VI. TÖRVÉNYCIKK

a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhöz juttatása

Megjelent az 1945. évi Országos Törvénytár 1945. évi szeptember hó 16-án kiadott 2. számában.

1. § (1) Az ideiglenes nemzetgyűlés az ideiglenes nemzeti kormány által 600/1945. M. E. szám alatt Debrecenben az 1945. évi március hó 15. napján kibocsátott és az 1945. évi március hó 18. napján hatályba lépett rendeletet, amely a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról rendelkezik, ezennel törvényerőre emeli.

(2) Az előbbi bekezdésben említett rendelet szövegét a törvény melléklete tartalmazza.

2. §[2] Felhatalmaztatik az ideiglenes nemzeti kormány, hogy a szükséghez képest a törvényerőre emelt fenti rendeletet az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottságának előzetes hozzájárulásával módosíthassa és kiegészíthesse.

Megjelent az 1945. évi Magyar Közlöny 1945. évi március hó 18. napján kiadott 10. számában.

1. § A rendelet célja, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózatában és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Nyilatkozatában lefektetett elvek és a megadott felhatalmazás alapján a nagybirtokrendszer megszüntetésével valóra váltsa a magyar földmíves nép évszázados álmát és birtokába adja ősi jussát, a földet.

A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikus átalakulását és jövő fejlődését, a földesúri birtokok parasztkézre adása megnyitja a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság előtt.

A földreform végrehajtása életbe vágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség. A nagybirtokrendszer megszüntetése után Magyarország mezőgazdasága erős, egészséges és termelőképes kisbirtokokon fog nyugodni, melyek birtokosok telekkönyvileg bejegyzett magántulajdonát képezik.

2. § Az 1. §-ban körvonalazott célt a rendelet a következő módon valósítja meg: az állam földhöz juttatás céljára földalapot létesít, amely e rendelet alapján elkobzott, kártalanítás mellett igénybe vett (kisajátított), továbbá az államkincstár tulajdonát képező földbirtokokból áll.

3. § E rendelet végrehajtását a Földmívelésügyi Miniszter irányítása és vezetése alatt az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a Községi Földigénylő Bizottságok végzik.[3]

4. §[4] Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni

5. § Hazaáruló, háborús és népellenes bűnös az a magyar állampolgár,

aki a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta,

aki önkéntes jelentkezéssel német fasiszta katonai vagy rendfenntartó alakulatba belépett,

aki valamilyen német katonai vagy rendfenntartó alakulatnak a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgáltatott, vagy mint besúgó működött,

6. § Nyilas, nemzetiszocialista és egyéb fasiszta vezető az, aki bármilyen elnevezés alatt a nyilas vagy más hasonló mozgalom (Magyar Megújulás Pártja, az országgyűlés tagjaiból alakult Nemzeti Szövetség stb.) politikai programját valló tagja volt a kormánynak, az országgyűlés képviselő- vagy felsőházának, az országos, kerületi vagy a budapesti vezetőségben tag volt, vagy aki 1941. évi június 26. napja után a nyilaskeresztes vagy más fasiszta mozgalom politikai, társadalmi és gazdasági elveit szolgáló párt, egyesület vagy más szervezet helyi alakulataiban mint vezető, helyettes vezető, titkár, ügyész működött, avagy a nyilas és egyéb fasiszta pártban a rendvédelmi alakulatnak tagja volt.

7. § E rendelet 4–6. §-aiban említett cselekmények elkövetőinek tulajdonát képező földbirtokok, a megművelésre szolgáló összes eszközökkel, élő és holt gazdasági felszerelésével és a rajtuk lévő épületekkel, az államra szállnak át.

Ugyancsak az államra szállnak át a 4–6. §-okban felsorolt személyek belsőségei is. Méltányos esetben a lakóház és 600 négyszögölnél nem nagyobb telek a visszamaradt család számára meghagyható.

8. § A Községi Földigénylő Bizottságok előterjesztésére a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok állapítják meg, hogy a 4–5–6. §-ok értelmében kinek a földbirtokát kell elkobozni.[6]

9. § A megváltásnál az 1944. évi január első napján fennállott tényleges birtokállapotot kell figyelembe venni azzal, hogy egy tulajdonost illető valamennyi mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlant egybe kell számítani. Az erdők kisajátításáról a 19. § intézkedik.

