Mód Aladár , eredetileg Oszkó (1908-1973)
Karakón született, szülei kisbirtokos parasztok voltak. Apja később a MÁV-nál kapott munkát, Újpestre költöztek, a középiskolát itt végezte el. Érettségi után beiratkozott a budapesti tudományegyetem magyar–latin szakára. Bekapcsolódott az egyetemisták kommunista szervezkedésébe; 1932-től az illegális kommunista párt tagja. Röplapterjesztés miatt még abban az évben letartóztatták, de négy havi vizsgálati fogság után vádemelés nélkül szabadult, így megszerezhette a diplomáját. Marxista filozófiával és publicisztikával foglalkozott, a cikkeit a Gondolat, a Népszava, a Kelet Népe és a Szabad Szó közölte. Óraadással egészítette ki a jövedelmét. A második világháború alatt írta meg az antifasiszta népfrontpolitika támogatására – Révai József munkái nyomán – a Habsburg-ellenes nemzeti függetlenségi hagyományt előtérbe állító 400 év küzdelem az önálló Magyarországért című történeti összefoglaló művét; az ebben kifejtett gondolatok az 1950-es években a hivatalos tudománypolitika rangjára emelkedtek. A kötet miatt letartóztatták, perében Bajcsy-Zsilinszky Endre is tanúskodott mellette, végül mivel illegális kommunista tevékenységét nem tudták bizonyítani, szabadon bocsátották. 1944-ben bekapcsolódott az újpesti ellenállási mozgalomba. 1945. áprilisban beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe; mandátumát a soron következő három választáson megőrizte. 1945–1948 között az újpesti képviselő-testület tagja, 1945-től a Szabad Nép munkatársa, 1946–1953 között a kommunista párt elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle felelős szerkesztője volt. 1947 őszétől az MKP KV oktatási osztálya, 1950-től az MDP KV agitációs és propagandaosztálya helyettes vezetője lett. A Rajk-per kapcsán letartóztatták az öccsét, Mód Péter diplomatát, ezután visszavonult a közélettől, és visszatért az elméleti munkához. 1955-ben a történettudomány doktora tudományos fokozatot szerzett. 1954-től az ELTE tanára lett, 1957-ben ő alapította a tudományos szocializmus tanszéket. 1954–1961 között a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, illetve a TIT főtitkára volt. Tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Budapesten hunyt el.
Vélemények, javaslatok