia Nagy Imre földművelésügyi miniszter elnöklete alatt. A Szociáldemokrata Párt ezen az ülésen Szakasits Árpád, Ries István, Marosán György és Kállay Sándor elvtársakkal, a Kommunista Párt Gerő Ernő, Donáth Ferenc elvtársakkal, a Kisgazdapárt Tildy Zoltánnal, Nagy Ferenccel, Saláta Jánossal, a Nemzeti Parasztpárt pedig Erdei Ferenccel, Veres Péterrel és Kovács Imrével képviseltette magát. Egész napon át tartott a tanácskozás, ezen a rendeletet általánosságban és részleteiben elfogadták. A szöveget a pártok által választott szakértők bizottsága is átnézte, és helybenhagyta. Szombaton a minisztertanács elé került a rendelet, melyet a kormány mindegyik tagja egyhangúan magáévá tett. Így a nagybirtokrendszer megszüntetése folyó év március 19-én meg is kezdődött.

Egyébként a rendeletet törvényjavaslat formájában még április elején [be] terjesztik az Ideiglenes Nemzetgyűlés elé. Nagy Imre földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy a földosztás októberben befejezést nyer.

A nagy fontosságú rendelet célja a nagybirtokrendszer megszüntetésével valóra váltani a földműves nép évszázados álmát. A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikus átalakulását, továbbá megnyitja a felemelkedés útját az évszázadok óta elnyomott parasztság előtt.

Ezt a rendelet úgy valósítja meg, hogy

amely a rendelet alapán elkobzott, kártalanítás mellett igénybe vett (kisajátított), továbbá az államkincstár tulajdonát képező földbirtokokból áll. A rendelet végrehajtását a földművelésügyi miniszter irányítása és vezetése alatt az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a Községi Földigénylő Bizottságok végzik. Az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökét és helyettes elnökét a földművelésügyi miniszter nevezi ki. Minden egyes tanácsnak 9 tagja van, akik közül egy bírót, egy mérnököt és kétgazdasági szakembert a földművelésügyi miniszter nevez ki. Ugyanő öt tagot a földigénylők közül hív be, akik közül két tagot a Földmunkások Országos Szövetsége jelöl ki. A Megyei Földbirtokrendező Tanács a megye székhelyén lesz, hét tagból áll. Községi Földigénylő Bizottság minden községben megszervezendő, ahol földigénylők vannak. A bizottság tagjait a földigénylők maguk közül választják.

Földhöz juttatás céljára megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 katasztrális holdon felüli nagybirtokokat. Ehhez képest a 100–1000 katasztrális holdig terjedő mezőgazdasági földbirtokoknál, továbbá terjedelmükre tekintet nélkül a törvényhatóságok, községek és egyházak földbirtokainál, valamint az alapítványi birtokoknál 100 katasztrális hold mentes a megváltás alól. Ha valamely községben vagy felosztási csoportban az igényjogosultak számához képes[t] kevés a felosztható föld, az Országos Földbirtokrendező Tanács elrendelheti a megváltást szenvedő természetes személy teljes földbirtokának igénybevételét. Ez esetben a megváltást szenvedőnek az ország más részében kell azonos értékű 100 katasztrális hold ingatlant juttatni.

Kétszáz katasztrális hold kiterjedésig mentesül az igénybevétel alól annak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élethivatása, ha ő maga, házastársa, szülei vagy lemenő rokonai a földbirtok megmunkálásában személyesen tevékenységükkel vesznek vagy vettek részt. Háromszáz katasztrális holdig mentesül az igénybevétel alól annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett. Ennek megállapítása a nemzetgyűlés politikai bizottságának feladata.

Nem vehető igénybe a gazdasági szakoktatás gyakorló területéül vagy mintagazdaság céljára szolgáló az a földbirtok, amely különálló birtoktestként rendeltetett a fenti célok egyikére. Megváltás ellenében igénybe vehető minden szőlőbirtoknak és gyümölcsöskertnek 10 katasztrális holdat meghaladó része azzal, hogy mind a megváltott, mind a megmaradó ingatlanrészek továbbra is szőlőműveléssel, illetve gyümölcstermeléssel hasznosítandó[k]. A községi, közbirtokossági és társulati legelők a megváltás alól mentesek.

Az igénybe vett birtokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gépeket és gazdasági épületeket a földhözjuttatottakból alapítandó földműves-szövetkezet tulajdonába kel adni. Az igénybe vett ingatlanon levő mezőgazdasági ipari üzemek is megváltás ellenében igénybe vehetők, azok a község vagy az állam tulajdonába mennek át. Azokat az igényjogosultakat, akik lakhelyükön földhöz nem jutottak, az ország más részén, lehetőleg csoportosan kell földhöz juttatni.

Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egy földművelő család a maga erejével meg tud művelni. Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve a 10 katasztrális holdat, kert és szőlő együttvéve a 2 katasztrális holdat nem haladhatja meg.

A kiosztásra kerülő földekből kisgazdaságok létesítésére földhöz kell juttatni a gazdasági cselédeket és a mezőgazdasági munkásokat, birtokuk kiegészítésére földet kell adni a törpebirtokosoknak és olyan nagy családú kisbirtokosok 21 évet betöltött fiúgyermekeinek, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 5 katasztrális holdnál nem több.

E törvény céljainak megvalósításánál irányadó elv, hogy az igénybe vett földbirtok, ingó és ingatlanfölszerelés, üzem stb. tulajdonosának kártalanítás jár. A földhözjuttatottak pedig megváltási árat tartoznak fizetni. Az igénybe vett birtokok tulajdonosainak kártalanítása, illetve a kártalanítás erejéig a telekkönyvi hitelezők kielégítése az állam feladata. A földhözjuttatottak által fizetett megváltási összegből

amelyből az állam teherbíró képessége szerint kártalanítja a megváltást szenvedőket. A földhözjuttatott a föld ára fejében a kataszteri tiszta jövedelem hússzoros összegét fizeti.

A földhöz juttatott törpebirtokos vagy kisgazda köteles a föld megváltási árának 10%-át a birtokba helyezése alkalmából törlesztésül lefizetni, a hátralékot 10 évi egyenlő részletben kell kiegyenlíteni. A föld nélküli gazdasági cseléd vagy mezőgazdasági munkás a föld megváltási árát 20 évi egyenlő részletben törlesztheti le.

Azok a magyar állampolgárok, akik a fasiszta törvény értelmében zsidó származásuk miatt vesztették el földingatlanaikat, ezeket az esetben kapják vissza, ha az ingatlan e rendelet alapján nem volna elkobzandó vagy megváltandó. Ha a zsidónak tekintendő tulajdonostól elvett földingatlanon olyan tulajdonos vagy kishaszonbérlő gazdálkodik, aki e rendelet értelmében igényjogosult, úgy az Országos Földbirtokrendező Tanács az elvett ingatlan helyett más hasonló minőségű és mívelési ágú ingatlant jelöl ki.

(Közli: Népszava, 1945. március 20. 2. o.)

Elejére