10. § Földhöz juttatás céljára megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 kat. holdon felüli, illetve a székesfőváros határától számított 30 kilométeres körzetben az 50 kat. holdon felüli birtokokat.[7]

a kereskedelmi törvény és más kereskedelmi vonatkozású törvények alapján létesült összes társas vállalatok, valamint az elismert vállalati nyugdíjpénztárak és társadalombiztosító intézetek földbirtokait, terjedelmükre való tekintet nélkül.[8]

12. § A 100–1000 kat. holdig terjedő mezőgazdasági földbirtokoknál, továbbá

terjedelmükre való tekintet nélkül a törvényhatóságok, községek és egyházak földbirtokainál, valamint a 17. §-ban körülírt eljárás eredményétől függően az alapítványi birtokoknál 100 kat. hold mezőgazdasági ingatlan mentes a megváltás alól.

Ha azonban valamely községben vagy felosztási csoportban az igényjogosultak számához képest kevés a felosztható föld, az Országos Földbirtokrendező Tanács elrendelheti a megváltást szenvedő természetes személy teljes földbirtokának igénybevételét. Ez esetben a megváltást szenvedőnek az ország más részében kell azonos minőségű 100 kat. hold ingatlant juttatni.[9]

13. § Mindazokat az 5 kat. holdon felüli ingatlanokat, amelyeket a tulajdonos 1939. évi szeptember hó 1. napja utáni időben adás-vételi jogügylettel szerzett meg – amennyiben a szerző félnek a gazdálkodás nem élethivatása, vagy ingatlanszerzése nem létfenntartását szolgálta –, 5 kat. holdat meghaladó részükben igénybe kell venni.

14. § 200 kat. hold kiterjedésig mentesül az igénybevétel alól annak a földmívescsaládból származó birtokosnak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élethivatása.[10]

15. §[11] 300 kat. holdig mentesül az igénybevétel alól annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett. Ennek megállapítása a Nemzetgyűlés politikai bizottságának feladata.

16. § Nem vehető igénybe a gazdasági szakoktatás gyakorló területéül vagy állami mintagazdaság céljára szolgáló az a földbirtok, amely különálló birtoktestként rendeltetett a fenti célok egyikére.

Ez esetben is joga van a földmívelésügyi miniszternek a birtok részleges megváltását elrendelni oly mértékben, hogy a mentesen hagyott ingatlan a védett cél megvalósítását biztosítsa.

Mintagazdaságok és kísérleti gazdaságok létesítésére a földreform során megfelelő területeket kell biztosítani.

17. § A földmívelésügyi, népjóléti, továbbá a vallás- és közoktatásügyi minisztériumok kiküldötteiből összeállított és szakértő igénybevételével eljáró háromtagú bizottság a különleges kulturális célra rendelt, továbbá a Közalapítványi Ügyigazgatóság felügyelete alá utalt valamennyi földbirtokban fekvő célvagyont felülvizsgálni köteles, annak megállapítása végett, hogy a kulturális vagy alapítványi cél közérdekű-e, annak megvalósításához milyen nagyságú földbirtokra van szükség, és van-e a kulturális intézménynek vagy alapítványnak olyan mértékű egyéb jövedelemforrása, amely a földbirtokot nélkülözhetővé teszi.

Amennyiben az előző bekezdésben írt bizottság a kulturális vagy alapítványi célt közérdekűnek nem találja, az alapítványi földbirtokot teljes egészében igénybe kell venni. A cél elérésére szükséges földbirtokterületet (amely 100 kat. holdnál nagyobb nem lehet) meghaladó földbirtokot – a célnak más jövedelemforrásból való kielégítése esetén a teljes földbirtokot – ugyancsak megváltás ellenében igénybe kell venni. Amennyiben az 1. bekezdésben írt bizottság az alapítványi célt közérdekűnek találja, és a meghagyott földbirtok a cél elérését nem biztosítja, a kormány más eszközökkel gondoskodik a cél eléréséről.

18. § Megváltás ellenében igénybe veendő minden szőlőbirtoknak és gyümölcsöskertnek 20 kat. holdat meghaladó része azzal, hogy mind a megváltott, mind a megmaradó ingatlanrészek továbbra is szőlőműveléssel, illetve gyümölcstermeléssel hasznosítandók. Indokolt esetben a földmívelésügyi miniszter engedélyezheti a művelési ág megváltoztatását.

19. § A községi, közbirtokossági és társulati legelők a megváltás alól mentesek.

Ahol a községi legelőterület a szükségletet meghaladja, a meghaladó területet igénybe lehet venni.

