Malenkov, Georgij Makszimilianovics (1902-1988)
Szovjet politikus. Orenburgban született, régi orosz nemesi családban. 1919-ben vöröskatona, 1920-ban a kommunista párt tagja lett. 1921–1925 között elvégezte a Moszkvai Műszaki Főiskolát. 1925-ben pártmunkás, a főiskola Komszomol-szervezetének egyik vezetője lett. 1930-tól az SZK(b)P moszkvai városi bizottsága osztályvezetője. Felesége Sztálin titkárságán dolgozott. 1934–1939 között a KBvezető pártszervek osztályának, 1939–1946 között a káderpolitikai főosztály vezetője, 1937-től a Központi Bizottság tagja, 1941–1945 között a Szovjetunió Állami Honvédelmi Bizottságának tagja volt. Sztálin bizalmi emberének, sokan utódjának tekintették. 1946-ban beválasztották az SZKP Politikai Bizottságába (előtte 1941-től a testület póttagja volt). 1939–1946, majd 1948–1953 között KB-titkár. 1946-tól miniszterelnök-helyettes. Sztálin halála után őt nevezték ki a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé. Gazdasági és politikai értelemben is enyhíteni igyekezett a sztálini rendszeren. 1955. februárban leváltották, újra a minisztertanács elnökhelyettese, egyben villamosenergia-ipari miniszter lett. Az SZKP KB 1957. júniusi plénumán, miután Hruscsov felülkerekedett az őt leváltani igyekvő politikusokon, másokkal együtt kizárták a párt vezető szerveiből. Ezt követően az Uszty-Kamenogorszki Vízi Erőmű, illetve az Ekibasztuzszkiji Táverőmű igazgatója lett. 1961-ben kizárták a pártból, és nyugdíjazták.
Vélemények, javaslatok