Szálasi Ferenc (1897-1946))
Kassán született örmény eredetű családban. 1915-ben, a bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után hadnaggyá avatták. 1918-ig a tiroli császárvadász alakulattal az olasz fronton harcolt. 1924-ben elvégezte a hadiakadémiát, százados lett, 1925-től vezérkari beosztásokban szolgált. Csapattiszti szolgálat után a Honvédelmi Minisztérium hírszerző osztálya nyilvántartó alosztályára osztották be. 1932-től katonapolitikai előadó lett, ugyanebben az évben őrnaggyá léptették elő. 1930-ban csatlakozott a Magyar Élet Szövetség elnevezésű titkos, fajvédő társasághoz. Társadalomtudományi, történelmi tanulmányai alapján kidolgozta szélsőségesen nacionalista, a magyar társadalmat feszítő szociális problémákra ráérző, a nemzetiszocializmussal rokon, szélsőjobboldali, antiszemita, vezéri elvet hirdető „hungarista” eszmerendszerét. Mivel a tisztek számára tiltották a pártpolitizálást, 1935-ben nyugdíjaztatta magát. Megalakította a Nemzeti Akarat Pártját. 1937-ben felforgató tevékenység vádjával három havi fogházbüntetést kapott. Kiszabadulása után megszervezte több szélsőjobboldali politikai csoport együttműködését. 1938-ban újra letartóztatták; július 6-án a Budapesti Ítélőtábla államellenes izgatás és felforgató tevékenység vádjával ezúttal háromévi fegyházra ítélte. Míg büntetését töltötte, az általa alapított, de 1939. február 24-én betiltott Nemzetiszocialista Magyar Párt–Hungarista Mozgalom az 1939. évi választásokon utódpártja, a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom 31 képviselőt juttatott az országgyűlésbe. 1940-ben a második bécsi döntés alkalmából meghirdetett amnesztia révén kiszabadult. Horthy 1944. október 15-i kiugrási kísérlete másnapján a megszálló német csapatok segítségével puccsot hajtott végre, és a kormányzóval miniszterelnökké neveztette ki magát. November 3-án „nemzetvezetőként” egyesítette az államfői és a kormányzati jogkört. Célja a németek kiszolgálása, a háború végsőkig való folytatása; államgépezete a cél érdekében korlátlan terrort valósított meg. A Vörös Hadsereg közeledtére kormányzata Nyugat-Magyarországra menekült, végül 1945. március 29-én Kőszegről német területre evakuált. Május 5-én amerikai fogságba esett. Október 3-án kiadták Magyarországnak. Budapesten háborús bűnök miatt népbíróság elé állították; 1946. március 1-jén halálra ítélték, és kivégezték.
Vélemények, javaslatok