Megváltás alá kerül minden 10 kat. holdnál nagyobb erdőterület. De amennyiben a megváltás alá kerülő erdő 100 kat. holdnál kisebb birtokok tartozéka, a tulajdonost a földalapból megfelelő arányban máshol kell kártalanítani.

20. § Az elkobzás és megváltás során igénybe vett földbirtokokból az erdők, az erdősítésre szolgáló terméketlen területek, valamint az Alföld fásítására kijelölt területek közül a 10–100 kat. hold kiterjedésű erdők állami ellenőrzés mellett községi tulajdonba, a 100 kat. holdon felüli kiterjedésűek pedig állami tulajdonba kerülnek. A földmívelésügyi miniszter elrendelheti közbirtokossági erdő létesítését.

21. § A megváltás alá kerülő és elkobzott ingatlanokon lévő halastavak a község vagy az állam tulajdonába mennek át. A rizstelepek osztatlanul szövetkezeti vagy községi tulajdonba kerülnek.

22. § A törvény alapján elkobzott vagy megváltott ingatlanokból az Országos Földbirtokrendező Tanács házhelyek és ezzel kapcsolatos konyhakertek céljára megfelelő területet tart fenn. A házhelyek igénylése és kiosztása lehetőség szerint már a földhöz juttatással egyidejűleg történik.

23. § Ha osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlannak az egyik tulajdonostársat illető részét e rendelet 4–6. §-aiban meghatározott valamely okból el kell kobozni, úgy az ingatlant akként kell megosztani, hogy az elkobzott és megmaradó ingatlanrészek értéke arányban álljon a tulajdoni illetőségekkel.

Ilyen esetben, ha a gazdasági épületek, élő és holt felszerelés természetben meg nem osztható, ezek az elkobzott területen földhözjuttatottaknak ideiglenesen közös használatba adandók.

Ha az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan kerül megváltásra, úgy minden egyes tulajdonostársnak joga van az e rendeletben foglalt megkülönböztetés szerint őt illető területre mentességet igényelni.[12]

A tulajdonostársak mentességének megállapítására az 1939. évi szeptember hó 1. napján fennállott telekkönyvi állapot az irányadó.

24. § Ha megváltásra kerülő ingatlanok között szőlő vagy gyümölcsös is van, a tulajdonos kívánságára megfelelő területű szőlőt vagy gyümölcsöst kell részére meghagyni, úgy azonban, hogy a megmaradó összes ingatlan terjedelme ne haladja meg a rendeletben megengedett legnagyobb területet. 1 kat. hold szőlő vagy gyümölcsös 5 kat. hold szántónak felel meg.

25. § A megváltás alá kerülő ingatlanhoz tartozó élő és holt felszerelést, gazdasági épületeket stb. is igénybe kell venni, tekintet nélkül arra, hogy a megváltást szenvedőnek vagy másnak a tulajdona. Az élő és holt felszerelésből csak annyi mentesül az igénybevétel alól, amennyi a megmaradó saját tulajdon és haszonbérlet megmíveléséhez szükséges. Ez azonban nem lehet több együttesen 200 kat. holdon való gazdálkodáshoz szükséges élő és holt felszerelésnél.

Az elkobzás vagy megváltás alá kerülő ingatlanon lévő 100 kat. holdat meg nem haladó kishaszonbérletek élő és holt felszerelése minden esetben mentesül az igénybevétel alól. A szükséghez képest azonban a mezőgazdasági gépeket és felszerelést a tulajdonos méltányos ellenszolgáltatás ellenében köteles a földhözjuttatottaknak használatra átengedni.

26. § Az igénybevételt nem akadályozza az, hogy az ingatlanra szolgalmi jog, telki teherjog, haszonélvezeti jog, jelzálogjog vagy haszonbérleti jog van bekebelezve. A megváltásra kerülő ingatlanra vonatkozó haszonbérleti jogviszony a földreform végrehajtásával, de legkésőbb 1945. évi október hó 15. napján megszűnik.

27. § A megváltásra kerülő ingatlanrészt a helyi Földigénylő Bizottság jelöli ki lehetőleg a megváltást szenvedő meghallgatása után, mind a megváltandó, mind a tulajdonosnak visszamaradó ingatlanra vonatkozó termelési szempontoknak szem előtt tartásával.[13]

28. §[14] Az igényjogosultaknak juttatott szántóföldet, kertet, szőlőt, rétet és az ezek közé beékelt kisebb területű legelőt, nádast a juttatottaknak egyéni és telekkönyvileg bekebelezett tehermentes tulajdonába kell adni. A juttatott ingatlant részükre ki kell mérni, és birtokba helyezésükkel egyidejűleg az erről szóló okiratot ki kell adni.

