KRONOLÓGIA
1944.12.21: Debrecenben megalakul az SZDP ideiglenes országos vezetősége.
1944.12.21: Debrecenben Zsedényi Béla elnökletével összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés
1944.12.22: Megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány, miniszterelnökké a pártonkívüli Dálnoki Miklós Bélát választják.
1944.12.24: Sopronkőhidán kivégzik a nyilas rögtönítélő hadbíróság által halálra ítélt Bajcsy-Zsilinszky Endrét.
1944.12.26: Esztergomnál bezárul a Budapestet körülfogó szovjet ostromgyűrű.
1945.01.02: A német hadsereg Észak-Dunántúlon ellentámadást indít a Budapestet körülzáró ostromgyűrű feltörésére. A támadás január 13-án teljes kudarcba fullad.
1945.01.04: Kormányrendelet a közigazgatás újjászervezéséről és az állami alkalmazottak magatartását felülvizsgáló bizottságok felállításáról.
1945.01.07: Debrecenben Veres Péter elnökletével és Erdei ferenc főtitkárságával megalakul a Nemzeti Parasztpárt.
1945.01.07: Szegeden megalakul a MADISZ.
1945.01.09: Újpesten partizánok felrobbantják a nyilasházat.
1945.01.18: A Vörös hadsereg birtokba veszi Pestet. A német műszaki alakulatok felrobbantják az addig épen maradt két budapesti hidat: az Erzsébet és a Lánchidat.
1945.01.20: Gyöngyösi János külügyminiszter a magyar kormány és Vorosilov marsall a szövetséges hatalmak nevében Moszkvában aláírják a magyar fegyverszüneti egyezményt, mely egyebek mellett 300 millió dollár jóvátétel megfizetésére köteleziMagyarországot.
1945.01.21:Tildy Zoltán vezetésével megalakul a Budapesti Nemzeti Bizottság. A testület első ülésén a kisgazdapárti Csorba Jánost a főváros főpolgármesterévé, a kommunista Sólyom Lászlót rendőrfőkapitánnyá nevezi ki.
1945.01.25: A háborús bűnösök felelősségre vonására a kormány felállítja a népbíróságokat.
1945.01.26: Megalakul a Nemzeti Főtanács, amely ideiglenesen az államfői jogok egy részét gyakorolja. Elnöke: Zsedényi Béla, tagjai: Dálnoki Miklós Béla és Gerő Ernő.
1945.02.01: A kommunista Péter Gábor vezetésével megkezdi működését a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya (PRO), majd február 26-ától a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya - Tömpe András vezetésével.
1945.02.04-12: A szövetséges hatalmak Churchill, Roosevelt és Sztálin részvételével csúcstalálkozót tartanak a Krím félszigeten, Jaltában. Megegyezés születik, hogy a Szovejtunió belép a Japán elleni háborúba, és beleegyezését adja az Egyesüle Nemzetek Szervezetének alakuló közgyűlése összehívásához. Lengyelország határait nyugati kompenzáció mellett keleten a Curzon vonal mentén húzzák meg, a kelet-európai kisállamokban ideiglenes koalíciós kormányokat hoznak létre a demokratikus pártok részvételével.
1945.02.06: A kormány hatályon kívül helyezi a zsidótörvényeket és a jogfosztó rendeleteket.
1945.02.13: Befejeződik Budapest ostroma. A Vörös Hadsereg tömegével hurcolja el a városból „malenkij robotra” a hadifoglyokat és az utcán összefogdosott polgári lakosságot.
1945.03.03: Budapesten Csécsy Imre elnökletével megalakul a Magyar Radikális Párt.
1945.03.06: A német hadsereg a Balaton északi partján ellentámadást indít, amely azonban rövidesen összeomlik.
1945.03.17: A kormány elfogadja a földreformról szóló rendeletet, amely minden 100 holdon felüli úri és 200 holdon felüli parasztbirtok igénybevételét és kiosztását rendeli el.
1945.03.26: Vorosilov elnökletével Debrecenben megtartja első ülését a SZEB.
1945.04.05: Kassán közzéteszik a csehszlovák kormány programját, amely a csehszlovákiai magyar kisebbséget kollektíven felelőssé teszi Csehszlovákia felbomlásáért, s ezért - az aktív ellenállók kivételével - megfosztják őket állampolgárságuktól, továbbá magyar nemzetiségű állampolgár nem kaphat földet.
1945.04.08: Az FKGP megtartja első budapesti nagygyűlését.
1945.04.11: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenből átteszi székhelyét Budapestre.
1945.04.12: A SZEB Debrecenből átteszi székhelyét Budapestre.
1945.04.13: Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke agyvérzésben váratlanul meghal. Utóda, Truman nem folytatja a korábbi elnök szovjetbarát külpolitikáját.
1945.04.13: Magyarország területén megszűnnek a háborús cselekmények.
1945.04.23: Feloszlatják a csendőrséget és Magyar Államrendőrség néven egységes rendőrséget állítanak fel. A kormány március 15-ét nemzeti ünneppé, április 4-ét a felszabadulás ünnepévé, május 1-jét pedig a munka ünnepévé nyilvánítja.
1945.04.23: Szentesen letartóztatják Lakos József rendőr őrnagyot, a város rendőrkapitányát, majd 1946 februárjáig internálják. Nem akar belépni a kommunista pártba, ezért többször durván bántalmazzák és kínozzák az őrizet ideje alatt.
1945.05.05: A magyar kormány szóbeli jegyzékben fordul Vorosilovhoz, a SZEB elnökéhez amiatt, hogy a Vörös Hadsereg önkényesen leszerel teljes üzemeket és gyárakat, nyersanyagokat és késztermékeket szállít el ellentételezés vagy beszámítás nélkül. (A jegyzéket május 14-én, 25-én, 28-án és 30-án, valamint június 5-én eredménytelenül ismétli meg a kormány.)
1945.05.08: Karlshorstban, a németországi szovjet főhadiszálláson Keitel tábornok aláírja a német csapatok általános kapitulációjáról szóló okmányt, amely 9-én 0 órától lép életbe. Ezzel Európában véget ér a második világháború.
1945.05.16: A Fővárosi Törvényhatósági Bizottság első ülése. A testület elnöke Szakasits Árpád (SZDP), alelnökei Cseh-Szombathy László (FKGP) és Rajk László (MKP). Budapest polgármesterévé Vas Zoltánt (MKP), alpolgármesterekké Kővágó Józsefet (FKGP), Morvay Endrét (FKGP) és Bechtler Pétert (SZDP) választják.
1945.05.16: Megkezdődnek a magyar-szovjet jóvátételi tárgyalások. A delegációk vezetője Pokorny Hermann altábornagy, a Jóvátételi Bizottság elnöke, illetve Zorin tábornok, a SZEB gazdasági osztályának vezetője.
1945.05.31: A magyar kormány 1945. II. negyedévében többek között 9400 tonna friss húst, 10 tonna leölt baromfit, 1300 tonna tejet, 540 tonna vajat, 48 ezer tonna friss főzeléket, 2000 tonna cukrot, 1050 tonna dohányt bocsájtott a Vörös Hadsereg rendelkezésére.
1945.06.05: A Németországot megszálló négy szövetséges haderő főparancsnoka átvezi az ország feletti kormányzást. Négy megszállási övezetet hoznak létre, és a fővárost is szektorokra osztják. Legfelsőbb kormányzati és egyeztető szervként felállítják a Szövetséges Ellenőrző Tanácsot.
1945.06.15: Vorosilov marsall a magyarországi SZEB elnöke és Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök Budapesten aláírják a magyar-szovjet jóvátételi egyezményt, amely a szovjet újjáépítés szolgálatába állítja a magyar gazdaságot.
1945.06.20: A magyar kormány emlékeztetőben fordul a SZEB szovjet képviselőihez, hogy szüntesék meg Magyarország hadizóna státusát, a Vörös Hadsereg szüntesse meg a gyárak leszerelését és áruk ellentételezés nélküli kiszállítását, a bányák,gyárak, raktárak stb. őrzését adják át a magyar fegyveres erőnek, a vasutak és a posta feletti rendelekezést adják át a magyar hatóságoknak.
1945.06.26: Az ENSZ alapelveit kidolgozó San Franciscó-i konferencián aláírják a szervezet chartáját.
1945.07: A balatonlellei diákkonferencián megalakítják a Magyar Egyetemek és Főiskolák Szövetségét (MEFESZ). A februárban alakult Magyar Írók Szabad Szakszervezete a Magyar Írók Szövetsége (Írószövetség) nevet veszi fel.
1945.07.01: A Vörös Hadsereg megszünteti a gyári katonai parancsnokságokat, és háromszáz üzem feletti ellenőrzést ad át a magyar hatóságoknak.
1945.07.06: A Vörös Hadsereg átadja a szénbányák felügyeletét a magyar hatóságoknak.
1945.07.17: A nagy-britanniai alsóházi választásokon a Labour Party nyer többséget. A háborút megvívó, konzervatív párti Churchill helyét a munkáspárti Atlee foglalja el a miniszterelnöki székben.
1945.07.17-08.02: A postdami nagyhatalmi értekezleten a Szovejetunió lemond a Ruhr-vidék nemzetközi felügyeleletéről és földközi-tengeri igényeiről. Cserébe a nyugati szövetséges hatalmak nem szólnak bele a szovjet övezet ügyeibe. Döntés születik Lengyelország ideiglenes nyugati határairól, a német lakosság kitelepítéséről és Németország megosztásáról. Elfogadják a jóvátétel-fizetés kötelezettségének elvét.
1945.08.02: Csehszlovákiában - az áprilisi kormányprogramnak megfelelően - rendeletileg megfosztják állampolgárságuktól a magyar és a német nemzetiségű lakosokat.
1945.08.06: Az Egyesült Államok atombombát dob Hirosimára, majd 9-én Nagaszakira. Az áldozatok száma meghaladja a százezret.
