Mistéth Endre (1912-)
A Temes vármegyei Buziásfürdőn született apai ágon francia (hugenotta), anyai ágon szerb, illetve görög eredetű családban. A kőszegi katonai alreál, majd a budapesti katonai reáliskola növendéke volt. 1935-ben építőmérnöki oklevelet szerzett a Magyar Királyi József Nádor Műszakiés Gazdaságtudományi Egyetemen, ezután a szakmájában dolgozott. 1944-ben részt vett a fegyveres ellenállási mozgalomban. 1945 után ő tervezte az ideiglenes "Manci" hidat, majd a főváros első állandó hídját, a Kossuth hidat. 1945. november 23-án az FKgP tagjaként az Iparügyi Minisztérium politikai államtitkára lett. 1946. július 21-én kinevezték az Újjáépítési (október 12-től Építési és Közmunkaügyi) Minisztérium élére. A Magyar Közösség-ügyben koholt vádak alapján letartóztatták (miniszteri tiszte alól 1947. január 14-én mentették fel), és az összeesküvésbe bevont fiatal értelmiségi kisgazdapárti csoport ellen indított per fő vádlottjaként 1947. augusztus 29-én első fokon három és fél évi börtönre, majd másodfokon 1948. március 4-én hatévi kényszermunkára ítélték. Büntetését később két év három hónappal meghosszabbították, csak 1955-ben nyerte vissza a szabadságát. Szabadulása után még három és fél évig rendőri felügyelet alatt állt. A Vízügyi Tervező Vállalatnál tevékenységét mérnökként, később szakági főmérnök, főstatikus lett; részt vett az Erzsébet híd, a kiskörei és a bős–nagymarosi vízlépcső tervezésében. Többek között a Közel-Keleten, illetve Egyiptomban is dolgozott. 1963-ban egyetemi doktori, 1969-ben kandidátusi, 1978-ban akadémiai doktori címet szerzett, kutatási területe a szerkezetek méretezéselmélete, illetve komplex gazdasági optimálása. 1983-ban a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára lett. 1996-ban tevékenységét Széchenyi-díjjal jutalmazták.
Vélemények, javaslatok