Amennyiben a földhözjuttatott földjének megmívelését két gazdasági éven keresztül elhanyagolja, vagy indokolatlanul elmulasztja, s ezáltal az ország gazdasági érdekeit veszélyezteti, a Községi Földigénylő Bizottság 2/3 szótöbbséggel hozott véleményes javaslatára az Országos Földbirtokrendező Tanács a juttatott ingatlant elveheti, és másnak adhatja.

29. §[15] Az igénybe vett legelőket osztatlanul a község tulajdonába kell adni.

A község legelőterületét, ahol szükséges és lehetséges, ki kell egészíteni.

Ahol a legelőterület a szükségletet meghaladja, és a mívelési ág átalakítása lehetséges, továbbá az igényjogosultak nagy száma, valamint az igénybe vehető szántóföld elégtelensége indokolttá teszi, a szükségletet meghaladó legelőterületből az igényjogosultnak lehet juttatni.

30. § Az igénybe vett birtokokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gépeket és gazdasági épületeket, amennyiben azok szétosztása nem felel meg a termelés érdekének, a földhözjuttatottakból alakítandó földmíves-szövetkezet tulajdonába kell adni. A megváltást szenvedőnek a megmaradt ingatlana arányában kell a gazdasági eszközöket és épületeket visszahagyni.

A földmíves-szövetkezet célját, működésének szabályait a földmívelésügyi miniszter a rendelet végrehajtása során külön rendelettel állapítja meg. Ilyen szövetkezet azonban a rendelet megjelenése előtt is megalakulhat.[16]

31. § Az igénybe vett ingatlanon lévő mezőgazdasági ipari üzemek (malmok, szeszfőzők, kenderfeldolgozók és egyéb üzemek) is megváltás ellenében igénybe vehetők, s ebben az esetben községi, állami, esetleg szövetkezeti tulajdonba mennek át.

32. § Azokat az igényjogosultakat, akik lakhelyükön földhöz nem jutottak, az ország más részén, lehetőleg csoportosan kell földhöz juttatni. Az igénybe vett földekből erre a célra megfelelő területet kell fenntartani, amelyet az Országos Földbirtokrendező Tanács jelöl ki.

33. § Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egy földmívelő család a maga erejével meg tud művelni. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a felosztásra kerülő birtok fekvését, minőségét és művelési ágát.

34. § Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 kat. holdat, kert és szőlő együttvéve 3 kat. holdat nem haladhat meg.

A 36. § 1. pontjában felsoroltaknak juttatható szántóföld és rét 25 kat. holdig, kert és szőlő 5 kat. holdig terjedhet.

35. § A kiosztásra kerülő földekből kisgazdaságok létesítésére földhözjuttatandók a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, birtokuk kiegészítésére a törpebirtokosok és olyan nagycsaládú kisbirtokosok nős fiúgyermekei, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 5 kat. holdnál nem több.[17]

1. Aki a Németország elleni harcban kiváló érdemeket szerzett, elesett, vagy megrokkant, aki a partizánmozgalomban harcolt, aki a reakció és fasizmus elleni belső ellenállásban részt vett, és ennek során halál, szabadságvesztés büntetést, internálást szenvedett.

Az ebben a pontban meghatározott igényjogosultság átszáll a kivégzettnek vagy elhaltnak házastársára vagy gyermekeire, ezek nemlétében szüleire.

2. Aki az 1945. évi gazdasági munkák során munkájával példaadó módon elöljárt.

1–3. pont alatt felsorolt igényjogosult helyett felesége, gyermeke vagy eltartottja jelentheti be az igényt, ha a jogosult katonai szolgálata (hősi halála, hadifogsága) vagy elhurcolása miatt ezt személyesen nem teheti.

Egyenlő feltételek mellett előnyben részesül az a kishaszonbérlő, aki a felosztásra kerülő ingatlanrészen már 1944-ben gazdálkodott.

37. § A házhelyek és ezekkel kapcsolatos konyhakertek céljára kisajátított területekből telekhez juttathatók családos és vagyontalan magyar állampolgárok, akiknek sem lakhelyükön, sem máshol saját vagy háztartásukban élő hozzátartozójuk tulajdonát képező lakóházingatlanuk nincsen.

