Heltai György (1914-1994)
Budapesten született. 1938-ban jogi doktorátust szerzett a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt. 1944-ben bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, Raoul Wallenberg oldalán részese volt zsidómentő akcióknak. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1945 –1948 között a Külügyminisztérium politikai osztályának a vezetője volt. 1948. októberben áthelyezték az Igazságügyi Minisztériumba. 1949. augusztus 20-án koholt vádak alapján letartóztatták, a Rajk-ügy egyik mellékperében 1950-en első, 1951. január 12-én másodfokon tíz évre ítélték. 1954-ben szabadult, 1955-ben rehabilitálták. Nem vállalt politikai állást, 1955-től az MTA Irodalomtudományi Intézete munkatársa lett. Csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. 1956. november 1-jétől a miniszterelnökként külügyminiszteri feladatokat is ellátó Nagy Imre mellett külügyminiszter-helyettes. November végén családjával Bécsbe menekült. 1957-ben részt vett a Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete munkájában. 1958 –1964 között az Egyesült Államok támogatásával létesített brüsszeli Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet alapító igazgatója, az intézet kiadásában megjelent Szemle (The Review, Études) főszerkesztője volt. Az intézet megszüntetése után az USA-ba költözött, 1965–1967-ben a New York-i Columbián, 1986. évi nyugdíjazásáig a dél-karolinai Charleston egyetemén tanított. 1990-től haláláig az 1956-os Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete nemzetközi kuratóriuma tiszteletbeli elnöke volt. Charlestonban hunyt el.
Vélemények, javaslatok