1945.08.07: A Vörös Hadsereg átadja a csepeli Weiss Manfréd Művek felügyeletét a magyar hatóságoknak.
1945.08.08: A Szovjetunió hadat üzen Japánnak és belép a Csendes-óceáni háborúba az Egyesült Államok és Nagy Britannia oldalán.
1945.08.16: XII. Pius pápa az elhunyt Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás helyére Mindszenty József veszprémi püspököt nevezi ki esztergomi érsekké (beiktatása: október 2.).
1945.08.18-20: Arthur Schoenfeld, a SZEB mellett működő amerikai politikai misszió vezetőjeátadja Zsedényi Bélának, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének a nyilasok által nyugatra hurcolt nemzeti ereklyét, a Szent Jobbot.
1945.08.27: Moszkvában a Gerő Ernő és Bán András által vezetett magyar delegáció aláírja a magyar-szovjet gazdasági szerződést, amely 30 millió dolláros értékben 1946 végéig szabályozza a kölcsönös áruszállításokat. (A szerződést - hosszú közéleti vita és számos tiltakozást követően - december 20-án ratifikálja a Nemzeti Főtanács.)
1945.09.05-13: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Budapesti ülésszaka, alapvető fontosságú törvények elfogadása, becikkelyezése (földreform, fegyverszüneti egyezmény, népbíráskodás.) Szeptember 15-én elfogadják a választójogi törvényt.
1945.09.11: A londoni öthatalmi külügyminiszteri konferencián a Szovejtunió a fennálló helyzet rögzítését szeretné a mielöbbi békekötés révén, míg az Egyesült Államok szabad választásokat sürget Magyarországon, Bulgáriában és Romániában.
1945.09.15: Kormányrendelettel a miniszterelnökség sajtóosztálya engedélyéhez kötik a politikai célú sajtótermékek kinyomtatását.
1945.09.25: Értekezleten hirdeti meg programját - a korábbi Kereszténydemokrata Néppártból kiszakadt - Barankovics István vezette Demokrata Néppárt.
1945.09.27: A Szovjetunió felveszi a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal.
1945.10.03: Az amerikai hatóságok repülőgépen Magyarországra szállítják és átadják a magyar igazságügyi szerveknek Szálasi Ferencet és tíz társát - a háborús bűnösök első csoportját.
1945.10.07: Törvényhatósági választások Budapesten az FKGP győzelmével. A 240 törvényhatósági helyből az FKGP 122-őt, az MKP és az SZDP 51-51-et, a Polgári Demokrata Párt 9-et, a Nemzeti Parasztpárt 5-öt, a Magyar Radikális Párt 2-őt szerez meg.
1945.10.11: Megkezdődik a kínai polgárháború.
1945.10.16: Vorosilov megbeszélésre hívja össze a koalíciós pártok vezetőit, hogy közös listán induljanak a közelgő nemzetgyűlési választásokon. A javaslatot elutasítja az FKGP, azonban a SZEB elnökének erőteljes nyomására néhány nap múlva kénytelenek beleegyezni, hogy a választási eredménytől függetlenül koalíciós kormány alakuljon, s a belügyi és közlekedési tárcát mindenképpen a kommunisták kapják.
1945.10.21: A baloldal győz a franciaországi nemzegyűlési választásokon, a kommunisták szerzik a legtöbb mandátumot.
1945.10.22: A SZEB magyar kezelésbe adja vissza a MÁV-ot.
1945.11.04: A nemzetgyűlési választás az FKGP győzelmével zárul: a szavazatok 57%-át szerzi meg. Az SZDP 17,4%-ot, az MKP 17%-ot, a Nemzeti Parasztpárt 6,9%-ot szerez.
1945.11.09: Párizsban megkezdi munkáját a jóvátételi értekezlet.
1945.11.13: A népbíróság halálra ítéli Bárdossy László volt miniszterelnököt. 1946 január 10-én végrehajtják az ítéletet.
1945.11.15: A nemzetgyűlési választásokat követően a Dálnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormány lemond. Tildy Zoltán református lelkész, kisgazdapárti politikus kap kormányalakítási megbízatást. Belügyminiszterré Nagy Imrét (MKP) nevezik ki.
1945.11.20: A SZEB elrendeli a magyarországi német nemzetiségű lakosság Németországba való kitelepítését. Az 1946. január 15-én megjelenő kormányrendelet szerint áttelepülni köteles mindenki, aki az utolsó népszámláláskor németnek vallotta magát, vagy német fegyveres alakulat, illetve a Volksbund tagja volt. 1947-ig közel 200 ezer magyarországi németet telepítenek ki.
1945.11.23: A népbíróság halálra ítéli Imrédy Béla volt miniszterelnököt. 1946. február 28-án végrehajtják az ítéletet.
1945.11.24: Megalakul a Gazdasági Főtanács, az újjáépítés és a nemzetgazdaság irányító szerve. Elnöke a kormányfő, főtitkára Vas Zoltán.
1945.11.29: Megkezdi munkáját az új Nemzetgyűlés. Másnap Tildy Zoltán beterjeszti a kormányprogramot.
1945.12.12: A magyar kormány 1945. április 1-jétől e napig 14 428 925 530 pengőt fordított a SZEB céljaira.
1945.12.14: A Budapesti Törvényhatósági Bizottság polgármesterré a kisgazdapárti Kővágó Józsefet választja meg.
1945.12.16-26: A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy Britannia külügyminisztereinek moszkvai konferenciáján megegyezés születik a volt német szövetséges országokkal kötendő békeszerződésekről. Megállapodnak továbbá, hogy a román és a bolgár kormányban 2-2 nem kommunista politikus is tárcát kap; a Szovjetunió nem vesz részt Japán megszállásában, Koreában ötéves átmeneti időre közös, szovjet-amerikai ellenőrzést hoznak létre; s a Szovjetunió szerepet kap az atomfegyverek ellenőrzésében is.
1946.01.05: A Gazdasági Főtanács - engedve az erőteljes szovjet nyomásnak - utasítást ad az illetékes minisztériumok és megyei hivatalok vezetőinek a lőrinci (Heves vármegye) Mátravidéki Erőmű leszerelésének azonnali megkezdésére. Az erőmű berendezéseit a következő hónap végéig a Szovjetunióba szállítják.
1946.01.10: Összeül Londonban az ENSZ I. közgyűlése.
1946.01.18: Átadják a forgalomnak a háború utáni első budapesti állandó Duna-hidat, a Kossuth-hidat, amely a Batthyány teret és a Kossuth teret köti össze.
1946.02.01: A Nemzetgyűlés köztársasággá nyilvánítja Magyarországot. Köztársasági elnökké Tildy Zoltánt választják.
1946.02.04: Tildy Zoltán köztársasági elnök a kisgazdapárti Nagy Ferencet nevezi ki miniszterelnökké.
1946.02.08: A tatabányai bányászok versenyre „széncsatára”) szólítják az ország bányászait, hogy termeljenek minél több szenet a katasztrofális energiahiány enyhítésére.
1946.02.27: Aláírják a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt. A csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthetnek ki, amennyi szlovák önként távozik Magyarországról. Ezt követően 70 ezer magyart telepítenek ki Csehszlovákiából.
1946.03.01: A népbíróság halálra ítéli Szálasi Ferencet és 6 társát, háborús bűnösöket. Az ítéleteket március 12-én végrehajtják.
1946.03.05: A MKP, az SZDP, a Nemzeti Parasztpárt és a Szakszervezeti Tanács részvételével megalakul a Baloldali Blokk. Közös nyilatkozatukban leszögezik, hogy az FKGP-nek csak a „demokratikus elemeivel” hajlandóak együttműködni. Ezzel megkezdődik a Kisgazdapárt kívülről történő bomlasztása „felszalámizása”).
1946.03.05: Churchill fultoni beszédében kijelenti, hogy vasfüggöny választja ketté Európát.
1946.03.07: A Baloldali Blokk pártjai tüntetést szerveznek a Hősök terére, ahol követelik a „reakciós elemek” eltávolítását az FKGP-ből. Dobi István és Ortutay Gyula kisgazdapárti politikusok a Baloldali Blokk követeléseit támogató nyilatkozatot tesznek közzé.
1946.03.07: A szentesi kórházban a kommunista R Gárda tagjai meggyilkolják Lakos József volt szentesi rendőrkapitányt, akit február 19-én, Futó Dezső parlamenti interpellációját követően helyeztek szabadlábra. (Dadi Imre, aki mint az MKP Csongrád megyei titkára utasítást adott a gyilkosságra, rövid vizsgálati fogság után, 1948. január végén közkegyelemmel szabadul.)
1946.03.09-11: A Baloldali Blokk nyomására az FKGP kizárja soraiból 20 nemzetgyűlési képviselőjét (köztük Nagy Vincét, Sulyok Dezsőt és Vásáry Istvánt), és a Kis Újság szerkesztését gr. Dessewffy Gyula helyett Kovács Bélára bízza.
1946.03.12: A Nemzetgyűlés elfogadja a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről intézkedő törvényt, amely a későbbi koncepciós pereknek is jogi alapját képezi.
1946.03.19: Átszervezik a szovjet kormányt: Sztálin a miniszterelnök, a helyettese Molotov. A népbiztosságokat minisztériummá alakítják át.
1946.03.20: Nagy Imrétől a belügyminiszteri posztot Rajk László veszi át, aki 1948 augusztusáig irányítja a tárcát.
1946.03.22: A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt. Augusztus 24-én végrehajtják az ítéletet.
1946.04.06: Erőss János, a Jóvátételi Hivatal elnöke és Vladimír Clemetis külügyi államtitkár Prágában aláírják a magyar-csehszlovák jóvátételi egyezményt, amely hat év alatt 30 millió dollár értékű jóvátételi szállításra kötelezi Magyarországot.