Előnyben részesítendők a 36. § 1. bekezdése 1–3. pontja alatt felsoroltak.

1. aki elmebeteg, gyengeelméjű, vagy aki nem távollét okából áll gondnokság alatt,

2. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt 1 évnél súlyosabb szabadságvesztésre jogerősen elítéltek, amennyiben a büntetés kiállása óta 5 év még nem telt el,

4. aki az 1945. évben a tulajdonában, haszonbérletében álló vagy gondjaira bízott földet – bár ehhez módja volt – nem művelte,

5. akit a helyi Földigénylő Bizottság 2/3 szótöbbséggel juttatásra alkalmatlannak talált,

Az 5. pontban megjelölt esetben panasznak van helye a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz.[18]

39. § E rendelet céljainak megvalósításánál irányadó elv, hogy a 4. §-ban felsorolt személyek kivételével az igénybe vett földbirtok, ingó és ingatlan felszerelés, üzemek stb. tulajdonosának kártalanítás jár, a földhözjuttatottak pedig megváltási árat tartoznak fizetni.

Az igénybe vett földbirtokok tulajdonosainak kártalanítása, illetve a kártalanítás erejéig a telekkönyvi hitelezők kielégítése az állam feladata.

A földhözjuttatottak által fizetett megváltási összegből földbirtokrendező alap létesül, melyből az állam teherbíró képessége szerint kártalanítja a megváltást szenvedőket. A földbirtokrendező alapot a földmívelésügyi miniszter által létesítendő vagy kijelölt szerv kezeli.[19]

40. §[20] A földhözjuttatott a föld ára fejében, a kataszteri tiszta jövedelem hússzoros összegét fizeti. E számításnál 1 forint 2,32 pengőnek, 1 korona 1,16 pengőnek veendő.

A telekkönyvi betétek vagy telekjegyzőkönyvek elvesztése vagy megsemmisülése esetén a kataszteri tiszta jövedelmet a községi elöljáróság adatainak és javaslatának figyelembevételével a Megyei Földbirtokrendező Tanács állapítja meg. A megváltási ár késedelmes megállapítása nem akadályozza az igénybe vett ingatlanok felosztását és az igényjogosultak birtokba helyezését.

Az első bekezdésben foglaltak szerint megállapított megváltási ár alapján kiszámítandó, hogy a megváltási ár milyen mennyiségű középminőségű Tisza vidéki búza árának felel meg. E számításnál a búza 100 kg-kénti ára 40 pengőnek veendő. A búzamennyiség annyi részre osztandó fel, ahány részletben a földhözjuttatott a 42. § értelmében a megváltási árat fizetni tartozik. Az egyes részletek esedékessége alkalmával a földhözjuttatott terményben is fizethet, amennyiben azonban a fizetést készpénzben teljesíti, úgy olyan összeget kell fizetnie, amely az esedékes búzarészletnek az esedékessége napján jegyzett budapesti középárfolyamán számított ellenértékének megfelel. Késedelmes fizetés esetén a fizetés napján számított ár fizetendő, ha ez a magasabb.

41. § A kiosztásra kerülő földeken lévő ingó gazdasági felszerelés értékét becslés szerint kell megállapítani. A becslés alapjául az 1938. évi árak szolgálnak, amelyek összege a megváltott tárgy használhatóságához képest legfeljebb 15%-kal emelhető.

Ugyanez irányadó a megváltott birtokon lévő épületek és egyéb ingatlanfelszerelések megváltási árának megállapítására is, azzal, hogy az ezekért megállapított összes megváltási ár nem haladja meg a földingatlan megváltási árának 30%-át.

42. § A földhözjuttatott törpebirtokos vagy kisbirtokos köteles a föld megváltási árának 10%-át birtokba helyezése alkalmával lefizetni, a hátralékot 10 évi egyenlő részletekben kell kiegyenlíteni.

A föld nélküli gazdasági cseléd vagy mezőgazdasági munkás a föld megváltási árát 20 évi egyenlő részletben törlesztheti le. Az első részlet fizetésére a birtokba lépéstől számított legfeljebb 3 évre halasztás engedélyezhető. A halasztás iránti kérelem felett a Megyei Földbirtokrendező Tanács határoz.

Az élő és holt felszerelés és gazdasági épületek megváltási ára a földingatlan megváltási árához számítandó az esetben, ha a megosztás során azok a földhözjuttatottak a tulajdonába kerültek. Ha ezek a vagyontárgyak földmívelő szövetkezet tulajdonába jutottak, úgy megváltási árukat a szövetkezet törleszti le 20 évi egyenlő részletben.

