Szabadságünnep a Magyar Színházban
1945. március 17.
A Magyar Kommunista Párt szabadságünnepséget rendezett március 15-én a Magyar Színházban. Gobbi Hilda szavalta elsőnek a „Szózat”-ot, majd Révai József nemzetgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet.
– E napon – úgymond – a magyarság a nemzeti újjászületés forrásához ment vissza. Földre sújtott nemzetek szívesen térnek vissza történelmüknek azokhoz az eseményeihez, amelyekből azt láthatják, hogy másképp is történhetett volna minden, ha őseik szellemében cselekednek. Mi méltók akarunk lenni újra 1848 hőseihez. Ma is elesett nép vagyunk, nem az ország területének kicsinységénél vagy lélekszámánál fogva, de tetteink miatt, amelyeket ebben a háborúban a hitleri Németország szolgálatában a világszabadság ellen felvonulva követtünk el. A magyar nemzet 1848-i dicsőséges harcaiban azért tudott helytállni, mert volt népi hadserege. Ilyen eszköz legyen az új magyar hadsereg is a nemzet kezében függetlenségünk kivívására. De a 48-as ifjúság példájához hasonlóan tudnunk kell, hogy nemcsak külső, de belső ellenségeinkkel is le kell számolni. Nem szabad megengednünk, hogy a magyarság borába akár csak egy cseppnyi fasiszta méreg is jusson. 1848 márciusának nagy tanulsága az volt, hogy a földreform végrehajtásával várni nem lehet. Mi is azt valljuk, hogy a magyar parasztot eltéphetetlen kötelékkel kell a magyar földhöz, a nemzeti ügyhöz, az új szabadságharc ügyéhez fűzni. Álljon az ipari munkásság a parasztság mellé, akkor soha többé nem lehet őket kijátszani egymás ellen.
A beszédet követő műsor keretébenVárkonyi Zoltán, Major Tamás, Gobbi Hilda, Nagypál László, Ladányi Ferenc, Basilides Mária, Ilosvay Katalin és Gábor Miklós szavalatai és énekszámai következtek, a közönség nagy tetszésnyilvánítása közepett adták elő Petőfi, Ady, József Attila költeményeit, Reinitz Béla dalait. Az ünnepség rendezéséért Major Tamást illeti a dicséret.
*
Az újságíró-társadalom régi hagyományaihoz híven az idén is megünnepelte március 15-ét. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége helyiségében tartott ünnepségen Korcsmáros Nándor ügyvezető elnök emlékezett a magyar szabadságharc évfordulójának a mai időkben különösen nagy súlyú jelentőségéről. Utána a megjelentek egyhangúan magukévá tették azt a két deklarációt, amellyel a magyar újságírói kar fordult ezen a napon egyrészt a magyar társadalomhoz, másrészt a világsajtóhoz.
(Közli: Népszava, 1945. március 17. 2. o.)