1946.04.09-18: Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség tárgyal Moszkvában. A Szovjetunió kormánya hozzájárulását adja, hogy Magyarország hat helyett nyolc év alatt teljesítse jóvátételi kötelezettségét. (Rövidesen hasonló engedményt ad a csehszlovák és a jugoszláv kormány.) A szovjet kormány elengedi a jóvátétel első évében nem teljesített szolgálatok után felszámított 6 millió dollár késedelmi kamatot.
1946.04.10: Az FKGP-ből kizárt politikusok új pártot alapítanak: a Magyar Szabadságpártot. Elnökévé Sulyok Dezsőt, társelnökeivé Nagy Vincét és Vásáry Istvánt választják. Holnap címmel új politika lapot is indítanak.
1946.05.06: Pártközi megegyezés jön létre a B-listázások megkezdéséről, az állami és közigazgatási tisztviselők létszámának 10%-kal történő csökkentéséről. A B-listázást a baloldali pártok a főhatóságok és a közigazgatás politikai ellenfeleiktől való „megtisztítására” használják fel.
1946.05.11: Erőss János, a Jóvátételi Hivatal elnöke és O. M. Cicmil aláírják a magyar-jugoszláv jóvátételi egyezményt, amely hat év alatt 70 millió dollár értékű jóvátételi szállításra kötelezi Magyarországot.
1946.05.20: Az FKGP követeli az államhatalmi, államigazgatási és rendőrségi szervek vezető állásainak a választások eredményének megfelelő arányban történő újrafelosztását „arányosítását”).
1946.05.24: Pogrom Kunmadarason (Szolnok vármegye), két helybéli zsidót meggyilkolnak.
1946.05.26: A csehszlovákiai választásokon a kommunista párt a szavazatok 38%-át szerzi meg.
1946.06.02: A franciaországi parlamenti választásokon a Néppárt győz, és a kommunista párttal koalíciós kormányt alakít.
1946.06.05: A Baloldali Blokk és az FKGP közötti megállapodásban a munkáspártok ígéretet tesznek a kisgazdák arányosítási követeléseinek teljesítésére, az FKGP pedig a pártján belüli „jobboldali elemekkel” szembeni fellépésre.
1946.06.08-25: Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség tárgyal Washingtonban, Londonban és Párizsban. Az Egyesült Államok kormánya ígéretet tesz a Magyar Nemzeti Bank - nyugatra hurcolt, majd az amerikai hadsereg kezébe került - mintegy 40 millió dollár értékű aranykészletének visszaszolgáltatására.
1946.06.15: A magyarországi német vagyont rendeletileg átadják a Szovjetuniónak.
1946.06.17: Az Oktogonnál egy padlásról rálőnek az utcán haladó szovjet katonákra. Egy szovjet tiszt, egy sorkatona és egy magyar lány életét veszti. A rendőrség közleménye szerint Pénzes István, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületének (KALOT) tagja követte el a cselekményt és elfogása előtt öngyilkos lett. A merénylet lehetett a kommunista irányítású politikai rendőrség (PRO) provokációja is.
1946.06.18: Rajk László belügyminiszter - az Oktogonnál történt merénylet miatt - a kormány elé terjeszti a „terrorcselekmények” visszaszorítását célzó javaslatát.
1946.06.25: A kormány a BM felügyelete alá helyezi az összes egyesületet és társadalmi szervezetet, amivel a kommunista miniszter ellenőrzése alá kerül az egész civil szféra.
1946.06.26: A Nemzetgyűlés elfogadja a szénbányák államosításáról szóló törvényt.
1946.07.07: Szviridov tábornok, a SZEB elnökhelyettese magához kéreti Nagy Ferenc miniszterelnököt, és ultimátumban követeli a „fasisztabarát” egyesületek feloszlatását, a katolikus egyház és a „reakciós papság” megregulázását.
1946.07.18-23: A Oktogonnál történt merénylet ürügyén Rajk László belügyminiszter feloszlatja a Magyar Cserkészszövetséget, a KALOT-ot és több mint 1500 társadalmi egyesületet és egyházi ifjúsági szervezetet. Ezzel megkezdődik a civil társadalom intézményeinek szétverése.
1946.07.19: Az FKGP tiltakozik a felekezeti egyesületek betiltása ellen, és követeli az intézkedés visszavonását. Ennek ellenére Rajk László belügyminiszter a következő egy év során további több ezer egyházi-vallási, kulturális, társadalmi, ifjúsági szervezetet és egyesületet oszlat fel.
1946.07.21: Mindszenty József esztergomi érsek a katolikus püspöki kar nevében levélben tiltakozik a miniszterelnöknél a katolikus ifjúsági egyletek feloszlatása miatt.
1946.07.29-10.15: A párizsi békekonferencián megtárgyalják a békeszerződések tervezetét.
1946.07.31-08.01: Miskolcon az élelmiszerellátás nehézségei miatt antiszemita pogromra kerül sor.
1946.08.01: Az új értékálló pénz, a forint kibocsátása következtében megszűnik az infláció. (1 Ft = 400 ezer quadrillió pengő vagy 200 millió adópengővel. 1938-as értékhez számítva 1 Ft = 0,28766 pengő.)
1946.08.06: A Magyar Nemzeti Bank amerikai kézre került aranykészletét visszaszállítják Budapestre.
1946.09.07-09: Az FKGP a Magyar Parasztszövetséggel együttműködve parasztnapokat szervez Budapesten. Az eseménysorozat központi rendezvénye a Hősök terén tartott nagygyűlés, amelyen Nagy Ferenc miniszterelnök mond beszédet.
1946.09.27: Kezdetét veszi a görög polgárháború a kommunisták vezette partizánok és a királyi csapatok között.
1946.10.06: Az MKP kezdeményezésére a budapesti és a vidéki politikai rendészeti osztályt közvetlen belügyminiszteri felügyelettel, az egész ország területére kiterjedő működési körrel, Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) elnevezéssel összevonják. Vezetője Péter Gábor.
1946.10.30: Pártközi tárgyalások kezdődnek a koalíciós válság megoldása érdekében.
1946.11.03-12.12: New Yorkban ülésezik a Külügyminiszterek Tanácsa, amely véglegesíti a legyőzött európai országokkal, köztük Magyarországgal kötendő békeszerződés szövegét.
1946.11.10: A franciaországi választásokon a kommunisták győznek a köztársaságiakat és a szocialistákat megelőzve.
1946.12.01: Államosítják a legfontosabb nehézipari üzemeket.
1946.12.14-16: A kommunista Pálffy György által irányított HM Katonapolitikai [Elhárító] Osztálya őrizetbe veszi Szent-Miklósy István vezérkari őrnagyot és Héder Jánost, majd 20-án Arany Bálintot, az FKGP szervező titkárát, akiket összeesküvés szervezésével gyanúsítanak. A katonapolitikai osztály által kreált Magyar Közösség-összeesküvési ügy célja az FKGP politikai lejáratása és felszámolása.
1947.01.01: Németországban hatályba lépnek a Bizóniára vonatkozó megállapodások: a politikai megosztottság fenntartása mellett gazdaságilag egyesítik az amerikai és a brit megszállási övezetet.
1947.01.05: A BM hivatalos közleményt ad ki egy köztársaság-ellenes összeesküvés leleplezéséről, amely a demokratikus rendszer erőszakos megdöntésére tört. „Főbűnösökként” Donáth Györgyöt, Szent-Iványi Domokost, Szent-Miklósy Istvánt, Arany Bálintot, Kiss Károlyt és Héder Jánost nevezik meg, akik - Szent-Iványi kivételével - a „Magyar Közösség” nevű titkos szervezet tagjai voltak, s „katonai vezetőjük” Dálnoki Veress Lajos vezérezredes. A felsoroltakkal együtt 55 személyt tartóztattak le.
1947.01.17: A Magyar Közösség-összeesküvésben való részvétel gyanúja miatt a Minisztertanács hozzájárul Gyulai László, Hám Tibor, Horváth János, Jaczkó Pál, Kiss Sándor, Saláta Kálmán, Vatai László és Vörös Vince kisgazda nemzetgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséhez. Saláta és Vörös kivételével mindannyian letartóztatásban vannak mire 21-én a Nemzetgyűlés felfüggeszti a mentelmi jogukat. Az FKGP Politikai Bizottsága rövidesen kizárja őket a pártból „jobboldali magatartásuk” miatt.
1947.02.10: Párizsban aláírják a békeszerződést Németország európai szövetségeseivel, köztük Magyarországgal. A szerződés szerint Magyarország összesen 70 ezer fős haderőt tarthat fegyverben. (A Magyar Honvédség létszáma ekkor 14 ezer fő.)
1947.02.19: Az FKGP Politikai Bizottsága kommunista nyomásra lemondatja főtitkári tisztéből Kovács Bélát, akit a Magyar Közösség-összeesküvésben való részvétellel gyanúsítanak. Utóda a főtitkári székben Balogh István.
1947.02.22: Kovács Béla kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az ÁVÓ követelésére sem függeszti fel a Nemzetgyűlés.
1947.02.25: A budapesti ÁVÓ a Magyar Közösség-összeesküvésben való részvétel gyanújával kihallgatja Kovács Bélát. Az Andrássy út 60-ból távozóban, az utcán az NKVD tisztjei letartóztatják a kisgazda politikust. Kovácsot először Ausztriába szállítják, s a Baden bei Wien-i NKVD-börtönben tartják fogva, majd tárgyalás nélkül 25 évi szabadságvesztést szabnak ki rá, és a Szovjetunióba deportálják.
1947.03.11: A Baloldali Blokk és a megcsonkított FKGP megállapodnak politikájuk összehangolásáról, a - Magyar Közösség - „összeesküvés gyors felszámolásáról”, és elfogadják a kormány munkaprogramját, köztük a három éves gazdasági terv bevezetését.
1947.03.12: Truman elnök a kongresszus elött kifejti, hogy az Egyesült Államoknak támogatást kell nyújtani a szabad országoknak az azokat fenyegető totalitárius fordulattal szemben (Truman-doktrína).