A megváltási árhoz kell számítani a föld felmérésével és szétosztásával felmerülő összes műszaki költségnek a kiosztott birtokegységre eső részét is.[21]

43. § A földreform során juttatott földbirtok a juttatástól számított 10 éven belül csak a földmívelésügyi miniszter vagy az általa megbízott szerv engedélyével idegeníthető el, terhelhető meg. Ezt a tilalmat a megváltási ár korábbi kifizetése sem szünteti meg.

1. a megváltási árra, amely megállapítása után az ingatlanra bekebelezhető, és minden más jelzálogjogot megelőz,

45. § E rendelet végrehajtását az igénybe vett földbirtok kötöttsége nem akadályozza.

46. §[22] Azok a magyar állampolgárok, akik a fasiszta törvény[23] értelmében zsidó származásuk miatt vesztették el földingatlanaikat, e rendelet végrehajtása során visszakapják elvett ingatlanaikat az esetben, ha az ingatlan e rendelet alapján nem volna elkobzandó vagy megváltandó. Indokolt esetben az Országos Földbirtokrendező Tanács a tulajdonos részére az elvett ingatlan helyett máshol adhat azonos minőségű ingatlant.

Ha a zsidónak tekintett tulajdonostól elvett földingatlanon olyan tulajdonos vagy kishaszonbérlő gazdálkodik, aki e rendelet értelmében igényjogosult, úgy az Országos Földbirtokrendező Tanács az elvett ingatlan helyett más hasonló minőségű és mívelési ágú ingatlant jelöl ki.

A jelen § alá tartozó igények elbírálásánál az 1938. évi március hó 1. napján fennállott telekkönyvi állapotot kell figyelembe venni azzal, hogy e címen nincs földhöz juttatásra igénye annak a zsidónak tekintett személynek, aki földingatlanát fenti időpont után visszterhes ügylettel elidegenítette.

47. §. A rendelet felhatalmazza a földmívelésügyi minisztert arra, hogy a kisajátított ingatlanok felmérésének és felosztásának befejezéséig az igényjogosultak ideiglenes birtokba helyezését rendeleti úton szabályozza.

48. §[24] Ennek a rendeletnek végrehajtását az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok, továbbá a Községi Földigénylő Bizottságok végzik.

Az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökét és helyettes elnökét a földmívelésügyi miniszter nevezi ki a tanács tagjai közül.

A földmívelésügyi miniszter elrendelheti, hogy a tanács kebelében egy vagy több tárgyaló tanács alakuljon. Minden egyes tanácsnak 9 tagja van, akik közül 1 bírót, 1 mérnököt és 2 gazdasági szakembert a fölmívelésügyi miniszter nevez ki. A földmívelésügyi miniszter 5 tagot a földigénylők közül hív be, akik közül két tagot a Földmunkások Országos Szövetsége jelöl ki.

Az Országos Földbirtokrendező Tanács feladata az ingatlanok elkobzásának, illetve megváltásának keresztülvitele. A Községi Földigénylő Bizottságok javaslata alapján dönt a földbirtokok mikénti felosztásáról, a földbirtokokat az igényjogosultak tulajdonába, illetve birtokába adja.

Megyei Földbirtokrendező Tanács létesítendő minden megye székhelyén: 7 tagból áll, melyből 1 bírót, 1 mérnököt és 1 gazdasági szakembert a földmívelésügyi miniszter nevez ki, 2 tagot a megye székhelyén levő Nemzeti Bizottság, 2 tagot pedig [a] Földmunkás Szakszervezet küld ki.

A Megyei Földbirtokrendező Tanács az Országos Földbirtokrendező Tanács megyei végrehajtó szerve. Feladata az Országos Földbirtokrendező Tanács rendelkezéseinek foganatosítása, illetve a végrehajtás ellenőrzése, a földbirtokrendezés és általános szempontjainak alkalmazása, illetve védelme.

Községi Földigénylő Bizottság létesítendő minden községben, ahol földigénylők vannak. A bizottság tagjait a földigénylők maguk közül választják úgy, hogy minden 20 igénylőre egy bizottsági tag jusson, de a bizottságnak semmi esetre sem lehet 30-nál több és 5-nél kevesebb tagja. Ha a tagok száma a 10-et meghaladja, úgy a bizottság az ügyek állandó intézésére 5 tagú választmányt alakít.

