Farkas Mihály (1904-1965)
1904. július 18-án született Abaújszántón. 1919-től a kassai Ifjúmunkás Csoport titkára, 1921-től a Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) tagja. 1925-ben politikai tevékenysége miatt hat és fél évi börtönre ítélték. Kiszabadulása után a Kommunista Ifjúmunkás Internacionálé (KII) delegáltja. 1932 és 1935 között a KII megbízásából Nyugat-Európában dolgozott. 1936–37-ben részt vett a spanyolországi polgárháborúban. Ezután Moszkvában a KII másodtitkára. Rákosi Mátyás kérésére ekkor igazolt át a CSKP-ból a magyar pártba. A háborúban frontszolgálatot teljesített és propagandamunkát folytatott. 1944. november 5-én érkezett Gerő Ernővel, Révai Józseffel és Nagy Imrével Moszkvából Szegedre, ahol megalakították az MKP Központi Vezetőségét. Farkas felügyeleti területét a szakszervezetek, az ifjúsági ügyek és a tömegszervezetek képezték, ehhez társult később a pártgazdasági, a katonai és a karhatalmi ügyek irányítása. 1945 áprilisától a Pártmunka (később Pártmunkás, Pártépítés) című lap főszerkesztője. 1945. május 11-én az MKP KV Titkársága, majd a Politikai Bizottság tagja lett; július 15-től november 23-ig belügyi politikai államtitkár, fő feladata a rendőrség újjászervezése. 1945 decemberétől az MKP KV Szervezési, Káder-, Tömegszervezési, Gazdasági és Információs Osztályának vezetője. Ő felügyelte a hadsereget és a rendőrséget is. 1947 szeptemberében részt vett a (Kominform) alakuló értekezletén. 1947 végén az MKP KV Szervezési, az Agitációs, a Gazdasági, a Rendőr- és Katonaosztály, az Információs Osztályt, illetve a Nő-, az Ifjúsági és a Sportbizottságot helyezték az irányítása alá. 1948-ban tagja lett a közös MKP–SZDP PB-nek, és a Közös Szervezőbizottságnak. 1948. szeptember 9-től honvédelmi miniszter és a magyar haderő erőltetett fejlesztésének irányítója. Rajk László letartóztatása után Rákosival és Gerővel titkos csúcsbizottságot hoztak létre („Trojka”). 1951 áprilisában ő vezette Kádár János, Kállai Gyula, majd Péter Gábor ügyében az MDP PB vizsgálóbizottságát. 1953. június–júliusban minden pozíciójából elmozdították, szovjet utasításra azonban hamar visszakerült a PB-be, valamint az MDP KV Agitációs és Propagandaosztály élére. Rövidesen szembefordult Nagy Imrével is, és teljesen elszigetelődött. 1954-ben az MDP KV Tudományos, Kulturális és Adminisztratív Osztályát helyezték irányítása alá, és megbízták a Szabad Nép operatív felügyeletével. Az év novemberében többek között az ő sugallatára indított a lap hasábjain Darvas József támadást az értelmiségiek és az írók reformmozgalma ellen. Az MDP KV 1955. áprilisi ülésén kihagyták a Titkárságból, valamint a PB-ből, és egy időre a Szovjetunióba küldték katonai akadémiára. 1956 márciusában az MDP KV vizsgálatot indított ellene, júniusban a törvénysértésekben játszott szerepe miatt kizárták a pártból, és hadseregtábornokból honvéddé fokozták le. Szeptemberben az újonnan indult Hétfői Hírlapban Gimes Miklós nagy feltűnést keltő cikkében Farkas nyilvános perét és megbüntetését követelte. 1956. október 13-ától fiával, Vladimírral együtt letartóztatásban volt. A börtönben szigorú őrizet alatt tartották, katonai fogolyként kezelték. Október 23-a után fővárosszerte elterjedt – az a tévesnek bizonyult hír – , hogy az ÁVH-sok meggyilkolták, nehogy majdani vallomásával másokat is bíróság elé juttasson. Novemberben a szovjetek Rákosihoz hasonlóan neki is felajánlották, hogy hagyja el Magyarországot, ő azonban elutasította az emigrálás lehetőségét. 1957. március 23-án hat évre ítélték, majd április 19-én újratárgyalták ügyét, és jogerősen 16 évi börtönbüntetéssel sújtották. 1960. április 5-én egyéni kegyelemmel szabadult, és a Gondolat Kiadónál helyezkedett el mint társadalomtudományi idegen nyelvű lektor. 1965. december 5-én halt meg Budapesten.
Vélemények, javaslatok