1947.03.14: Átalakítják a kormányt, amely a kommunistákkal együttműködő kisgazda politikusokkal „társutasok”, „kriptokommunisták” - Dinnyés Lajos, Dobi István, Mihályfi Ernő, Nyárádi Miklós és Ortutay Gyula) egészül ki, valamint a parasztpárti Veres Péterrel.
1947.04.16: A népbíróság ítéletet hirdet a köztársaság-ellenes összeesküvők ügyében, az ún. Magyar Közösség-perben: Donáth Györgyöt, Dálnoki Veress Lajost és András Sándort halálra, Arany Bálintot és Szent-Miklósy Istvánt életfogytiglani, Szent-Iványi Domokost 14 évi, Kiss Károlyt 12 évi, Héder Jánost 11 évi szabadságvesztésre ítélik. (Másodfokon Donáth halálos ítéletét, illetve Kiss és Héder büntetését helybenhagyja a Népbíróságok Országos Tanácsa, Dálnoki Veressét 15 évi, Szent-Miklósyét 15 évi, Aranyét 12 évi, Andrásét 10 évi, Szent-Iványiét 10 évi szabadságvesztésre változtatja. Donáthot 1947. október 23-án kivégezték.)
1947.05.14: Nagy Ferenc - szabadság címén - Svájcba utazik, hogy nyugaton ismertesse a Magyarországon kialakult helyzetet. A Minisztertanács irányítását Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes veszi át.
1947.05.28: Szviridov altábornagy, a SZEB alelnöke a magyar kormánynak átadott jegyzékben „terhelő adatokat” szolgáltat Nagy Ferenc miniszterelnökre a Magyar Közösség-összeesküvéssel kapcsolatban. Rákosi Mátyás rendkívüli kormányülést hív össze, és hazatérésre szólítják a Svájcban tartózkodó kormányfőt.
1947.05.30: A Svájcban tartózkodó Nagy Ferenc miniszterelnök, akit a Magyar Közösség-összeesküvésben való részvétellel vádolnak, a berni magyar nagykövetségen keresztül bejelenti lemondását a kormányfői és az FKGP elnöki tisztéről, s közli, hogy nem kíván hazatérni.
1947.05.31: Olaszországban megalakul a De Gasperi-kormány a kommunista párt bevonása nélkül.
1947.05.31: Dinnyés Lajos, az MKP-val együttműködő kisgazda politikus kap kormányalakítási megbízást a köztársasági elnöktől.
1947.06.05: George Marshall amerikai külügyminiszter meghirdeti az Európának szánt gazdasági segélyprogramot (ún. Marshall-terv).
1947.06.07: Lemond Budapest kisgazdapárti polgármestere, Kővágó József. Utóda július 18-tól a kommunistákkal együttműködő kisgazdapárti Bognár József.
1947.06.11: Felállítják az Országos Tervhivatalt. Elnöke Vajda Imre (SZDP), főtitkára Berei Andor (MKP).
1947.06.12: Megkezdődik a népbíróságon Mistéth Endre és 43 társának a Magyar Közösség-ügyhöz kapcsolódó pere.
1947.07.01: A Nemzetgyűlés elfogadja a 3 éves tervről szóló törvényt.
1947.07.10: Magyarország szovjet nyomásra elutasítja a Marshall-tervet.
1947.07.20: Balogh István, az FKGP korábbi főtitkára, bejelenti a Független Magyar Demokrata Párt megalakulását.
1947.07.22: Slahta Margit benyújtja a belügyminiszterhez a Keresztény Női Tábor nevet viselő pártjának engedélyezési kérelmét.
1947.07.22: Bejelentik a Szabadság Párt feloszlását. A párt vezetője, Sulyok Dezső lemond nemzetgyűlési mandátumáról, majd augusztus 4-én emigrál.
1947.07.23: A Nemzetgyűlés megszavazza az új választójogi törvényt, amely jelentősen szűkíti a választásra jogosultak körét különböző politikai indokokkal. (Augusztus folyamán több mint 400 ezer embert zárnak ki a választójog gyakorlásából.)
1947.07.24: Aláírják az öt évre szóló magyar-jugoszláv gazdasági és együttműködési szerződést.
1947.07.25: Tildy Zoltán köztársasági elnök föloszlatja a Nemzetgyűlést és augusztus 31-ére írja ki az új választásokat.
1947.07.28: Pfeiffer Zoltán elnökletével megalakul a Magyar Függetlenségi Párt.
1947.07.29: Megalakul a koalíciós pártok választási szövetsége, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Választási Szövetsége.
1947.08.06: Bulgáriában megkezdődik a Nikola Petkov, az ellenzék egyik vezető politikusa és társai elleni per. 16-án kötél általi halálra ítélik és kivégzik.
1947.08.29: Ítéletet hirdetnek a Magyar Közösség-összeesküvéshez kapcsolódó Mistéth Endre és társai perében: Mistéth 3 és fél év kényszermunka (jogerősen 6 év fegyház), Jaczkó Pál 4 év kényszermunka (jogerősen 5 év börtön), Gyulai László 4 év fegyház (jogerősen 5 év fegyház), Horváth János 3 és fél év kényszermunka (jogerősen 3 év fegyház), Kiss Sándor 2 és fél év fegyház (jogerősen 3 év fegyház), Csicsery-Rónay István 2 év fegyház (jogerősen 3 év fegyház), Vatai László 6 hónap fegyház (jogerősen 6 hónap börtön); Hám Tibor felmentve.
1947.08.31: Országgyűlési választások Magyarországon, melyen választási csalásokkal többletszavazathoz jut az MKP. A csaláshoz hamis választói névjegyzékeket és 60-80 ezer ún. kékcédulát használnak fel, aminek segítségével egy személy többször is szavaz. A Demokrata Néppárt kimagasló eredményt ér el, a legerősebb ellenzéki pártként kerül a Parlamentbe. A választás hivatalos végeredménye: MKP 22,3%, Demokrata Néppárt 16,4%, FKGP 15,4%, SZDP 14,9%, Magyar Függetlenségi Párt 13,4%, Nemzeti Parasztpárt 8,3%.
1947.08.31: Az 1946/47-es költségvetési évben 372,5 millió forintot emésztett fel a Vörös Hadsereg ellátása, az összes költségvetési kiadás több mint 10 %-át.
1947.09.11-13: Az FKGP nagyválasztmánya ülésén a kibontakozó heves vita nyomán a pártszakadás veszélye fenyeget. Végül kommunistákkal együttműködésre hajlandó szárny győzedelmeskedik: elnökké Dobi Istvánt, főtitkárrá Gyöngyösi Jánost választják.
1947.09.16: Az új Országgyűlés első ülése, a Ház elnökévé Nagy Imrét választják.
1947.09.22-27: Lengyelországban megalakul a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform).
1947.09.24: Ismét Dinnyés Lajos alakít kormányt.
1947.09.29: Az Országgyűlés elfogadja a bankok államosításáról szóló törvényt.
1947.10.01: Az ENSZ elutasítja Magyarország tagfelvételi kérelmét.
1947.10.26: A franciaországi választásokon a szocialisták megelőzik a kommunistákat.
1947.11.04: Emigrál Pfeiffer Zoltán. A Magyar Függetlenségi Pártot november 20-án feloszlatja a belügyminiszter, a párt 48 képviselőjét megfosztják mandátumától.
1947.11.06: Molotov a szovjet pártvezetőség előtt bejelenti, hogy az „atomtitok már nem titok”.
1947.11.08: Sztálint Budapest díszpolgárává avatják.
1947.12.08: Magyar-jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írnak alá Belgrádban.
1948.01: A Magyar Honvédség létszáma eléri a 20 ezer főt.
1948.01.04: A szovjet kormány jegyzékben közli a magyar kormánnyal, hogy - tekintettel a békeszerződés előírásaira - 1947. december 14. óta Magyarország területén csak az ausztriai megszálló csapatokkal összekötő egységek vannak. A „visszamaradt” szovjet erők 3 hadosztállyal biztosítják a vasúti és közúti utánpótlási vonalakat: Szombathelyre települ a 17. gépesített hadosztály parancsnoksága és törzse, alakulatai különböző dunántúli helyőrségekbe; Veszprémbe egy repülőhadosztály, Debrecenbe egy bombázórepülő hadosztály települ. Mindhárom hadosztály az ausztriai Badenben székelő Központi Hadseregcsoport Főparancsnokságának van alárendelve.
1948.01.09: Újra megkezdik a magyarországi németajkúak kitelepítését. A következő fél évben 36 ezer magyar állampolgárságú németet telepítenek Németország szovjet megszállási zónájába.
1948.01.24: Görögországban Markosz kommunista ellenkormányt alakít.
1948.02.06: Törvény a bauxit-, és alumíniumipar államosításáról.
1948.02.13: Magyar kormányküldöttség utazik Moszkvába Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettesek vezetésével. Február 18-án aláírják a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt.
1948.02.18: Kéthly Annát és több társát, a „jobboldali szociáldemokratákat” eltávolítják az SZDP vezetőségéből. Március 5-7. között a párt XXXVI. kongresszusa kizárja őket a pártból, és felhatalmazza a vezetőséget, hogy az MKP-val kezdjenek tárgyalásokat az egységes munkáspárt létrehozásáról.
1948.02.25: Kommunista puccs és hatalomátvétel Csehszlovákiában.
1948.03.01: Tito bejelenti, hogy a Szovjetunióval folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak, és a jugoszláv hadsereg és népgazdaság problémáit ezentúl önerőre támaszkodva kívánják megoldani, ezért visszavonják Jugoszláviából a szovjet katonai és civil tanácsadókat. Sztálin májusig több kísérletet tesz, hogy visszatérítse irányvonalához a jugoszláv kommunistákat.
1948.03.17: Brüsszelben gazdasági és védelmi szerződéseket írnak alá a Benelux-államok, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői. Ezzel megalakul a Nyugat-Európai Unió.