A Községi Földigénylő Bizottság feladata az igényjogosultak nyilvántartásba vétele és a község határában lévő elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirtok összeírása. Felosztási tervet készít, és közreműködik a földbirtok felosztásában.

49. § Az előző §-ban felsorolt tanácsok és bizottságok hatáskörét, belső ügyrendjét és egyéb szervezeti kérdéseit, a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. Ugyancsak a földmívelésügyi miniszter állapítja meg azt, hogy az egyes bizottságok által hozott határozatok közül melyek ellen mely hatóságokhoz van egyfokú jogorvoslatnak helye.

50. § Amennyiben az elkobzott vagy megváltott földbirtok egy része kegyúri jog alapján vagy mint egyházi javadalmi birtok egyházi célokat szolgál, úgy erre a célra az illetékes egyházi főhatóság földingatlant igényelhet.

51. § E rendelet végrehajtása során felmerülő összes kérdéseket a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza, az esetben is, ha a kérdés szabályozása a törvényhozás körébe tartozna, mégis azzal a korlátozással, hogy az e rendeletben kifejezésre jutott céloktól és alapelvektől el nem térhet.[25]

52. § E rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden beadvány, határozat, szerződés, telekkönyvi bekebelezés, vagy törlés illetékmentes. Ez a mentesség nem terjed ki a peres eljárásra.[26]

53. § E rendeletnek a földbirtok legnagyobb kiterjedését szabályozó rendelkezései azt célozzák, hogy a földigénylők minél nagyobb hányada földbirtokhoz jusson. Nincs tehát törvényes akadálya annak, hogy bárki élők közötti jogügylettel vagy öröklés útján földbirtokot szerezzen, amennyiben azt a fennálló egyéb jogszabályok megengedik.

54. § Amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, vétséget követ el, és egy évig terjedhető elzárással, valamint 8000 pengőig[27] terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki

a) hatóságnak a jelen rendelet alkalmazása során tudva hamis adatokat ad elő, vagy az általa szolgáltatni köteles adatok szolgáltatását elfogadható indok nélkül megtagadja, vagy elmulasztja;

b) aki a rendelet életbe lépte után megváltás tárgyát képező ingatlanát, ingó vagy ingatlan gazdasági felszerelését elidegeníti, megrongálja, vagy más módon használhatatlanná teszi, vagy a megváltás alól elvonja;

c) az igényjogosult, aki igényének bejelentése kapcsán tudva hamis adatokat terjeszt elő.

A c) pont esetében a tettes az igénylésből kizárandó. A már juttatott föld a birtokba helyezés napjától számított 3 éven belül elvonható. Ennek kimondása az Országos Földbirtokrendező Tanács hatáskörébe tartozik.

55. § Az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a Községi Földigénylő Bizottságok tagjai megbízatásuk tartama alatt közhivatalnokoknak tekintendők, és az 1914. évi XL. tc. szerinti védelemben részesülnek.

56. § E rendelet kihirdetése napján életbe lép, és végrehajtása azonnal megkezdendő.

[1] Az ideiglenes nemzeti kormány által e tárgyban 1945. évi március hó 15. napján kibocsátott rendeletet az Ideiglenes Nemzetgyűlés az 1945. évi szeptember hó 11-én tartott 6. ülésében tárgyalta.

Végleges szövegében elfogadta az Ideiglenes Nemzetgyűlés az 1945. évi szeptember hó 13-án tartott 8. ülésében.

A t.-cikket kiegészíti az 1946: IX. tc. és az 1947: V. tc.

[2] A tv. 2. §-a tárgytalan, mert az ez idő szerint hatályos 1946: XVI. tc. szerint a Nemzetgyűlés által alkotott törvényeket a kormány nem módosíthatja.

[3] L[ásd] a 48. és 49. §-t és a 48. § jegyzetét.

[4] A 4. §-t kiegészíti az 1946: IX. tc. 17. §-a.

[5] Hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas stb.) szervezet vezetőinek vagy tagjainak nyilvánított személyek földbirtokainak elkobzásáról külön rendelkezik a 3820/1945. M. E. sz. rendelet (M. K. 65. sz.) 11. §-a.

[6] Az 1946: IX. tc. 16. §-a szerint azokat az ingatlanokat, amelyekre 1946. január 1. napjáig nem terjesztettek elő javaslatot, csak az Országos Földbirtokrendező Tanács határozata alapján lehet birtokba venni és kiosztani.

