Nagy Tamás (1914-1993)
Budapesten született. 19321933-ban a bécsi kereskedelmi akadémián tanult, majd 1936-ban elvégezte a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karát, és kistisztviselőként helyezkedett el. 1936-tól a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjaként marxista szemináriumokon adott elő. 1945 után az MKP, majd az MDP tagja lett, és politikai gazdaságtant oktatott a pártfőiskolán. 1948-ban a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem egyik fő szervezője, alapító kurátora, a politikai gazdaságtan egyetemi tanára lett. Ő fordította magyarra Marx Tőkéjét. 1954-től az MTA újonnan létrehozott Közgazdaság-tudományi Intézetében dolgozott, a gazdasági mechanizmussal foglalkozó osztály vezetője, majd az intézet igazgatóhelyettese volt, de tovább tanított a közgazdaság-tudományi egyetemen is. 1954-től a Nagy Imre reformpolitikája nyújtotta lehetőséget kihasználva a közgazdasági gondolkodás megújítása céljából létrehozott Közgazdasági Szemle című szakmai folyóirat szerkesztőségében is aktív szerepet játszott. 1956 májusában ő volt az egyik vitavezető a Petőfi Kör kétfordulós közgazdasági vitáján. Jelen volt a Nagy Imre 60. Születésnapján rendezett ünnepségén. 1956. november 21-én a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának alapító tagja volt. A többpártrendszer melletti állásfoglalása és revizionistának minősített elméleti tanulmányai miatt 1956 után nem vették át az MSZMP-be, és csak 1964-ben lett újra párttag. 1952-ben kandidátusi, 1968-ban akadémiai doktori tudományos fokozatot szerzett. Nyers Rezső, az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkára meghívására 1964–1966 között a gazdasági reformot előkészítő bizottság, az ún. mechanizmustitkárság vezetője volt. 19701972-ben a reform tapasztalatait felülvizsgáló szakmai bizottság titkáraként dolgozott. 1981-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is részt vett különböző közgazdasági kutatásokban, 19881989-ben a kormány által életre hívott gazdasági reformbizottság tagja volt. 1988-ban az Új Márciusi Front alapító tagjaként. Budapesten érte a halál.
Vélemények, javaslatok