1948.03.25: Rendeleti úton államosítják a 100 főnél több munkást foglalkoztató üzemeket, és puccsszerűen munkásigazgatókat neveznek ki élükre. Az intézkedés, amely több mint 160 ezer dolgozót érint, a külföldi tulajdonban lévő üzemekre nem vonatkozik.
1948.03.31: A budapesti értéktőzsde beszünteti működését.
1948.04.01: Az SZDP 32 képviselőjét visszahívja az Országgyűlésből.
1948.04.04: A „felszabadulási” ünnepségek alkalmával a Szovjetunió 1848/49-es honvédzászlókat ad vissza Magyarországnak.
1948.05.11: A Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt megalakítja a Polgári Radikális Pártszövetséget.
1948.06: Aláírják a Magyar Honvédség szovjet fegyverekkel való felszereléséről és ellátásáról szóló egyezményt. Megkezdődik a magyar haderő erőltetett ütemű fejlesztése.
1948.06.03: Pócspetriben (Szabolcs-Bereg-Ugocsa vármegye) összeütközésre kerül sor az iskola államosítása ellen tüntető lakosság és a helyi hatóság között. A községháza előtti dulakodásban egy rendőr életét veszti. A község segédjegyzőjét gyilkosság, a helyi plébánost gyilkosságra való felbujtás vádjával halálra ítéli a rögtönítélő bíróság (előbbit kivégzik, utóbbinak büntetését életfogytiglani börtönbüntetésre változtatják). A kommunisták az esetet az egyházi iskolák államosítása melletti propagandára használják fel.
1948.06.12: Az MKP IV. és az SZDP XXXVII. kongresszusa kimondja a két párt Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven való egyesülését. 12-14-e között megtartják az új párt I. kongresszusát, ahol meghatározzák a programot és a szervezeti szabályzatot. Pártelnökké a szociáldemokrata Szakasits Árpádot, főtitkárrá a kommunista Rákosi Mátyást választják. Az új párt hivatalos lapja a Szabad Nép. A Népszava a Szabad Szakszervezetek lapjaként jelenik meg a továbbiakban.
1948.06.16: Törvény az egyházi iskolák államosításáról. 1947/48-ban 4692 nép-, általános és polgári iskola, 90 gimnázium, 46 tanítóképző és 3 óvónőképző volt felekezeti kézben. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter május 15-én sajtókonferencián jelentette be a lépést. Az állam és az egyház szétválasztását, és ezen belül iskoláik elvesztését az egyházak a rájuk nehezedő nyomás miatt tudomásul vették. A katolikus egyház azonban Mindszenthy József esztergomi bíboros érsek vezetésével ellenállt. A pócspetri ügy kiélezett légkörében a Katolikus Püspöki Kar június 7-én tartott ülésén úgy döntött, hogy kiközösítik azokat, akik támogatják az iskolák államosítását. A törvény értelmében összesen 6505 nem állami iskola került állami tulajdonba. Az iskolaállamosítás ellen országszerte tüntetésekkel tiltakozik a lakosság, a rendőrség és az ÁVO azonban kíméletlenül feloszlat és megtorol minden megmozdulást.
1948.06.23: A szovjet katonai kormányzat lezárja Nyugat-Berlin felé a szárazföldi forgalmat. Kezdetét veszi a berlini blokád.
1948.06.26: Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légihídon megkezdi Berlin nyugati szektorainak ellátását.
1948.06.27: A Kominform elítéli a Jugoszláv Kommunista Párt (JKP) politikáját és kizárják a szervezetből. Több évre megromlik a viszony Jugoszlávia és a szovjet blokk országai között.
1948.07.30: Lemondatják tisztéről Tildy Zoltán köztársasági elnököt, akit ezt követően 1956. május 1-jéig házi őrizetben tartanak. Vejét, Csornoky Viktor kairói követet, kémkedés vádjával halálra ítélik. Az Országgyűlés Szakasits Árpádot választja köztársasági elnökké.
1948.08.05: Rajk Lászlót külügyminiszterré nevezik ki. A belügyminiszteri tisztet Kádár János veszi át.
1948.09.06: A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) elnevezését BM Államvédelmi Hatóságára (ÁVH) változtatják, vezetője továbbra is Péter Gábor. A szervezet feladatkörét kibővítik a külföldiek ellenőrzésével, határ-, légi közlekedési és folyamrendészeti feladatokkal, továbbá a kitiltás, a rendőrhatósági felügyelet, az internálás elrendelésével és az útlevelek kiadásával.
1948.10.07: A kormány és a református, illetve az unitárius egyház között megállapodás születik. A református lelkészek állami illetményt kapnak, a református egyház 4 gimnáziumot és 4 teológiai főiskolát tarthat fenn.
1948.10.12: Csehszlovákiában visszaadják a magyar nemzetiségűek állampolgárságát és visszaállítják állampolgári jogaikat.
1948.11.02: Az Egyesült Államokban ismét Truman nyeri az elnökválasztást.
1948.12.10: A volt kisgazdapárti Dobi Istvánt nevezik ki miniszterelnökké, aki többségében kommunista politikusokból alakít új kormányt.
1948.12.14: Aláírják az evangélikus egyház és a kormány közötti megállapodást. Az evangélikusok egy gimnáziumot és egy teológiai főiskolát tarthatnak fenn, lelkészeik állami illetményt kapnak.
1948.12.20: Az ENSZ elfogadja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
1948.12.26: Karácsony másodnapján az ÁVH hűtlenség, államellenes tevékenység és devizabűntett vádjával letartóztatja Mindszenty József bíboros esztergomi érseket. (Titkárát már november 19-én letartóztatták, és több alkalommal házkutatást tartottak az esztergomi prímási palotában.) 1945-48 között a hercegprímás eltökélten szállt szembe a kommunista diktatúra kiépítésével. Vezetőjévé vált a vallásszabadságért, a polgári értékekért és a nemzeti függetlenségért küzdőknek, ugyanakkor szimbolikus alakja lett a katolikus egyház befolyását és társadalmi szerepét anakronisztikusan őrző politikának.
1949.01.04: Tárgyalások kezdődnek a római katolikus püspöki kar és a kormány között az állam és egyház viszonyának rendezéséről. (Korábban már megegyezés született az evangélikus és a református egyházzal, hogy állami támogatás fejében korlátozzák tevékenységüket.) Január 7-én a pápa megtiltja a tárgyalások folytatását.
1949.01.20: Megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Első ülésszakát április 26-28. között rendezik Moszkvában.
1949.01.20: A Maort-perben ítéletet hirdet a Népbíróságok Országos Tanácsa: Papp Simon vezérigazgatót első fokon halálra, másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélik.
1949.02.01: Az Országos Nemzeti Bizottság feloszlatása után kimondják a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulását, majd összeül a szervezet országos tanácsa. Elnökévé Rákosi Mátyást, titkárává Rajk Lászlót választják. Március 15-én tartják a népfront első országos kongresszusát. Ezzel de facto megszűnik a többpártrendszer Magyarországon.
1949.02.02: Emigrál Barankovics István. A politikai helyzet elleni tiltakozásul pártja, a Demokrata Néppárt kimondja feloszlását.
1949.02.03-08: Mindszenty József esztergomi érsek és hat társa perének tárgyalása a Budapesti Népbíróságon. A bíborost életfogytiglani fegyházra ítélik. Február 12-én XII. Pius pápa a nyugati hatalmak segítségét kéri a kelet-európai katolikus egyházak megvédéséhez.
1949.04.04; Megalakul az Észak-Atlanti Együttműködés Szervezete (NATO).
1949.04.12: Feloszlatják az Országgyűlést és új választásokat írnak ki. A népfrontba tömörült pártok közös listán indítják jelöltjeiket.
1949.05.12: Halálra ítélik és kivégzik Kocsi Dzodze belügyminisztert. A per része a Jugoszlávia elleni kampánynak, és nyitánya a szovjet tömb országaiban rendezett koncepciós perek sorozatának.
1949.05.12: Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti ENSZ-beli egyeztetések eredményeként véget ér a berlini blokád.
1949.05.15: Az országgyűlési választásokon a 96%-os részvételi arány mellett a népfront jelöltjeire adják le a szavazatok 96,27%-át.
1949.05.23: Németország három nyugati megszállási zónájából létrehozzák a Német Szövetségi Köztársaságot (NSZK).
1949.05.30: Németország szovjet megszállási övezetében elfogadják a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) alkotmányát. Az NDK megalakulásának proklamálására október 7-én kerül sor.
1949.06.08-11: Az új Országgyűlés első ülésén kulcsfontosságú törvényeket fogadnak el. Œj minisztériumokat állítanak fel, több főhatóságot átszerveznek. A június 3-án megszüntetett Gazdasági Főtanács helyett Népgazdasági Tanácsot állítanak fel. Elnöke Gerő Ernő, titkára Szita János. Az Országos Tervhivatal elnökévé Vajda Imre helyett Vas Zoltánt nevezik ki.
1949.06.10: Ismét Dobi Istvánt nevezik ki miniszterelnökké. Másnap megalakul az új kormány.
1949.06.16: A Szabad Népben közlemény jelenik meg „trockista kémcsoport leleplezéséről”. Vezetőjeként Rajk Lászlót nevezik meg. Rajkot és Szőnyi Tibort kizárják az MDP-ből. Június 19-én közlik, hogy az ÁVH június 1-16. között „idegen hatalmak javára elkövetett kémkedés” vádjával letartóztatta Rajkot, Szőnyit, Justus Pált, és 17 társukat. (Szőnyi Tibort valójában már május 18-án letartóztatták.)
1949.06.18: A magyar kormány érvénytelennek nyilvánítja az 1947-ben Jugoszláviával kötött gazdasági és együttműködési szerződést. Ezzel évekre megszakad a két állam közötti áruforgalmi kapcsolat is.