[7] Házhely céljára való igénybevételről rendelkezik az 1946: IX. tc. 25. §-a.

[8] Az összeszámítást tulajdonostársaknál kizárja az 1946: IX. tc. 22. § (5) bekezdése.

[9] A 12. § utolsó bekezdését kiegészíti az 1946: IX. tc. 21. §-a.

Közös ingatlanok összeszámítását rendeli el ua. törvény 22. § (5) bekezdése.

[10] A 14. § alá eső parasztbirtokos igénybe vett ingatlanának visszaadásáról rendelkezik az 1946: IX. tc. 19. §-a, csereingatlan adásáról pedig ua. törvény 20. §-a.

[11] A 15. §-t kiegészíti az 1946: IX. tc. 21. §-a (2) bekezdése. 15. § alapján előterjeszthető kérelmek határidőhöz kötése tárgyában rendelkezett a 71.700/1945. F. M. sz. rendelet (M. K. 112. sz.).

[12] Megváltás alól mentesség közös vagy együttesen kezelt ingatlanoknál: 1946: IX. tc. 22. §.

[13] L[ásd] a 8. § jegyzetét.

[14] A 28. §-t kiegészíti az 1946: IX. tc. 28. §-a.

[15] A 29. § első és második bekezdését módosítja az 1946: IX. tc. 23. §-a.

[16] A földmíves szövetkezetekről a 131.000/1945. F. M. sz. rendelet (M. K. 129. sz.), a földmíves-szövetkezetek adó- és illetékmentessége tárgyában pedig a 9580/1945. M. E. sz. rendelet (M. K. 154. sz.) rendelkezik.

[17] Elkobzást szenvedő személy házastársának és kiskorú leszármazóinak juttatásban részesítéséről rendelkezik az 1946: IX. tc. 18. §-a; kishaszonbérlőnek juttatásról ua. törvény 24. §-a.

[18] Ennek hatásköre az 1947: V. tc. 2. §-a szerint a Megyei (Fővárosi) Földhivatalra szállott át.

[19] A Földbirtokrendező Alap kezelése tárgyában a 75.200/1945. F. M. sz. rendelet (M. K. 165. sz.) rendelkezik.

[20] A 40. § harmadik bekezdését módosítja az 1946: IX. tc. 27. §-a.

[21] A 2400/1945. F. M. sz. rendelet 3. és 29. §-a értelmében járó kártalanítási ár kifizetéséről az 1946: IX. tc. 26. §-a rendelkezik.

[22] A 46. §-t kiegészíti az 1946: IX. tc. 21. § (2) bekezdése.

[23] Az 1942: XV. törvénycikk.

[24] A Megyei Földbirtokrendező Tanács és a Községi Földigénylő Bizottság hatásköre az 1947: V. tc. 2. §-a szerint a Megyei (Fővárosi) Földhivatalra szállott át.

[25] I. számú végrehajtási rendelet a 33.000/1945. F. M. sz. rendelet (M. K. 14. sz.).

II. számú végrehajtási rendelet a 2400/1945. F. M. sz. rendelet (M. K. 23. sz.), ennek egyes rendelkezéseit módosítja, illetve kiegészíti a 75.000/1945. F. M. sz. rendelet (M. K. 165. sz.).

III. számú végrehajtási rendelet az 5600/1945. F.M. sz. rendelet (M. K. 45. sz.).

Az 51. §-ban adott felhatalmazás alapján adatott ki a 71.800/1945. F. M. sz. rendelet (M. K. 94. sz.) is. Ennek egyes rendelkezéseit is módosította a 75.000/1945. F. M. sz. rendelet.

A törvénnyel összefüggő rendeletek közül még kiemeljük a 185.000/1946. F. M. sz. rendeletet (M. K. 157. sz.), a 189.000/1946. F.M. sz. rendeletet (M. K. 276. sz.), a 194.500/1946. F. M. sz. rendeletet (M. K. 278. sz.) és a 132.000/1947. F. M. sz. rendeletet (M. K. 26. sz.).

[26] A 600/1945. M. E. sz. rendelet alapján történő földhöz juttatásnak és az azzal kapcsolatos eljárásnak az illetékek alól mentesítéséről rendelkezik a 3120/1945. M. E. sz. rendelet (M. K. 55. sz.).

[27] A legmagasabb pénzbüntetés összege a 8960/1946. M. E. sz. rend. (M. K. 178. sz. Ig. Közl. 325. I.) értelmében jelenleg 24 000 forint.