1949.07.20: Budapest polgármesterévé a kommunista Pongrácz Kálmánt választják.
1949.07.25: A Tátrában Vladimír Clementis külügyminiszter és Antos István pénzügyminisztériumi államtitkár aláírják az ún. csorba-tói egyezményt, amely véglegesen rendezi a függőben lévő csehszlovák-magyar pénzügyi és gazdasági kérdéseket.
1949.08.18: Az Országgyűlés elfogadja a népköztársaság új, szovjet típusú alkotmányát és az új címert. Augusztus 23-án az alaptörvénynek megfelelően, az Országgyűlés megválasztja az Elnöki Tanácsot, melynek elnöke az addigi köztársasági elnök, Szakasits Árpád.
1949.08.24: Világifjúsági találkozó Budapesten.
1949.08.26: Szeptember 1-jei hatállyal - a finomliszt kivételével - megszüntetik az élelmiszerjegy-rendszert.
1949.09: A tervkölcsön „megszületése”. A kormány 1949-54 között minden évben tervkölcsön, illetve békekölcsön (lásd 1950.09.28.) jegyeket bocsát ki, amelyek vásárlása elvben önkéntes, a gyakorlatban azonban kötelező. Az erőszakos „rábeszélés” ellenére az 1949-es 50%-os túljegyzést 1953-ra a névérték alig 91%-ának lejegyzése váltja fel.
1949.09.05: Eltörlik a kötelező iskolai vallásoktatást.
1949.09.24: Ítéletet hirdet a népbíróság Rajk László és társai perében. „Népellenes bűntettért, kémkedésért, hűtlenségért, az imperialista hatalmak háborús terveinek elősegítéséért, és a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésért” Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort, Szalai Andrást halálra, Justus Pált életfogytiglani börtönre ítélik (az ítéleteket rövidesen végrehajtják). Több vádlott ügyét elkülönítik és katonai bíróság elé utalják. Október 21-én a Katonai Főtörvényszék helybenhagyja a katonai törvényszék halálos ítéletét Pálffy György, Korondi Béla, Németh Dezső, Horváth Ottó tábornokok, illetve főtisztek esetében. Az ítéleteket október 24-én végrehajtják.
1949.09.25: A Szovjetunió bejelenti, hogy rendelkezik atombombával. (Az első kísérleti atombomba felrobbantására augusztus 29-én került sor.)
1949.09.28: A Szovjetunió felbontja a kölcsönös barátsági és együttműködési szerződést Jugoszláviával.
1949.09.30: A magyar kormány egyoldalúan felmondja a Jugoszláviával kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
1949.10: A Magyarországon állomásozó 3 szovjet hadosztály mellé - Rákosi Mátyás kérésére - erősítésként egy negyediket vezényelnek: Romániából áttelepül a 2. gépesített gárdahadosztály, amelynek parancsnokságát Kecskeméten, egységeit a Duna-Tisza közének városaiban helyezik el.
1949.10.01: Kikiáltják a Kínai Népköztársaságot. A kormányfő Mao Ce-tung.
1949.10.02: Felavatják az újonnan létesített Nehézipari Műegyetem első épületeit.
1949.10.10: Megkezdődik a nagykereskedelem államosítása.
1949.10.16: A kommunista ellenkormány beszünteti az ellenállást Görögországban, ezzel véget ér a polgárháború.
1949.10.24: Átszervezik a bírósági rendszert: felállítják a Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságát és a megyei bíróságokat. November 1-jétől megszűnik a Budapesti Népbíróság.
1949.11.22: Az ENSZ ismét elutasítja Magyarország felvételét.
1949.11.22: Kémkedés és szabotázs vádjával letartóztatják a Standard Villamossági Rt. vezetőit és több angol állampolgárt.
1949.11.29: Több tucat tudós kizárását, az akadémia politikai „megtisztítását” követően újjáalakul az MTA Közgyűlése. A köztestület elnökévé Rusznyák Istvánt, főtitkárává Alexits Györgyöt választják.
1949.12.10: Az Országgyűlés elfogadja az ötéves népgazdasági tervről szóló törvényt, amely a magyar gazdaság egyoldalú és erőltetett fejlesztését iktatja jogszabályba.
1949.12.14: Minisztertanácsi rendelettel 1950. január 1-jei hatállyal átszervezik Magyarország területi beosztását: a korábbi 25 helyett csak 19 megye alakul, változnak a megyeszékhelyek (Szeged helyett Hódmezővásárhely, Esztergom helyett Tatabánya, Balassagyarmat helyett Salgótarján).
1949.12.20: Minisztertanácsi rendelettel 1950. január 1-jei hatállyal létrehozzák Nagy-Budapestet: peremvárosokat és -községeket csatolnak közigazgatásilag a fővároshoz, így a kerületek száma 22-re nő.
1949.12.21: Sztálin 70. születésnapja Magyarországon is munkaszüneti nap. Budapesten szovjet trolibuszokkal megindul a troliközlekedés, számozásuk Sztálin tiszteletére 70-től kezdődik. E naptól az Andrássy út is Sztálin nevét viseli.
1949.12.28: Államosítják a 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint a külföldi tulajdonban lévő üzemeket.
1949.12.28: A BM ÁVH-ból és a Honvéd Határőrségből Államvédelmi Hatóság (ÁVH) néven önálló főhatóságot hoznak létre, vezetője Péter Gábor altábornagy. A szervezet felügyeletét formailag a Minisztertanács, Kádár János belügyminiszter látja el, valójában Rákosi Mátyás közvetlenül irányítja.
1950.01.03: A Standard-per miatt az Egyesült Államok megvonja a New York-i és a clevelandi magyar konzulátusok működési engedélyét.
1950.01.28: A Katonai Főtörvényszék másodfokon halálra ítéli Roediger-Schluga Miklóst, a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. korábbi igazgatóját, Varga László volt MÁV-elnököt, Lux Ernő volt MÁV-igazgatót és Magasházy Ödönt, a csepeli Weiss Manfréd Művek korábbi főmérnökét. Pongrátz Jenőnét életfogytiglani börtönre ítélik. Az ítéleteket február 4-én hajtják végre.
1950.02.14: A Mao Ce-tung vezette kínai kormánydelegáció, amely előző év december 16-a óta tartózkodik a Szovjetunióban, 30 évre szóló szovjet-kínai béke-, barátsági és együttműködési szerződést ír alá.
1950.02.21: A Budapesti Törvényszék ítéletet hirdet a Standard-perben: szabotázs-cselekmények és kémkedés vádjával halálra ítélik Geiger Imre vezérigazgatót és Radó Zoltán minisztériumi főosztályvezetőt. Az ítéleteket rövidesen végrehajtják.
1950.02.25-26: Megrendezik az első országos sztahanovista találkozót.
03: Tavasszal megkezdődik a recski kényszermunkatábor kiépítése. A fogva tartottak többsége bírósági ítélet nélkül, esetleg internálás útján kerül ide. Az első egy-kétszáz fogoly megkezdi a primitív barakképületek felhúzását. A tábor külső őrzését az ÁVH Belső Karhatalom látja el, a táborbeli felügyelőket az ÁVH más részlegeiről vezénylik ide.
1950.03.11: A Minisztertanács március 31-i hatállyal megszünteti a Népbíróságok Országos Tanácsát.
1950.03.16: Húsvét hétfőjét kormányhatározattal munkanappá nyilvánítják. (Az előző évben már törölték a munkaszüneti napok sorából vízkereszt napját, áldozócsütörtököt, Szent Péter és Pál napját.)
1950.03.24: A csepeli Weiss Manfréd Műveket Rákosi Mátyásról nevezik el.:
1950.04.01: Az evangélikus egyház fegyelmi bírósága megfosztja püspökségétől Ordass Lajost.
1950.04.02: Az Elnöki Tanács rendelete nemzeti ünneppé nyilvánítja április 4-ét. (Az indok - miszerint ezen a napon „szabadították fel” Magyarországot a szovjetek teljesen a német megszállás alól, az utolsó falu, Nemesmedves elfoglalásával - hamis. Valójában még több napig ellenálltak a német csapatok magyar területen.) Az ötödik évfordulót munkaversenyekkel felvonulásokkal ünneplik meg.
1950.04.04: A „felszabadulás ünnepét” felvonulásokkal és tüzijátékkal üdvözlik.
1950.04.24: Letartóztatják és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik Szakasits Árpádot, az Elnöki Tanács elnökét. Utóda Rónai Sándor, egykori szociáldemokrata politikus.
1950.05.11-12: Az Országgyűlés elfogadja a tanácstörvényt és az új büntetőtörvénykönyv általános kereteit. Június 15-én Budapesten és a megyeszékhelyeken megalakulnak a tanácsok.
1950.05.20: A Rajk-üggyel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság kémkedés és államellenes szervezkedés vádjával halálra ítéli Vági Ferencet, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetőjét. Külön perben hűtlenség vádjával halálra ítélik Szebenyi Endre BM-államtitkárt és Villányi András volt rendőr ezredest. Az ítéleteket május 26-án végrehajtják.
1950.06.07-09: Kétezer szerzetest és apácát telepítenek ki a jugoszláv határsávból, Szentgotthárdról, Budapestről és Székesfehérvárról. A későbbiekben a nyugati és a déli határsávból összesen 70-80 ezer embert telepítenek ki.
1950.06.09: Letartóztatják Kéthly Anna szociáldemokrata politikust, és ítélet nélkül 4 évig fogva tartják.
1950.06.16-18: Megalakul a közvetlen pártirányítás alatt álló Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ), amely magába olvasztja a korábban formálisan önálló régetszervezeteket. Rákosi Mátyás beszédében az ifjúság jövőjének védelmére int.
1950.06.23: Kádár Jánost leváltják a belügyminiszteri tisztségről, és a pártközpontba helyezik át. Utóda a BM élén Zöld Sándor.
1950.06.25: Kezdetét veszi a koreai háború.
1950.06.28: Újrakezdődnek a katolikus püspöki kar és a kormány közötti tárgyalások.
1950.07.07: Letartóztatják Marosán Györgyöt, Ries István volt igazságügy-minisztert és Vajda Imrét, volt szociáldemokrata politikusokat. Szeptember 15-én a vizsgálati fogságban Ries belehal a vallatásba.
1950.07.12: Súlyosbítják a tiltott határátlépésért, az ország elhagyásáért kiróható büntetések mértékét, egyes esetekben életfogytiglani börtönbüntetést írnak elő. A következő hónapokban megszigorítják a bér- és normacsalásra, a spekulációra, a termelőszövetkezetek elleni izgatásra vonatkozó rendelkezéseket, és megemelik a büntető tételeket.
1950.07.14: Törvényerejű rendelet intézkedik a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről.
1950.08.01: A Pázmány Péter Tudományegyetemen megalakítják a Katolikus Papok Országos Békebizottságát. Ezzel megkezdi működését a „békepapi mozgalom”, amely összefogja az államhatalommal kollaboráló egyházi személyeket. November 1-jétől Kereszt címmel önálló lapot indítanak.
1950.08.08: A Honvédelmi Minisztérium (HM) a nyilvántartásba vett sorkötelesek között elkülöníti az ún. C-kategóriásokat (politikailag megbízhatatlanok), akik nem láthatnak el fegyveres szolgálatot a hadseregben. 1951 nyaráig megszervezik a „hadtáp”-zászlóaljakat és -századokat, amelyekben a C-kategóriás katonák építőipari, majd később bányamunkát is végeznek.
1950.08.17: A Katonai Főtörvényszék másodfokon ítéletet hirdet a „tábornok-perben”: Sólyom László altábornagyot, Beleznay István vezérőrnagyot, Illy Gusztáv altábornagyot, Porffy György vezérőrnagyot, Révay Kálmán vezérőrnagyot halálra ítélik. Az ítéleteket augusztus 19-én végrehajtják.
1950.08.30: A kormány és a katolikus püspöki kar közötti egyezmény aláírása: az egyház 4 hittudományi főiskolát és 8 középiskolát tarthat meg; a szerzetesrendek közül a bencés, a piarista, a ferences, illetve egy női rend kap működési engedélyt. A többi szerzetesrendet szeptember 7-én feloszlatják. Az intézkedés közel 635 rendházat, 11 500 szerzetest és apácát érint.
1950.09.14: Átszervezik a társadalombiztosítás szervezetét: az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) átalakul Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjává (SZTK), amely a SZOT irányítása alatt áll.
1950.09.20: A Katonai Főtörvényszék másodfokon háborús bűntettek és államrend elleni cselekmények vádjával elítéli a „jobboldali szociáldemokraták” vezetőit. Kálmán Józsefet, Bittmann Istvánt, Győrki Imrét, Révész Andrást, Valentiny Ágostont, Zentai Vilmost, Kertész Miklóst, Tolnai Józsefet, Szeder Ferencet és Büchler Józsefet életfogytiglani, Marosvölgyi Lajost 15 évi fegyházra ítélik.
1950.09.28: Kormányfelhívás jelenik meg, amely békekölcsön jegyzésére szólítja fel a lakosságot. 1956-ig minden év őszén nagyszabású kampány folyik a jegyzés túlteljesítése érdekében.
1950.10.10: A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Szabadság Párt és a Demokrata Néppárt szegedi csoportja ügyében. Halápi Józsefet és Nyilasi Sándort államellenes szervezkedés és fegyveres felkelés vádjával halálra, 26 társukat hosszú börtönbüntetésre, illetve kényszermunkára ítélik. Az ítéletet rövidesen végrehajtják.
1950.10.22: Az egylistás tanácsválasztásokon a Népfront jelöltjei a szavazatok 97,8%-át szerzik meg.
1950.10.29: Állami ünneppé nyilvánítják november 7-ét, a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” évfordulóját.
1950.11: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály az MDP KV vezetésének tudta nélkül titkos szövetséget köt, és létrehozza az ún. Honvédelmi Bizottságot. Ez a „Trojka” 1953-ig teljhatalommal irányítja az országot.
1950.11.07: Budapesten az Oktogont November 7. térnek, az Erzsébet és Teréz körutat Lenin körútnak nevezik el, és Sztálin-híd néven felavatják a későbbi Árpád-hidat.
1951.01: Megkezdődik a termelőszövetkezet-szervezési kampány.
1951.02.01: Hatályba lép a Munka Törvénykönyve, hatályukat vesztik az ágazati kollektív szerződések.
1951.02.17: A Pravda közli azt a Sztálinnal készült interjút, melyben kijelenti: nem tartja elkerülhetetlennek az újabb világháborút.
1951.02.25: Az MDP II. kongresszusa. A kongresszusi határozat az „osztályharc éleződését” hangsúlyozza, és a „kommunista vasfegyelem” megerősítését szorgalmazza.
1951.02.28: Kormányrendelet a zsír- és szappanjegyek bevezetéséről.
1951.03.10: A Minisztertanács munkanappá nyilvánítja március 15-ét.
1951.04.05: Ítéletet hirdetnek az ún. Antibolsevista Gárda ügyében. Gyimesi Szilárdot és Matók Leót halálra, társaikat életfogytiglani, illetve 3-17 évi börtönbüntetésre ítélik fegyveres államellenes összeesküvés és szabotázscselekmények vádjával. Az ítéleteket 1951. október 13-án végrehajtják. 1951-ben az üggyel kapcsolatban további 30-40 fiatalt tartóztatnak le és ítélnek el.
1951.04.15-16: Bevezetik a kenyér-, illetve a húsjegyet.
1951.04.20: Zöld Sándor belügyminiszter letartóztatásától félve meggyilkolja családját, majd öngyilkosságot követ el. Az új belügyminiszter Házi Árpád.
1951.04.27-28: Az Írószövetség I. kongresszusán deklarálják a „demokratikus nemzeti irodalom egységét”. Révai József előadói beszédében harcot hirdet a sematizmus ellen. A szövetség elnökévé Darvas Józsefet, főtitkárává Kónya Lajost választják.
1951.05: Megkezdődik a „volt kizsákmányolók” kitelepítése. Budapesten több mint 12 ezer embert kényszerítenek otthona elhagyására. Kis falvakban „kulák” családoknál jelölnek ki számukra kényszerlakhelyet, ahol sokszor embertelen körülmények között, megbélyegezve kell élniük.
1951.05.01: Megkezdi működését az Egyesült Államok támogatásával a Szabad Európa Rádió (SZER). Adásait a szovjet blokk népeinek nyelvén sugározza.
1951.05.16: Törvény az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról és az I. ötéves terv irányszámainak felemeléséről.
1951.05.20: Nyolc rabnak sikerül megszöknie a szigorúan őrzött recski kényszermunkatáborból. Június végéig egy kivételével mindannyiukat elfogják. Michnay Gyula kijut Nyugat-Németországba, ahol a SZER adásában több mint 600 recski rab nevét ismerteti. Az elfogott szökevényeket visszaviszik Recskre. A szökés miatt az ÁVH Belső Karhatalom megerősíti a kényszermunkatábor őrségét, és jelentősen megnövelik a beszervezett ügynökök számát a rabok között.
1951.06.01: A Magyar Honvédség elnevezését Magyar Néphadseregre változtatják. Szeptember 29-ét a Néphadsereg Napjává nyilvánítják.
1951.06.28: A Legfelsőbb Bíróság „népellenes bűnökért, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésért” Grősz József kalocsai érseket 15 évi, vádlott-társait 8-13 évi börtönbüntetésre ítéli. A per ideje alatt több püspököt időlegesen letartóztatnak, hogy így kényszerítsék őket békepapok püspöki helynökké, irodavezetőkké való kinevezésére. Több vádlott ügyét elkülönítik, és a mellékperekben számos halálos ítélet is születik.
1951.07.03: Rendelet jelenik meg a főbb egyházi állások betöltésének módjáról: csak az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával nevezhetőek ki a rendeletben meghatározott tisztségek betöltői. A Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatban ítéli el a „népköztársaság elleni tevékenységet”, és kijelenti, hogy betartják az egyház és állam közti megállapodást. Július 21-én a püspökök leteszik az esküt a népköztársaság alkotmányára.
1951.07.09: A nyugati szövetséges hatalmak bejelentik, hogy Németországgal megszűntnek tekintik a hadiállapotot.
1951.07.10: Tárgyalások kezdődnek a koreai fegyverszünetről.
1951.07.28: Mintegy 4300 huszonéves „politikailag megbízhatatlan” (C-kategóriás) katonaköteles fiatalt hívnak be munkaszolgálatra a „hadtáp” alakulatokhoz. (Az ekkor bevonulók csak 1953 őszén, a normál katonai szolgálatot meghaladó 27 hónap után szerelnek le.)
1951.10.06: A SZER magyar nyelvű adás sugárzását kezdi meg Dessewffy Gyula vezetésével.
1951.11.01: A néphadseregben a korábbi „bajtárs” szolgálati megszólítás helyett bevezetik az „elvtárs” megszólítást. A haderő létszáma ekkor már meghaladja a 115 ezer főt.
1951.11.02: A dunapentelei vasművet és az újonnan épülő várost Sztálinról nevezik el. November 7-én átadják a Sztálin Vasmű első három üzemegységét.
1951.12.01: Az Igazságügy-minisztérium alárendeltségében felállítják a Közérdekű Munkák Igazgatóságát (KÖMI), amelynek feladata az elítéltek és internáltak termelő munkában való foglalkoztatásának megszervezése. KÖMI rabmunkahelyként működnek többek között bányaüzemek (Szuhakálló, Ormosbánya, Farkaslyuk, Csolnok, Tatabánya XIV. akna, Komló, Várpalota), mezőgazdasági üzemek (Baracska, Bernátkút, Pálhalma) és építkezések (többek között Miskolc Egyetemváros, Hejőcsaba Cementgyár, Sajóbábony, Inota, Kalocsa)
1951.12.02: Kormányrendelet a jegyrendszer megszüntetéséről, valamint az ár- és bérrendszer korrekciójáról, ami valójában burkolt áremelés.
1951.12.18: A Kádár János és társai perben Haraszti Sándort halálra, Kádárt életfogytiglani, Kállai Gyulát és Donáth Ferencet 15 évi fegyházra ítélik. (Haraszti 1954 januárjában kegyelmet kap.)
1951.12.21: A lebontott Regnum Marianum templom helyén kialakított felvonulási téren felavatják a Sztálin-szobrot, Mikus Sándor alkotását.
1951.12.30: A korábban létrehozott munkaszolgálatos „hadtáp”-alakulatokat egy építődandárrá szervezik. Felállítanak három fegyelmező zászlóaljat is „különleges munkás-zászlóaljak” néven) a katonai bíróságok által kisebb bűncselekményekért elítélt katonák részére, azonban ezeket az egységeket is C-kategóriásokkal töltik fel. A dandár létszámát az 1952. februári behívásokkal 10.400 főre emelik.
1951.12.30: Megszűnik a Kis Újság, az FKGP egykori központi lapja.
1952.01.05: A szovjet mintát követve újabb minisztériumokat hoznak létre egy-egy gazdasági ágazat irányítására: állami mező- és erdőgazdaságok, élelmiszeripari, építőanyag-ipari, postaügyi, helyi ipari minisztériumot. A kiemelten kezelt hadiipari fejlesztéseket önálló főhatóság, az ún. Középgépipari Minisztérium irányítja Zsofinyec Mihály vezetésével.
1952.01.17: Országos munkaverseny-mozgalom kezdődik Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából.
1952.01.29: A Katonai Felsőbíróság háborús bűntett, valamint államellenes cselekmények vádjával Király Béla vezérőrnagyot életfogytiglani, társait 10-12 év börtönre ítéli. (A Budapesti Hadbíróság első fokon halálra ítélte Király Bélát.)
1952.02.03: Megszűnik a Szabad Szó című lap, amely 1945-től a Nemzeti Parasztpárt központi lapja volt.
1952.02.17: A kisebb családi házak kivételével államosítják a házingatlanokat.
1952.03.09: Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából országszerte ünnepségeket tartanak. (A rendezésnél a Sztálin 70. születésnapját tekintették mintának.) A később személyi kultusznak nevezett beteges és gátlástalan öndicsőítés keretében „Rákosi Mátyás harcos élete” címmel kiállítás nyílik a Munkásmozgalmi Múzeumban, és könyvek sorát adják ki a diktátorról. Külön kiállításon mutatják be a „dicső vezér” születésnapi ajándékait.
1952.03.14: A csepeli munkásfiatalok és bencés diákok perében a Legfelsőbb Bíróság másodfokon Magasházy Ádámot és Sallay Ernőt halálra, vádlott társaikat - összesen 21 főt -, 3-15 évi börtönre ítéli a népköztársaság megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés vádjával. Az ítéletet májusban végrehajtják.
1952.07.19: A Helsinkiben tartott XV. Nyári Olimpiai Játékok az addigi legsikeresebb magyar szerepléssel zárul. Magyarország a harmadik lett a nemzetek pontversenyében a valaha elért legtöbb 16 aranyéremmel. A siker a korabeli politikai helyzetnek megfelelően az „imperialisták” feletti győzelmet, a szocializmus felsőbbrendűségének bizonyítékát jelentette.
1952.08.14: Személyi változások az állami vezetésben: Rákosi Mátyást a Minisztertanács elnökévé, Dobi Istvánt az Elnöki Tanács elnökévé, Rónai Sándort az Országgyűlés elnökévé választják. Ezzel formálisan is Rákosi kezében összpontosul a fő hatalom.
1952.09-10: Az ún. „Felelet-vita” - hivatalosan: „Vita irodalmunk helyzetéről”. A vitaindítót Gimes Miklós, a zárszót és összefoglalót Révai József tartja. Élesen bírálják Déry Tibor „Felelet” című regényét, valamint Örkény István „Lila tinta” című elbeszélését, továbbá Veres Péter „Almáskert”, illetve „Szegények szerelme” című regényét.
1952.09.16: Kormányrendelet a mezőgazdasági termelésre és begyűjtésre vonatkozó rendszabályok megszegői elleni hatósági intézkedések megszigorításáról.
1952.09.24: Románia új alkotmánya a négy többségében székely lakosságú megyét Magyar Autonóm Tartomány néven egyesíti, amely korlátozott önrendelkezést kap.
1952.10.01: Harminc kesztölci lakost ítélnek el államellenes szervezkedés és összeesküvés vádjával: Farsang Andrást és Erdélyi Józsefet halálra, társaikat hosszú börtönbüntetésre ítélik. A halálos ítéleteket 1953. január 27-én végrehajtják.
1952.10.05-14: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa 13 éves szünet után újra összeül. A központi bizottság beszámolóját Sztálin helyett Malenkov tartja. A párt elnevezését Szovjetunió Kommunista Pártjára (SZKP) változtatják. A magyar pártot Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Hidas István képviseli az eseményen.
1952.11.01: Az Egyesült Államok kísérleti hidrogénbomba-robbantást hajt végre a Marshall-szigeteken.
1952.11.02-07: A JKP VI. kongresszusán felveszi a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) nevet.
1952.11.11: Letartóztatják a Kreml Kórház több orvosát, akik Sztálint és a pártvezetés más tagjait kezelték addig. A vádak szerint „összeesküvést szerveztek, hogy a párt, a kormány és a hadsereg vezetőit likvidálják”. Az orvosper egy készülő „nagy cionista per” részét képezte volna.
1952.11.14: Házi Árpád helyett Györe Józsefet nevezik ki belügyminiszterré.
1952.11.20-27: A Slánsky-per Csehszlovákiában. A letartóztatott magas rangú párt- és állami vezetőket trockizmussal, titoizmussal, kémkedéssel és cionizmussal vádolják. Tizenegy vádlottat halálra ítélnek, hárman életfogytiglani fegyházbüntetést kapnak.
1952.11.24: Megszüntetik a Népgazdasági Tanácsot, feladatait a Minisztertanács veszi át.
1952.12.06: Újabb minisztériumokat létesítenek: általános gépipari, felsőoktatási, illetve vegyipari.
1952.12.15: Letartóztatják Vlaszik altábornagyot, Sztálin testőrségének parancsnokát. December végéig letartóztatják Abakumov állambiztonsági minisztert, Bjelkin tábornokot (a Rajk-per egyik szervezőjét) és „cionista ügynökökből álló bandájukat”.
1952.12.17: A Minisztertanács május 2-át fizetett munkaszüneti nappá, december 26-át rendes munkanappá nyilvánítja.
1952.12.31: A Magyar Néphadsereg létszáma meghaladja a 200 ezer főt, az 1945 utáni legmagasabb mértéket.
1953.01.03: Kémkedés és cionista kapcsolatok vádjával letartóztatják Péter Gábor altábornagyot, az ÁVH vezetőjét, és feleségét. A következő napokban több magas rangú ÁVH-s tisztet is letartóztatnak.
1953.01.13: Közlemény jelenik meg az orvosok letartóztatásáról. Tyimasuk orvosnőt, aki az „összeesküvést leleplezte”, január 21-én Lenin-renddel jutalmazzák.
1953.01.20: A szovjet kormány nyilatkozatban közli, hogy országával szemben Magyarország teljesítette a békeszerződésben megállapított jóvátételi kötelezettségeit.
1953.03: A Budapesti Hadbíróság ítéletet hirdet az ún. farkasfai összeesküvés ügyében: Bekes Józsefnét, Wrangel Pétert, Sipos Ferencet, Sipos Jánost, Bicsák Lajost kémkedés és államellenes összeesküvés vádjával halálra ítélik. A per kapcsán több mint 70 embert tartóztatnak le a Vas megyei községben, közülük tízet kivégeznek, többen belehalnak a vizsgálat során elszenvedett kínzásokba.
1953.03.02: Több mint 1600 C-kategóriás fiatalt hívnak be munkaszolgálatra a néphadsereg építődandárjához. A munkaszolgálatos katonák száma 10 ezer fő körül állandósul.
1953.03.05: Sztálin halála. Jelentősen átalakul a szovjet vezetés.
1953.03.07: Az új szovjet vezetés korlátozott amnesztiát hirdet, az életszínvonal javítását, a könnyűipar, a mezőgazdaság fejlesztésének előtérbe helyezését ígéri, és a vezetés kollektivitását hangsúlyozza.
1953.03.08: Az Országgyűlés törvényben örökíti meg „Sztálin halhatatlan emlékét”, és nemzeti gyászt rendel el.
1953.05.17: Országgyűlési választások Magyarországon a sztálinista forgatókönyv szerint.
1953.06.01: Zavargások Csehszlovákiában. Pilsenben tüntető munkások foglalják el a városházát, nemzeti és amerikai zászlókat tűznek ki. A megmozdulásnak a karhatalom vet véget.
1953.06.13-16: Moszkvába rendelik a magyar párt- és állami vezetést. Megszüntetik Rákosi Mátyás egyeduralmát, Nagy Imrét jelölik miniszterelnöknek, és kijelölik az új politika fő vonalait. A tárgyalásokat három évtizedig titokban tartják.
1953.06.15: A Szovjetunió ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviával és Izraellel.
1953.06.17-18: Munkásfelkelés Kelet-Berlinben és az NDK más városaiban. A megmozdulásokat katonaság bevetésével számolják fel.
1953.06.27-28: Az MDP KV ülése a moszkvai instrukciók alapján.
1953.07.04: Nagy Imre parlamenti programbeszédében meghirdeti az új gazdaságpolitikát, és a törvényességen és a fokozottabb népszuverenitáson alapuló új politikát.